Tüntetést szervez Kassán ma délután a Matica slovenská egy eltávolított emléktábla miatt Németi Róbert2025. 07. 03., cs – 10:22 Kassa |
A Matica slovenská képviselői és támogatói hangot akarnak adni elégedetlenségüknek egy általuk javasolt, Hadik András felvidéki tábornagynak készíttetett emléktábla eltávolítása miatt, ezért ma délután fél ötkor a kassai Erzsébet utcán (Alžbetina ulica), az emléktáblának helyt adó épület mellett tüntetnek. A szervezet szerint az ilyen lépések a szlovák kultúra és a szlovák történelem megszégyenítésére irányulnak.
Ahogy arról az MS egy napokkal ezelőtt kiadott sajtóhírben részletesen beszámolt, kénytelenek voltak lemondani a Hadik András (1711 – 1790) emléktáblájának leleplezésére rendezett ünnepségüket, amelyre 2025. június 15-én, vasárnap kerítettek volna sort Kassa egyik történelmi épületénél, amely a Fő utcai sétány és az Erzsébet utca sarkán, a Szent Erzsébet-székesegyház közvetlen közelében áll. Az MS titkára és kommunikációs szakembere, Ján Seman tájékoztatása szerint a plakett leleplezése nem technikai vagy szervezési akadályok miatt hiúsult meg, hanem azért, mert az épület tulajdonosa, a Manevi SK s.r.o. botrányos és önkényesen, a Kassai Regionális Műemlékvédelmi Hivatal pozitív döntése ellenére, a Matica jóváhagyása nélkül eltávolította és ismeretlen helyre szállította az emléktáblát.
A Manevi SK a magyar kormány Közép-európai Épített Örökség Megőrző szlovákiai leányvállalata, amely a történelmi örökség megőrzésének leple alatt történelmi épületeket és egyéb ingatlanokat vásárol Szlovákiában. Ez a szervezet közvetlenül kapcsolódik a magyar kormányhoz, és a végső kedvezményezettek között vannak a magyar külügyminisztérium államtitkárai is. Ez az eset bizonyítja, hogy az örökség megőrzésének a szándéka ilyen szereplők esetében ideológiai és politikai háttérrel bír, nem pedig a közös közép-európai örökség iránti tisztelettel
– olvasható a Matica slovenská nyilatkozatában, melyben egyebek mellett arról is említést tesznek, hogy Szlovákia egy szuverén állam, nem pedig a Nagy-Magyarország része. Ezért elvárják, hogy a külföldi felek is tisztelettel viselkedjenek a szlovák nemzeti szervezetekkel, a szlovák törvényekkel, kultúrával és történelmi személyiségekkel szemben a szuverén területen.
A Matica slovenská ezért minden lépést megtesz annak érdekében, hogy Hadik András tábornagy, a szlovák származású jelentős katonai parancsnok emléktáblája ismét méltó helyen, nyilvánosan hozzáférhető helyen kerüljön elhelyezésre
– írja az MS vezetése.
Nincs válasz
Mivel a szóban forgó épület valóban a Manevi SK tulajdonában van, a tegnapi nap folyamán megpróbáltuk velük felvenni a kapcsolatot, írásban konkrét kérdéseket küldtünk nekik az MS állításaira hivatkozva, de egyelőre nem kaptunk választ. A kassai Szent Erzsébet-dóm közelében álló épületben jelenleg több magánvállalat, a földszinten pedig egy művészeti galéria is működik. Egyikük szerint az épület homlokzatán június első felében valóban elhelyeztek egy új plakettet, de azt végül nem avatták fel. A homlokzatról eltávolított tábla helyét napokkal ezelőtt kijavították.
Nem tudjuk, mi történhetett, csak azt láttuk, hogy egyik nap még ott volt, utána már nem
– közölte lapunkkal egy neve elhallgatását kérő megszólaló.
