Magyarország első helyen áll a tüdőrákos halálozásban az EU-ban, lassan több a női tüdődaganatos beteg, mint férfi, nem jelentenek biztonságos alternatívát a hevített dohánytermékek. Nem szolgált jó hírekkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
2021-ben Magyarországon az Európai Unión belül a legmagasabb volt a tüdőrák standardizált halálozási aránya; 100 ezer férfira 112 haláleset jutott, 100 ezer nőre pedig fele ennyi.
A negatív statisztikáról Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója az Economx kérdésére elmondta, hogy a hazai adatok nagyon szomorúak, de világszerte is vezető halálok a tüdőrák. Magyarországon évente közel tízezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak és sajnos nyolcezer halálokért is a tüdődaganatok a felelősek. Ez nem hazai specifikum, a megbetegedés világszerte nagyon sok kihívást jelent.
A 90-es évek óta a férfiak körében csökken a tüdőrákos megbetegedések aránya, ugyanakkor a nők körében növekedés figyelhető meg,
ez Magyarországra is jellemző. A főigazgató szerint ennek hátterében elsősorban a dohányzási szokások megváltozása állhat: egyes kutatások szerint a nők érzékenyebbek lehetnek a dohányfüst rákkeltő hatásaira.
Az 1970-es évektől elterjedtek a vékonyabb, úgynevezett „light” cigaretták, amelyek divatosnak számítottak, és sok nő éppen ekkor szokott rá a dohányzásra. A 90-es években kilenc tüdőrákos férfi betegre egy nőbeteg jutott, mára az arány közelít, 2030-ra várhatóan kiegyenlítődik, ugyanannyi beteg lesz mindkét nem esetében, ezért a női rizikóra is külön figyelmet kell fordítani.
A hazai adatokat ismerve, a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrákos betegek átlagéletkora 65 év, ugyanakkor sajnos a fiatalabb korosztályban is találkozunk tüdőrákkal – emelte ki Bogos Krisztina.
Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik, és a tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője a dohányzás, a megbetegedések 70-80 százaléka ehhez köthető. De fontos arról is beszélnünk, hogy
az új típusú dohánytermékek – az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek, semmiképpen nem jelentenek biztonságos alternatívát.
Ezek ugyan másképp működnek, mint a hagyományos cigaretta, de ugyanúgy károsítják a légutakat, az érrendszert, az idegrendszert, az anyagcserét, továbbá gyulladásos folyamatokat idéznek elő és gyengítik az immunrendszer védekező képességét. Mivel egyre fiatalabbak kezdenek cigarettázni, egyre korábban alakul ki a nikotinfüggőség, ami hosszú távon még nagyobb kockázatot jelent – figyelmeztetett a tüdőgyógyász.
A légzőszervi betegségek jelentős hányada krónikus gyulladás következménye. Egyre több kutatás eredménye utal arra, hogy a hevített dohánytermékek is összefüggésbe hozhatók a daganatos megbetegedésekkel. Emellett fontos megemlíteni a légszennyezés hatásait, valamint a különböző foglalkozási ártalmakat is, – például a fodrászok, műkörmösök agy vegyi üzemekben dolgozók esetében a belélegzett gőzök és mérgező anyagok hosszú távú hatását. Illetve a krónikus tüdőbetegségek, például az asztma szintén növelik a tüdőrák kockázatát.
2013-ig volt kötelező Magyarországon a tüdőszűrés, ám a mellkasröntgen a tüdődaganatos betegség korai felismerésében nem bizonyult hatékonynak. Ez nem azt jelenti, hogy a vizsgálat ne volna hasznos: a TBC visszaszorításában például kulcsszerepe volt, és jelenleg is igaz, hogy a panaszmentes tüdőrákos betegek mintegy 20 százalékát mellkasröntgen során fedezik fel. A cél azonban az, hogy a tüdőrákot minél korábbi stádiumban fedezzük fel, mert a tüdődaganat alattomosan fejlődik ki és sokáig nem ad tüneteket.
Erre pedig az alacsony dózisú CT-vizsgálat a megoldás – mondta a főigazgató.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
