Turbó fokozatba kapcsolt Soros magyarellenes lobbiszervezete

A Liberties három dologgal foglalkozik: tagszervezeteiknek segítenek a lobbizásban, európai szintű watchdog-tevékenységet folytatnak és támogatókat keresnek saját maguknak és tagjaiknak is.

A Soros-hálózat egyik viszonylag frissen alakult szervezete a Civil Liberties Union for Europe („Európai Szabadságjogi Unió”, rövidítve a továbbiakban: Liberties). A Liberties egyfajta lobbi- és ernyőszervezet az európai uniós tagállamokban működő emberi jogi jogvédő szervezeteknek; székhelye Berlinben van (az elnöke szerint ennek részben adózási okai vannak), de mivel lobbitevékenysége Brüsszelhez köti, ott is üzemeltetnek egy irodát. A szervezet elnöke Dénes Balázs, akinek a neve az utóbbi időszakból onnan lehet ismerős, hogy róla került elő hangfelvétel, amin a német külügynél lobbizott, hogy gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra. A Liberties vezetését 2017. január óta látja el, azt megelőzően 1997-től a TASZ munkatársa majd 2004-2012 elnöke volt, majd 2013-tól négy éven keresztül a Nyílt Társadalom Alapítvány projektigazgatójaként dolgozott. Láthatjuk, Soros megbízható emberéről van szó, aki tettei alapján gátlásokat sem ismer, ha a spekuláns érdekeiről van szó: a magyar emberek munkahelyeit is beáldozná, hogy a kormányt rávegye, hogy a migránsokat beengedje az országba.

A Liberties három dologgal foglalkozik: tagszervezeteiknek segítenek a lobbizásban, európai szintű watchdog-tevékenységet folytatnak és támogatókat keresnek saját maguknak és tagjaiknak is. A szervezet saját jogon négy területen tevékenykedik, így a sajtószabadság és a média helyzetével, a megfigyeléssel és a magánélet védelmével, a civil szervezetek jogaival és az uniós jogvédelemmel foglalkoznak. Az indexes interjúban az újságíró „Soros-lobbiszervezetnek” nevezi a szervezetet, ezt pedig nem is kéri ki magának Dénes Balázs, sőt: szerinte kifejezetten dicsőség, hogy magyar ember vezetheti. A lobbizókat jól ki is tömi pénzzel Soros, a lobbyfacts.eu honlap adatai szerint 724.091 eurót költöttek lobbizásra 2017-ben. Saját honlapjuk szerint fő támogatóik a Nyílt Társadalom Európai Kezdeményezés (OSIFE), a Ford Alapítvány és a Sigrid Rausing Trust. Ez utóbbi is ezer szállal kötődik a Soros-birodalomhoz: korábban már írtunk róla, hogy egyik tagja Christ Stone, a Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke. Nem is meglepő, eddig is tudtuk, hogy keresztül-kasul finanszírozzák egymás tevékenységét, azonban ez nem teljesen lekövethetetlen, ha az ember odafigyel rá.

A Libertiesnek 15 uniós tagállamban van tagszervezete, Magyarországon ez a TASZ, de tagja a bolgár, a lengyel és a román Helsinki Bizottság is. A többi tagszervezetre egyenként nem kitérve, ezeket is pénzeli a Nyílt Társadalom Alapítvány és más, a nyílt társadalom eszmerendszerét követő szervezetek is, például a Norvég Alap vagy az Oak Alapítvány (amelynek alapítója, Alan M. Parker korábban Soros György üzlettársa volt). Itt van például az olasz tagszervezet (Olasz Szabadságjogi és Emberi Jogi Koalíció) sajt vallomása a pénzügyeikről: Dénes Balázs büszke arra, hogy a Liberties elsőként emelte fel a hangját és kérte az Európai Parlamentet, hogy hozzon határozatot a magyar Országgyűlés által hozott civiltörvényről és a CEU-ügyről; külön kampányt is indítottak ezzel kapcsolatban, amelyben petíció aláírását és az EP-nek levelek írását kérték az emberektől.

A Liberties honlapján a cikkeket olvasva az embernek könnyen felforrhat az agyvize: nyilvánvaló ferdítésekkel és rémisztgetésekkel teli; mondhatni, álhíreket gyártanak éppen azok, akik állításuk szerint – legalábbis részben – az álhírek ellen küzdenek. Itt egy példa: azt állítják, hogy a magyar kormány üldözi a hajléktalanokat, folyamatosan napirenden van a zaklatásuk, a hajléktalanságot betiltották… Miközben az épeszű magyar ember tudja, hogy nem erről van szó. Európa-szerte terjesztik álhíreiket, a cikkeket ugyanis lefordítják több nyelvre.

Végezetül, egy érdekesség, ami hirtelen szemet szúrt. A Liberties 2018. október 2-án számolt be arról, hogy 80 szervezet támogató aláírásával küldtek nyílt levelet az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, amelyben azt kérték, hogy létesítsenek egy új pénzalapot az európai jogvédő és demokráciapárti csoportok finanszírozása céljából. Hivatkoztak arra, hogy még májusban közzétette a Bizottság a Jogok és Értékek Program tervezetét, de kifogásolták, hogy az sem lenne eléggé kielégítő. Bár tudvalévő, hogy az uniós kerekek lassan forognak, mégis meglepő gyorsasággal reagált a LIBE bizottság: 2018. december 11-én megszavazták a jelentést arról, hogy meg kéne háromszorozni a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el .

Hírdetés

Origo: Titkos megbeszélésen szervezték a tüntetéseket a Soros-hálózat vezetői

December 30-án megbeszélést tartottak civil szervezetek és ellenzéki pártok, az új év elejére tervezett kormányellenes tüntetésekről – erről írt az Origo. Az internetes lap egy listát is bemutat, amelyen a cikk szerint a találkozó résztvevői szerepelnek. Gyurcsány Ferenc pártjától a Jobbikig 7 ellenzéki párt és több civil csoport képviselői lehettek ott. Az ellenzéki sajtó által beharangozott, első idei utcai akciót már tegnap megtartották, nagyjából 10-12 résztvevővel.

„Titkos megbeszélésen szervezték Soros magyarországi hálózatának vezetői a tüntetéseket” – ezzel a címmel közölt cikket az Origo. A portál birtokába jutott a találkozó résztvevőinek névsora is.

Az Origo azt írja, az egyeztetésen, amelyen a következő budapesti demonstrációt készítették elő, jelen voltak a Soros Györgyhöz köthető szervezetek, és több olyan civil aktivista, akik nagy szerepet játszottak a Soros-egyetem mellett rendezett tüntetéseken is. Rajtuk kívül valamennyi ellenzéki párt képviseltette magát.

A találkozóról a szervezők egy fotót is közzétettek az egyik közösségi oldalon. A bejegyzésbe pedig azt írták, „Nem állunk meg! 2019-ben is folytatjuk az ellenállást.”

„A bevándorláspárti Soros-hálózat áll az elmúlt hetek tüntetései mögött” – erről beszélt Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója már decemberben.

Az M1 megkereste a találkozók egyik szereplőjét, a Liberálisokat. A párt elismerte, hogy valóban részt vettek ezen a megbeszélésen, ám ez szerintük nem volt titkos. A Liberálisok azt írták, hogy békés tiltakozásokról, különböző forgalomlassító útzárakról és a sztrájkok formáiról egyeztettek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »