Túl lehet-e tolni a Tisza-kormány Tisztítótűz elnevezésű elszámoltatási terveit? Mikor mondható sikeresnek az elszámoltatás? Erre a kérdésre is kereste a választ az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
„Szinte majdnem mindent túl lehet tolni, ezt is, tehát elképzelhető ennek egy olyan szintje, ami már túl sok lenne, ami a saját szavazótáboron belül is visszatetszést keltene” – mondta Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: „ez szerintem akkor történne meg, ha a Tisza-szavazóknak egy jelentős része is úgy érezné, hogy valamiért nem szabályszerűen zajlanak az eljárások, nem tartják tiszteletben a jogszabályokat, a jogállamiság elvárásait”.
Az elemző szerint eközben ennek a választói csoportnak, legalábbis egy részének
egész biztosan fontos, hogy a felelősök elnyerjék a büntetésüket, de legalább ennyire fontos az is, hogy tényleg szabályszerűen lezajló eljárások legyenek.
„Azt gondolom, ebben nagyon fontos szerepe van Magyar Péternek is, de most már Unger Annának, a vagyonvédelmi hivatal vezetőjének, vagy akár a köztársasági elnöknek is, hogy az elvárásokat valahol közelítsék a realitásokhoz, és megértessék azt a radikálisabb Tisza-szavazókkal is, hogy ha az az elvárásuk, hogy az eljárások jogszerűen menjenek végbe, akkor ezek nem fognak egyik napról a másikra megtörténni” – mondta Virág Andrea.
A miniszterelnök általában ösztökéli a hivatalokat, az Állami Számvevőszéket is, az ügyészséget is, Unger Anna pedig hűteni próbálja a kedélyeket, és azt mondja, hogy „a mi dolgunk nem a népítélet”, és hogy évekbe is beletelhet a folyamat, mert ez egy jogállam.
Nekik nagyon más a szerepük – mondta az elemző, aki szerint
Unger Anna egy nagyon erős hatalommal, széles jogkörökkel rendelkező hivatal vezetője, ahol a látszatát is el kell kerülni annak, hogy bármilyen hatalommal való visszaélés történik,
hogy bárhol túlterjeszkednek a törvény adta lehetőségeken, amikkel fel vannak ruházva. „Nagyon fontos, hogy ő ebben mérsékelt, higgadt legyen, és azt mondja, hogy itt tényleg minden A-tól Z-ig szabályszerűen fog történni, és mindenre odafigyelnek” – fogalmazott, hozzátéve: Magyar Péter miniszterelnökként mégiscsak egy politikai szereplő, akinek van egy saját politikai közössége is, akikkel foglalkoznia kell, és persze az egész országgal is foglalkoznia kell. „Az, hogy ő bátorítja az ügyészséget vagy a különböző szerveket, hogy »na gyerünk, csinálják«, én azt gondolom, hogy önmagában még azon a vörös vonalon innen van, ami egy miniszterelnöknek a szerepébe beleférhet” – mondta a Republikon Intézet stratégiai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a különböző substack fórumokon egyre többször vetődik fel az illiberális trilemma, amit két politológus a lengyel átmenet kapcsán vetett fel, hogy egyszerre három dolog nem lesz. Ez a globalizációs dilemma átírása, pont az ilyen elszámoltatás kapcsán Lengyelországban, de szerintem nálunk is igaz, hogy
nem lehet egyszerre jogállami, gyors, illetve eredményes, a közönségnek tetsző eljárásokat lefolytatni.
A közönség mindig gyorsabbat akar, akkor viszont nem lesz jogállami. Tehát a három közül egyszerre csak kettő teljesülhet, ez a trilemma lényege, mint ahogy a globalizációnál is egyszerre nem lehet globalizáció és nemzetközi munkamegosztás, jólét és szabadság. Tehát sajnos a háromból egyet föl kell áldozni, vagy egyszerre az egyik elhalványul – mondta Kiszelly Zoltán, aki szerint nyilván a tiszás közönség nagy része várja az elszámoltatást.
Van ennek egy kommunikációs része is persze, hiszen novemberben kiderül, hogy a tiszás választási ígéretekből mire lesz pénz a következő évi költségvetésben
– tette hozzá. Az elemző szerint az elszámoltatás a narratívát is építi, ezért választották Unger Annát, hiszen ő mondta, hogy napirenden kell tartani a NER-narratívát. Tehát azt kell látni, hogy ha nem teljesülnek a választási ígéretek, akkor rögtön lehet mutogatni a Tisztítótűzre: hiszen azért nem tudjuk teljesíteni, mert a Fidesz ellopta az országot, ugye ezt szokták mondani – vélekedett Kiszelly Zoltán.
A másik része a történetnek, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy működik az elszámoltatás.
Az úgynevezett „óellenzékiek”, főként Hadházy Ákos azt mondják, hogy nagyon jó, tapsolnak ők is, de akkor lesz eredményes és objektív az elszámoltatás, ha a tiszás ügyeket is ugyanúgy kivizsgálják ezek az intézmények.
Például az augusztus 20-i ünnepi rendezvények lebonyolításánál ki, kinek és mikor írt e-mailt, és ki, mikor tudott a lehetőségről. „Tehát ők azt mondják, és szerintem ebben igazuk van, hogy az lesz majd a puding próbája, nem csak hogy jogállami módon történjen az elszámoltatás, hanem hogy a tiszás mutyikat is, ha vannak ilyenek, ugyanúgy felderítsék” – mondta Kiszelly Zoltán.
Baka András köztársasági elnökkel törököt fogott-e a Tisza vagy éppen az derült ki, hogy működik a fékek és ellensúlyok rendszere? Exterde Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában többek között még erről is faggatta Virág Andreát, a Republikon Intézet stratégiai igazgatóját és Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját.
A teljes beszélgetést megnézhetik és meghallgathatják alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
