„Túl egy határon” – a DK-sokat teljesen összezavarta Dobrevék új kampánya

A bejegyzéshez hozzászólok között ugyanis többen úgy gondolják, Brüsszelben döntenek helyettük, ami „túl van egy határon”. Egyikük például azt írta, „teljesen igaza van, egyetértek, ne Brüsszelben, a határon túlról mondják meg, mit kell nekünk tenni”, mire valaki annyit írt: „nem kötelező, ki lehet lépni az unióból”.

Egy másik kommentelő úgy fogalmazott, „így igaz, nehogy már Klára asszony Brüsszelből utasítsa a magyar embereket!”

Volt, aki azt nehezményezte, hogy „az Európai Unió visszatartja a hazánknak járó forrásokat.” „ De a pénzünk az kéne, ugye?” – tette fel a kérdést valaki, mire azt a választ kapta, „az a magyarok pénze, az jár”. „Nem az övéké, a mienk, amit nem adnak ide, különböző indokokkal”. Ugyanitt valaki azt írta, „valóban kellene, járna”. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „Dobrev Klára nem az Európai Egyesült Államokban hisz? Az bizonyos határokon kívül van.”

Úgy tűnik tehát, hogy a DK támogatói közül többen nem értenek egyet a párt Brüsszelt kiszolgáló politikájával, és kevésbé foglalkoznak a határon túl élő magyarokkal, ami a DK egyik fő kampányeleme.

Mint ismert, 2004-ben tartottak népszavazást egyebek mellett arról, hogy a határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Bár a többség igennel szavazott, ám a sosem látott kormányzati gyűlölet- és hazugságkampány eredményeképpen túl kevesen járultak az urnákhoz, így eredménytelen lett a referendum.

Az akkori Gyurcsány-kormány „Ne fizessünk havi húszezer forintot családunk pénzéből!”, „Ne fizessünk mások helyett adót, nyugdíjat!”, „Ne fizessünk állásunkkal az olcsó, határon túli munkavállalók miatt!”, „Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!”, „A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher” szlogenekkel kampányolt a külhoni magyarok ellen. A hazugságkampány szerencsére csak ideiglenesen ért cél: 2010 májusában, az első kétharmados választási győzelem után felálló Orbán-kormány alatt az Országgyűlés 97,7 százalékos többséggel elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Csupán hárman, Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor és Molnár Csaba szavazott nemmel, öten pedig – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván, Dorosz Dávid és Szabó Tímea – tartózkodtak.