Alábbi cikket Emeryk Stiven, vendégszerzőnk jegyzi.
“A tudományos titulus használata a társadalomban, vagyis a tudományos titulusok helyretétele.
Üdvözlöm a tisztelt olvasókat! Mielőtt elkezdeném megosztani gondolataimat, kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem a szerkesztőségnek, hogy lehetőséget adtak és helyet kaptam az újságban jelen cikkemmel. Jogosan merülhet fel kérdésként, hogy miért ezt a témát választottam. Erre azért került sor, mivel egyre inkább azt tapasztalom pályafutásom során, hogy a tudományos titulus használattal néhányan kevésbé tájékozottak. Néhányan pedig ezt kihasználva visszaélnek a közéletben és a tudományos világban egyaránt titulusukkal. Azonban akadnak olyanok is, akik ezt a helyén kezelik és megfelelően állnak a kérdéskörhöz. Sajnos ezek a különbségek társadalmi feszültségeket keltenek, amelyeket e sorokkal szeretnék elsimítani és egy képet adni a tudományos titulusokról, használatukat segíteni.
Először is a köznyelvben a „tudományos embereket” más kategóriákba sorolják, mint ahogy azt a szakmában szükséges.A helyes használattal – bár a szakemberek tisztában vannak -, néha félelemből nem használják megfelelően a titulusokat. Azonban időként e titulusok használata nem vág egybe a valódi tudományos jelentéssel, az egy szinten lévő szakemberek (alapfokú-, középfokú- és felsőfokú végzettségű) között még felelősségében, tudásmélységében sincsen eltérés, csak szakterületben.
Ez okozza az említett feszültséget, még sajnos időnként a tudományos körökben is. Kialakít egy olyan hierarchiát, amely presztízskérdést csinál belőle és valójában egy nem létező, hanem fenntartott problémát hoz létre. Ez sajnos főként egyes (!) általános orvos képesítést szerzetteknél lép fel. Ők szeretik hangoztatni, akár úgy is, hogy kollégáikat nem ismerik el, vagy a más tudományterületű doktorokat, más képesítési mélységű doktorokat, de még a fogorvos képesítést szerzetteket sem . Az egyéb alap és mester diplomás végzettségű szakemberek elismeréséről ne is beszéljünk!
A tudomány szempontjából történő használat a mérvadó, azonban ez a köznyelvben mára teljesen átalakult, ezért indokolt a helyére tenni. Úgy gondolom, hogy titulusát jogosan használja minden szakember (bármely tudományterületen), hiszen ezért rengeteget tanultak. De más szakembereket is ismerjenek el! Tanúsítsanak kölcsönös tiszteletet egymás iránt, nem pedig az elavult archaikus és hierarchikus stílust.
Most, hogy ismertettem a tapasztalataimat, szeretném ismertetni a titulusok valódi szakmai hierarchiáját.
Tudományos szempontból az alapfokú, középfokú, felsőfokú, tudományos doktor szakemberek külön – külön csoportokat alkotnak. Az alapfokú és középfokú végzettségek bizonyítványt adnak, míg a felsőfokú és tudományos doktori képesítések, címet oklevelet, vagy köznyelvi nevén diplomát adnak.
Az alap és középfokú végzettségnél a hierarchia nagyon egyszerűen követhető, a bizonyítványban szereplő szakmának van egy képzési jegyzék száma (régi nevén OKJ szám, mai nevén SZVJ szám), amelynek minél magasabb számmal kezdődik az első két számjegye, annál magasabbra sorolódik a hierarchiában.
A felsőfokú képesítéseknél jelenleg használatos az alap főiskolai-egyetemi képesítés, amit bachelor of arts (BA) és bachelor of siences (BSc) rövidítésekkel jelölünk (régebben főiskolai diplomák), ide tartoznak a 3 éves egyetemi alapképzések (bizonyos képzések esetében ez lehet 3,5 vagy 4 éves is).
A következő lépcsőfok az egy szinttel magasabb hierarchiába tartozó egyetemi mester, vagy osztatlan képesítés, amelyet magister of arts (MA) és magister of siences (MSc) rövidítésekkel jelölünk (régebben egyetemi diplomák). Ide tartoznak a 2 éves, alapdiplomára épülő képzések, illetve az osztatlan 5 és 6 éves egyetemi képzések. Itt megemlíteném a foglalkozási, viszont nem tudományos doktori címeket, amelyeket a fogorvosok, a jogászok, az általános orvosok, az államigazgatási szervek, az állatorvosok és a gyógyszerészek használhatnak, hiszen ők is MA és MSc diplomával rendelkeznek az ezzel járó kötelezettségekkel együtt.
A hierarchia következő és egyben legfelső foka a doktori képesítés, ők a klasszikus értelemben vett doktorok. Képesítésük és felelősségük a legmagasabb, de közöttük is van egy fajta hierarchia, azonban ezt most nem részletezném, mivel akkor írásom nagyon hosszúra sikerülne és már így sem rövid. A tudományos doktorokat, amiket doktor of phylosophy (PhD) (régen rövidítése a CSc volt [Candidate of Science].) és doktor of liberalarts (DLA) oklevéllel, doktori címmel rendelkeznek. Az ő képzésük 3-4 éves képzési idejű doktori iskola, ennek a feltétele vagy az osztatlan diploma, vagy a mester diploma megléte. Természetesen PhD fokozatot orvosok, fogorvosok, stb. is szerezhetnek, amennyiben a megfelelő doktori iskola hallgatóivá válnak. A hierarchia felülről nyitott, tehát aki már megszerzett egy képesítést, az később magasabb szintre is fejlesztheti magát, amennyiben felvételt nyer a magasabb képzési szintet nyújtó intézménybe.
Ezzel szerettem volna ismertetni összefoglalóan nagyvonalakban a címek használatának helyét és a tiszteletadás fontosságát! Ha valakit megbántottam volna-e sorokkal, attól szeretnék bocsánatot kérni, mivel nem szándékoztam ezt tenni. Bízom abban, hogy írásaim után egy kicsit sikerült a helyére tennem a tudományos címek használatát és ellapítanom a kialakult feszültségeket. Tiszteletteljesen köszönöm szépen, hogy megtiszteltek cikkem és gondolataim elolvasásával, ezúton szeretnék Önöknek jó egészséget és sok türelmet kívánni a mai nehéz napjainkban.“
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
