A koronavírus-vakcinák első ismertetésekor megírtuk, a szakemberek szerint számos védőoltáshoz hasonlóan, a COVID-vakcinát is kétszer kell beadni ahhoz, hogy valóban hatásos legyen. Vakcinája válogatja, hogy mekkora különbséggel, de az egyelőre használatban lévő Pfizer-BioNTech, illetve Moderna-oltóanyagok esetében is két hetet emlegettek. A gond csak az, egyelőre túl kevés adag áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezt tartani is lehessen.
Erre persze időben figyelmeztettek a hozzáértők, de sokáig úgy tűnt, nem lesz gond. A gyártók időben pótolják majd a készleteket, az előre kidolgozott oltási tervek alapján simán működnie kellett volna a folyamatnak. Hogy mégsem így történt, annak első jelei az óév végén jelentek meg. A brit sajtóban december 30-án bukkant fel a hír, az EU-ból frissen távozó Nagy-Britanniában 14 nap helyett három hónap különbséggel ismétlik majd meg az oltásokat, tehát a gyártói ajánlások helyett arra koncentrálnak inkább, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb ember kapjon legalább egy adagot a vakcinából.
Mindezt úgy, hogy Britanniában gyorsított eljárásban engedélyezték az EU-ban még a zöld lámpa közelében sem lévő Oxford/AstraZeneca-vakcinát. A döntés vonatkozott a Pfizer-BioNTech oltóanyagára is (Szlovákiában és Magyarországon is ezzel oltanak).
Január 5-én aztán Dánia is bejelentette, ők szintén inkább kitolnák az oltóanyag két adagjának beadása közt eltelt időt, bár a britekkel ellentétben a dánok 12 helyett „csak” hat héttel, ugyanaz nap a német, majd a belga egészségügyi tárca is közleményben tudatta, ők is gondolkoznak a lehetőségen. S, hogy a kérdés még bonyolultabb legyen, időközben kiderült, az Egyesült Államok járványügyi szakértői a Modernával már arról tárgyalnak,
meg lehet-e felezni a vakcina egyszeri dózisát.
Az egésznek nyilvánvalóan két olvasata van. Az egyébként is szkepticizmusra hajló nagyközönség mindebből azt szűrheti le, a gyógyszergyárak csak több vakcinát akarnak eladni, azért javasolják a kéthetes ismétlő oltást, illetve szabják meg az egyszerre beadandó oltóanyag mennyiségét.
Hogy ennek a feltételezésnek van-e bármi alapja, egyelőre nem tudni. Ugyanakkor azt is fontos kiemelnünk, jónéhány érv szól a vakcinafejlesztők által kiszabott szabályok és dózisok mellett.
Először is könnyen elképzelhető, hogy a későn megismételt vagy alacsonyabb koncentrációjú oltásnak köszönhetően ellenállóbb vírusmutációk jönnek létre. Anélkül, hogy különösebb tudományos fejtegetésekbe bocsátkoznánk, nagyon leegyszerűsítve a dolgot, hasonló jelenség játszódhat le, mint az antibiotikum-rezisztens baktériumoknál. Jelenleg egyetlen klinikai vizsgálat sem igazolta, hogy az ismétlőoltás beadásának kitolásával nem veszít-e hatékonyságából a vakcina, ez szintén problémát okozhat. Elképzelhető például, hogy a már engedélyezett RNS-alapú Pfizer-vakcina nem, de a más eljárással készülő oltóanyagok veszítenek hatékonyságukból. Vagy éppen fordítva… Rengeteg a nyitott kérdés!
Nem lehet eltagadni viszont, hogy amellett is könnyű érvelni, egy szélesebb, de gyengébb védettség fontosabb és a járvány megállítása szempontjából célravezetőbb lehet, mint egy erősebb, de jóval kevesebb embert érintő. Ezzel érvelnek a csúsztatás támogatói is.
A legfontosabb kérdés persze az, mit lépnek majd a politikusok.
Pláne úgy, a tudósok sem egységesek a kérdésben. A bevett eljárásokhoz érthető módon ragaszkodó kutatók azt mondják, klinikai tesztek és vizsgálatok nélkül nem szabad hasonló döntéseket hozni, míg mások arra hívják fel a figyelmet, kár azon lamentálni, hogy kemény a víz, ha ég a házunk teteje. Rövid távon egyszerűen muszáj pragmatikus döntéseket hozni.
Az Egyesült Királyság vezető tisztiorvosai azt mondják (s ezt a Királyi Immunológiai Társaság előzetes vizsgálatai is megerősítették), a Pfizer oltóanyag egyetlen dózisa is 90%-os hatásfokkal bír (az AstraZenecaé ennél alacsonyabb, 70% körüli), a második adagnak pedig inkább a védelem hosszútávú fenntartásában van szerepe, ami a jelenlegi helyzetben tulajdonképpen másodlagos.
Nem véletlen, hogy a vakcina-fejlesztésben némileg „hátrébb” járó cégek vizsgálják az egyszeri adag hatásait is. A Johnson&Johnson már novemberben elindította a kísérleteit, de az Oxford/AstraZeneca is foglalkozik már a kérdéssel.
A Pfizer ezzel szemben közölte, semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a vakcina két adagját több mint 21 nap különbséggel beadva, hatékony védelmet kapna a beoltott páciens.
Jó, ha tudjuk, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye nélkül kevés az esélye annak, hogy az Unió tagországaiban hasonló döntéseket hozzanak. Egyelőre nem tudni azt sem, mit reagál az EMA a dánok lépésére. Nem is feltétlenül tudományos, inkább jogi kifogásaik lehetnek.
A szervezet egyik illetékese szerint az adagolás önkényes megváltoztatásához át kellene alakítani a forgalomba hozatali engedélyeket is. Erre pedig még nem került sor.
Látva, milyen problémákba ütközik már a vakcinák beszerzése is, milyen politikai érdekek feszülnek egymásnak (erről ITT vagy ITT írtunk bővebben), hiába lenne jó döntés kitolni az adagolásokat, bürokratikus akadályok miatt talán erre még hetekig nem kerül sor. Félő, keményen megfizetünk minden egyes elúszott napért!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