Az épület kezelését egy kassai megbízott végzi, de ő nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Az ott székelő vállalatok egyikétől azonban megtudtuk, hogy a plakett végül azért kerülhetett eltávolításra, mert annak végleges arculatáról és a rajta szereplő tartalomról a két félnek nem sikerült megegyeznie.
Úgy értesültünk, hogy az ingatlan tulajdonosa minden egyéb mellett azért sem egyezett bele az emléktábla elhelyezésébe, mert a tábornagy magyar gyökerekkel rendelkezett, a magyar történelemhez is erősen kötődik, nem utolsó sorban pedig egy magyar tulajdonban lévő épületre helyezték fel, de csak szlovák szöveget tüntettek fel rajta
– mondta az Új Szónak az ingatlanban székelő vállalatok egyikének vezetője.
Szlovák és magyar
Míg a Matica slovenská Hadik Andrást a szlovák és az európai történelem kiemelkedő személyiségeként említi, a magyarok legalább olyan fontosnak tartják őt a magyar történelemben. 2023-ban egy kalandfilm is készült róla, mely Szikora János, a film rendezője szerint régóta hiányzott a hazai mozgóképes palettáról, de már beírta magát a magyar filmtörténet klasszikusai, A kőszívű ember fiai és az Egri csillagok közé. Hadik András a HVG egyik korábbi írása alapján a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a közvélemény, pedig pályafutása a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél a lap szerint jóval többet érdemelne.
Hadik felvidéki, valószínűleg szlovák eredetű kisnemesi családból származott, felmenői között számos evangélikus lelkész volt. Katona apja katolikus hitre tért, s ismertette el a család feltehetően korábbi nemességét 1720-ban III. Károly királlyal. Apja katonának szánta, ám ő először a kőszegi, majd a kassai jezsuitáknál tanult, és akár szerzetesnek is állhatott volna. Ehelyett jogi tanulmányokat is folytatott, s először az államigazgatásban helyezkedett el, majd apja 1732-ben beprotezsálta a Dessewffy huszárezredhez a zászlósi, a legalacsonyabb tiszti beosztásba. Onnan már nyílegyenesen vezetett a karrierje felfelé, végül elérte a legmagasabb, a tábornagyi rangot, s a Habsburg Birodalom katonai vezetője lett, élete utolsó másfél évtizedében az Udvari Haditanács elnöke. Az egykori kisnemes előbb magyar, majd birodalmi grófi címet szerzett, s megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét (160 év alatt mindössze négy magyarnak jutott ki ez az elismerés), s udvari titkos tanácsos lett
– írja a magyarországi HVG.
A Kisdyanum néven is ismert épület, amelynek homlokzatán szeretné elhelyezni a plakettet az MS, a 17. században reneszánsz stílusban lett felújítva, benne Kisdy Benedek egri érsek papi szemináriumot hozott létre. 1861-ben Eötvös Miklós és Andrássy Károly átépítette és második emelettel bővítette. Néhány évvel ezelőtt az épület átfogó felújításon esett át, kívülről új színezést kapott, jelenleg számos helyi vállalatnak biztosít székhelyet Kassa belvárosában.
Kapcsolódó cikkünk Kassa |
A két világhírű kassai alkotó, Márai Sándor író és testvére Radványi Géza filmrendező évekkel ezelőtt felavatott emléktábláit követően november végén a két híresség édesapjának, Dr. Grosschmid Géza ügyvédnek, királyi közjegyzőnek, Csehszlovákia magyar szenátorának is emléktáblát avattak az épület emeleti részében. Az emléktáblát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara készítette és állíttatta ki a gazdag múlttal rendelkező Márai-emlékházban.
Az ünnepélyes, telt házasra sikerült leleplezésen Kassa azon egyik hírességének és nevezetes személyiségének állítottak emléket, akinek pontosan 2022. december elsején volt születésének 150-ik évfordulója. Ahogy azt az Új Szónak Ötvös Anna, a kassai Mészáros utca 35. szám alatti házban berendezett Márai Sándor Emlékkiállítás egyik kurátora elmondta, Grosschmid Géza élettörténetének túlnyomó része teljes mértékben Kassához kötődik, szakmai és társadalmi szempontból egyaránt. „Kassán született és Kassán élte le az életét. 1899-1900-ban közjegyző-helyettes volt Kassán, és aztán került ő a Kassai Jelzálogban jogtanácsosi székébe, ahol évekig dolgozott.
