A répát először a babilóniaiak és az egyiptomiak kezdték termeszteni, majd a görögök és a rómaiak is folytatták, csak éppen még mint vadon termő növényt, főként gyógyászati célokra használva.
Mindenesetre a régészeti leletek alapján igen komoly, sok ezer éves múltja van, ám sokáig nem került a nevéhez a sárga jelző, mert korábban fehér, piros, zöld vagy szinte egészen feketébe hajló lila színben volt ismeretes (ezeket ma újra vissza-visszahozzák a piacokra kézműves termelők).
A ma is ismert narancs színbe a répa a hollandok jóvoltából öltözött be valamikor a XV. században.
A nemesítéssel a gazdák állítólag az uralkodóház színét szerették volna megjeleníteni a veteményesekben, ekkor nyerte el édeskés ízét is.
A répának magas a béta-karotin tartalma, amit a szervezetünk A-vitaminná alakít át, ami elengedhetetlen a tökéletes látáshoz. Az A-vitaminon kívül a répában megtalálható a B1-, B2-, B6- C-, D- és E-vitamin is.
Magas rosttartalma tisztítja a bélrendszert, javítja az emésztést, méregtelenítő hatású, erősíti a lépet és a hasnyálmirigyet.
Fokozza az anyagcserét, így zsírégető hatása is van. Antioxidáns hatású, magas az ásványi anyag tartalma: sok foszfort, káliumot, kalciumot, nátriumot, magnéziumot és vasat rejt magában.
Napi két nyers sárgarépa, és a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően rendben is a koleszterinszintünk.
Érdemes tudni, hogy amíg a legtöbb zöldség veszít tápanyag tartalmából a főzéskor, addig a sárgarépában lévő karotinok a főzésnek/párolásnak köszönhetően jobban érvényesülnek. A sárgarépa fogyasztható nyersen, főve, sülve, párolva, köretnek, ragunak, levesbe vagy sütinek is. Készülhet belőle krémleves, saláta, vagy felvert tejszínnel burgonyapüré helyett sárgarépapüré, de vegyíthetjük is a kettőt. Változatos szószok, dippek mellé kínálhatunk sárgarépa-rudacskákat.
Egyre többször találhatunk olyan süteményreceptet, amelynek hozzávalói között szerepel. Édes ízének és magas víztartalmának köszönhetően kevesebb vizet és cukrot kell adni a tésztához.
A sárgarépa több fűszerrel remekül párosítható. Jól illik hozzá például bazsalikom, a kakukkfű, a rozmaring, a rózsabors, a gyömbér, a fahéj, a curry, a csili, a kurkuma, a szerecsendió, de nagyon finom csak egyszerű petrezselyemmel is. Remek ízesítője a citrom és a narancs.
A hozzávalókat jól összekeverjük. Szendvicsre és pirítósra egyaránt finom. Főleg barna- vagy rozskenyér illik hozzá.
Egy lábasban felhevítjük az olajt és a vajat, majd rádobjuk a karikára vágott répát és a gyömbért. 4-5 percig, időnként megkeverve, fedő alatt pároljuk. Ráöntjük az alaplevet, sózzuk, borsozzuk és puhára főzzük. Hozzáadjuk a kókusztejet, átforrósítjuk, majd botmixerrel simára keverjük. Tálaláskor ízlés szerint meghintjük csilipehellyel.
A csirkemellet megmossuk, leszárítjuk és vékony csíkokra vágjuk.
A póréhagymát felkarikázzuk. A megtisztított sárgarépát egészben 3–4 percre sós, lobogó vízbe dobjuk, majd kivesszük, leszűrjük és hosszában kisebb darabokra vágjuk.
Egy serpenyőben az olajt és vajat felforrósítjuk, rádobjuk a felcsíkozott csirkemellet és fehéredésig sütjük, majd hozzáadjuk a póréhagymát. 2 percig sütjük, és beleforgatjuk a sárgarépát is. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Ráöntjük a tejszínt, összemelegítjük. A végén belekeverjük a petrezselymet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
