Tüntetés Pozsonyban a kollektív bűnösség ellen: hátrahagyni a 20. századi reflexeket…

Tüntetés Pozsonyban a kollektív bűnösség ellen: hátrahagyni a 20. századi reflexeket…

Pozsony Óvárosának főterén tiltakoztak ma a felvidéki magyarokat sújtó, kollektív bűnösség elvére épülő jogfosztások és a szólásszabadság korlátozása ellen.  Ahol már a gyakorlatban is alkalmazták a rendőrök a még friss-ropogós Benes-védelmi törvényt…

A KÖZ.ÜGY platform által szervezett megmozduláson politikai, civil és kulturális szereplők szólaltak fel, köztük a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László, valamint a szlovák parlament alelnöke, Martin Dubéci a Progresszív Szlovákia képviseletében.

A tüntetés célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a Beneš-dekrétumok napjainkban is érezhető következményeire, valamint a Fico-kormány azon intézkedéseire, amelyek a szervezők szerint büntetőjogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikus hangokat. A résztvevőket arra kérték, hogy kerüljék a pártjelképeket, hangsúlyozva az esemény pártpolitikától független jellegét.

A tüntetést közösségi finanszírozásból valósították meg, és autóbuszok indultak több felvidéki településről, például Gútáról, Somorjáról és Komáromból.

A demonstráción felszólalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke.

A politikus élesen bírálta a múltbeli igazságtalanságok jelenkori örökségét, miközben hangsúlyozta a jövőbeli megbékélés szükségességét. Köszöntőjében megjegyezte, hogy a főtér ma nem csupán turistáktól, hanem az igazság kimondásától is hangos, és köszönetet mondott mindenkinek, aki a hideg ellenére kiállt az önbecsülés és a jogbiztonság mellett.

Gubík László Ótátrafüred példájával nyitotta gondolatait, rámutatva a történelem kontrasztjaira. Felidézte, hogyan imádkozott Esterházy János a magyar–szlovák együttélésért, mégis háborús bűnösnek bélyegezték, miközben Edvard Beneš, a háborús győztes, büntetlenül tönkretehette százezrek életét. A politikus aláhúzta, hogy ez a drámai ellentmondás nem maradt a 20. században, hanem átkerült a jelenbe, tovább mérgezve a társadalmi kapcsolatokat.

Ezután Gubík Fábry Zoltánnak, a felvidéki magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának szavait idézte fel, aki a kollektív bűnösség áldozataként szólalt meg. Pontosan idézve Fábry szavait: „Életemet tiltó rendeletek keretezik. Kivételek nem tűretnek, és nem számítanak. Tíz igaz nem lehet száz bűnös felmentvénye, de a másik oldalon ugyanakkor kilencven bűnös a tíz igaz erényéből élősködik. Győzők vannak és legyőzöttek! Örök törvény. Háborús törvény: embertelen törvény. Vae victis! A legyőzöttek csoportjába tartozom újra: magyar vagyok. A legmélyebb megalázottság fokáról, nyelvfosztottan, szóbénítottan kiáltok hozzátok, szabad emberek, írók és írástudók, kiknek némasága már feloldódott. Tanúk helyett vádlottak lettünk.”

Hírdetés

A Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenben élünk, nem a múltban, és a történelmi értékelést a szakemberekre bízzák.

Kijelentette, hogy a Beneš-dekrétumok megszületésének tényét és a szlovák államiság létét nem vitatja és nem kérdőjelezi meg, de határozottan visszautasította, hogy ezek a rosszul értelmezett nemzetállami eszmék tönkretegyék a jövőt. Kiemelte, nem engedik, hogy ártatlanul vádlottakká váljanak újra.

Gubík László sorra vette azokat a követeléseket, amelyekért nem tartja magát és közösségét bűnösnek. Rámutatott, hogy jogosan követelik a földrablások leállítását és a kárvallottak kárpótlását, valamint a Földalap és az Erdővállalat nyerészkedő gyakorlatainak kivizsgálását. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem bűn a törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezésének követelése, sem a jogbiztonság és az igazságos jogszabályok melletti kiállás. Kiemelte a szólás- és kutatásszabadság fontosságát, visszautasítva a „szájkosarat”, és rámutatott arra a fájó tényre is, hogy Szlovákiából hiányzik 100 ezer kiűzött magyar, akik ma gazdagabbá tehetnék az országot. Végül hangsúlyozta a kollektív megbélyegzés elítélésének szükségességét és egy kölcsönös bocsánatkérésre épülő történelmi megbékélést, példaként hozva más népek hasonló lépéseit, és felvetve, miért ne sikerülhetne ez két testvérnép, a szlovák és a magyar között.

A beszédének zárásaként Gubík László kitért arra, hogy a Magyar Szövetség tisztában van az emberek mindennapi gondjaival, mint az emelkedő árak, a kórházi várólisták vagy a gyér közlekedés. Hangsúlyozta, hogy az emberek békében és jólétben szeretnének élni, de ehhez felemelt fejjel kell járni, és a párt mindkettőért küzd: a jólétért és az önbecsülésért. Ehhez kínálja szövetségüket, és kéri a bizalmat, hogy programjukat a legmagasabb szinten képviselhessék.

Végül Gubík Fábry Zoltán „vox humana”-ját, az emberi hangot említette, mint amit a felvidéki magyarok őszintén ajánlanak a szlovákiai közéletnek. Partnereik azok lesznek, akik ezt a hangot meghallják, megértik, és velük együtt építenek egy 21. századi társadalmat, hátrahagyva a 20. századi reflexeket.

A tüntetésen azonban, ahol a Beneš-dekrétumokra épülő kollektív bűnösség és a szólásszabadság korlátozása ellen tiltakoztak, nem a hideg volt a dermesztő, hanem a 20. század derekát idéző fordulat:

a rendőrök elvitték Orosz Örsöt, a Magyar Szövetség politikusát a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének vádjával.

Jelenleg a kihallgatását várja. Bűne annyi, hogy a nyitóképen is látható mellényt viselte…

Felvidék.ma


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »