Szlovákia lakosai csalódottak és az ország gazdasága közben romokban, amely nem csupán a válság, hanem az elmúlt évek politikai viharjainak is eredménye. A kitörési pontok és új lehetőségek keresése kulcskérdés, amelyben Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke egyértelmű irányokra világít rá. A Komáromban élő szakemberrel, a Szövetség politikai párt jelöltjével beszélgettünk.
Hogyan látja Szlovákia helyzetét 2023 nyarán, amikor néhány hónappal az előrehozott választások előtt új kormánya lett az országnak? Az év elején még az energiaárak emelkedéséről szóltak a hírek, de úgy tűnik a lakosság szempontjából az infláció jelenti a nagyobb problémát.
Valóban, az évet úgy kezdtük, hogy a vállalkozók megkapták a sok esetben 400-500 százalékos áremelkedésről szóló számlákat a gáz vagy az áram esetében, amellyel a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége keretén belül is külön foglalkoztunk. Ez hatalmas problémát jelentett a vállalkozók számára, de nem csak őket érintette, hiszen az ebből adódó áremelkedés átgyűrűzött az élet minden területére, és az átlagpolgár is megérezte a drágulást pénztárcáján.
Ha pedig csak az áremelést nézzük, akkor már most látjuk, hogy a költségvetési tanács előrejelzése szerint a háztartásoknak a gázért akár 25 százalékkal, a hőszolgáltatásért 18 százalékkal, de a villanyért is 7 százalékkal többet kell fizetniük a jövő évtől.
Ennek kezelése a szeptemberi választások után felálló kormány feladata lesz.
A jelenlegi ügyvivő kormánynak lényegi ráhatása nincs a folyamatokra, hiszen kormányprogramjuk sem kapott támogatást a parlamentben, így csak egyfajta átmeneti időszakról beszélhetünk, igazi előrelépések nélkül.
Az infláció ugyanakkor továbbra is jelentős probléma, hiába „csak” 10,8 százalék a korábbi 15 százalék körüli arány után. A pénz értékének csökkenése ugyanakkor azok számára, akik alkalmazottként nem kapnak magasabb fizetést, esetleg vállalkozóként nem tudnak árat emelni, együtt jár az életszínvonal csökkenésével. Ezt megelőzendő egy védőháló kialakítására volna szükség kormányzati szinten, amely megvédené az érintetteket az infláció hatásaitól.
Hogyan érzékeli, a vállalkozók szintjén mi okozza a legnagyobb nehézségeket?
Azt tapasztaljuk, hogy a bizonytalan energiaárak és üzemanyagárak a kis- és középvállalkozások jelentős részét negatívan érintik. Vannak persze olyanok, akik jól tudnak alkalmazkodni a bizonytalan helyzethez, a nagyobb rész viszont kevésbé.
Vegyük csak a gasztroágazatot, ahol jelentős a költségnövekedés, de nem lehet azokat teljes mértékben áthárítani a vendégekre, hiszen közben a lakosság lehetőségei is csökkennek a magas infláció miatt.
Ha röviden akarnám összefoglalni, azt mondhatnám, a bizonytalanság jelenti a legnagyobb problémát, miközben az állam nem nyújt hatékony segítséget, támogatást a vállalkozóknak. Eközben pedig a bürokrácia útvesztői tovább nehezítik az ügyintézést, amely a műszaki fejlődés nyújtotta lehetőségek korszakában egyáltalán nem könnyítik a vállalkozó és a lakosság mindennapjait.
Mindezen nehézségek pedig olyan korszakban érkeztek, amikor az ország magyarok lakta járásainak jelentős része délen és keleten lemaradt a fejlettebb régiókhoz képest. Mivel lehetne segíteni őket a felzárkóztatásban?
Túlzás nélkül mondhatom, a mindenkori szlovák kormány úgy folytatta tevékenységét, hogy jelentős regionális különbségek jöttek létre az északi és déli, keleti régiók között. Itt felsorolhatjuk az infrastrukturális fejlesztések, a beruházások elmaradását, aminek egyenes következménye lett, hogy a magyarok lakta vidéken a munkanélküliség óriási problémát okozott.
A mi feladatunk az, hogy mint az egyedüli olyan párt, amely a magyarságot képviseli és reális esélye van bejutni a parlamentbe, megerősítsük a kkv-szektort, hiszen a munkavállalók közel ötven százalékának ők adnak munkát.
Pontosan ők azok, akik otthon maradnak, lehetőségeket teremtenek és a régió jövőjét biztosítják függetlenül attól, milyen a világpiaci helyzet. A régiók esetén pedig meg kell találni azokat a kitörési pontokat, amelyekkel hatékony eredményeket lehet elérni. Lehet ez akár az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar vagy a turizmus, gasztronómia, hiszen jelentős potenciállal rendelkezünk. Ezek meghatározása természetesen specifikus elemzések alapján kell, hogy történjen, megfelelő szakemberek bevonásával.
Ami a Szövetség rövidtávú célja, hogy csökkentse a pénz értékvesztésének hatásait a lakosságra, ezzel is elősegítve a mindennapi élet működését. A másik ilyen fontos kihívás a már említett bürokrácia egyszerűbbé tétele, valamint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság támogatása, hogy erősítsük az önellátást.
Személy szerint mit tartana prioritásként, ha bejutna a parlamentbe?
Mind a politikában mind a vállalkozói szektorban a feladat ugyanaz: fel kell ismerni, hogyha valami nincs, vagy nem jó, azon változtatni kell. Nem merengeni róla, hanem tenni érte, ellene!
Azt gondolom, hogy a legfontosabb a lakossági védőháló kialakítása, amely megvédené az ország állampolgárait az infláció és az elszálló energiaárak hatásaitól.
Az új parlament előtt álló feladat pedig egyértelműen a tűz eloltása és a gazdaság stablizálása.
Az autópályák, gyorsforgalmi utak nem egyik napról a másikra jönnek létre, de látásmódunkat ma kell megváltoztatni ahhoz, hogy holnap bármi pozitív történjen. Ki kell lépni az asztal mögül, tárgyalni kell, képviselni az álláspontunkat, érdekeinket, és cselekedni, tenni, tenni és tenni érte. Nem a közösségi médiában, hanem a való világban! A vállalkozó, ha nem teljesít, nincs bevétele.
Ha a közösségünk nem teljesít, nem fogják önként és dalolva fejleszteni helyettünk a déli régiókat. Sorsunk és jövőnk csak rajtunk múlik.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