A háború alatt a Kassai Jogakadémián külső tanárként magánjogot tanított, mivel a tanárok nagy része bevonult a háborúba. 1918-ban megválasztották a Kassai Ügyvédi Kamara elnökének, tulajdonképpen ő volt az utolsó elnök, hiszen ezt követően Csehszlovákiában ez már nem működött. Aztán bekapcsolódott a politikai életbe. Az 1910-es években független városi tanácstag volt, de a 20-as években az Országos Keresztény-szocialista Párt munkájába kapcsolódott be, és ennek keretében került be a csehszlovák parlamentbe, ahol szenátorként egészen 1932-ig tevékenykedett. Erről a posztról 1932 decemberében máig tisztázatlan okokból lemondott. 1933 januárjában már Miskolcon élt feleségével, ahol haláláig, egészen 1934-ig októberig közjegyzőként dolgozott. Nem mondhatjuk azt, hogy Grosschmid Géza a fiai híressége által elnyomott lett volna, hanem inkább elfelejtett. Volt egy ember Kassán, aki mindig kiállt a jó ügyek mellett, becsületesen végezte a munkáját, nagyon sok mindent letett az asztalra. Természetesen két világhírű fia kicsit elhomályosította az emlékét, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy őt is kiemeljük az ismeretlenségből. Az emléktábla felavatása volt az első lépés, és reméljük, hogy a közeljövőben sikerül róla egy monográfiát is megjelenítenünk” – mondta lapunknak Ötvös Anna, az emlékkiállítás kurátora.
Az emléktábla leleplezését megelőzően többek között Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese is ünnepi beszédet mondott. Szavaival Grosschmid munkásságát és emberségességét dicsérte, ugyanakkor a kor társadalmi szerepeiről is sokat mondott. „A MOKK nagyon elkötelezett abban a tekintetben, hogy a meglévő tagjainak emléket állítson, akik a magyar közjegyzőség történetében bármilyen maradandót alkottak – akár jogi, akár társadalmi tekintetben. Ahogyan a megemlékező beszédben is elhangzott, Grosschmid Géza ezen munkássága keretében nagyon jelentős dolgokat készített. Szakmai-politikai tevékenységet végzett, és ennek tiszteletében készítettük és avattuk fel az emléktáblát. Magyarországon és a Kárpát-medencében szerte azokhoz a helyekhez kötődően végzünk ilyesfajta emléktábla-felavatásokat, ahol korábbi kari tagok jelentős tevékenységet végeztek, vagy valamilyen módon az adott helyhez kötődnek. Ezek természetesen, pusztán szakmai nézőpontokon alapulnak. Grosschmid Géza munkásságában is, de valójában az adott kor összes kollégájának a munkájában is egy borzasztó mély benyomást tesz az emberre, amikor azt érezzük, hogy munkásságuk által emberi sorsok alakulnak-változnak, és a társadalmi és az adott világpolitikai változások milyen mélyen rányomják a bélyegüket akár az életükre, a szakmai munkásságukra. Megdöbben tő látni azt, hogy hogyan fordul ki a világ a sarkaiból. Grosschmid élettörténetét végigkíséri az első és a második világháború történései. Ezekben a körülményekben azt tanítja nekünk az ő életútja, hogy nagyon fontosak azok az alapértékek, amelyek ettől függetlenek. Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, akkor előrébb tudjuk vinni a világot, egymást tudjuk segíteni akár szakmai, akár társadalmi szinten. Ezek állandó értékek” – zárta Máté Viktor. Az ünnepélyes felavatásán Cserba Lajos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, illetve Tóth Levente, az Egri Gárdonyi Géza Színház színművésze is beszédet mondott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
