Hosszabb ideje fennálló köhögést több betegség, például krónikus hörghurut, asztma, allergia is okozhat, de tüdőgyulladás, tüdőrák kezdeti jele is lehet. A panaszok összefügghetnek a krónikus arcüreggyulladással is. A mielőbbi orvosi kivizsgálás tehát nagyon fontos, de semmiképpen sem halasztható, ha magas láz társul a köhögés mellé, erős légszomj, vagy véres köpet is jelentkezik.
A koronavírus-járvány idején óriási nyomás nehezedik a tüdőgyógyászati rendelőkre, mert például az asztmán és a krónikus obstruktív légúti betegségen (COPD) kívül még a Covid-19-ből felépült betegeket is kezelni és ellenőrizni kell. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter nemrég megígérte, hogy tárgyalni fog a tüdőgyógyászokkal.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte a 10 leggyakoribb halálok között 4 légúti betegség szerepel: krónikus obstruktív légúti betegség, a tüdőrák, a tuberkulózis és a tüdőgyulladás. Számuk évről évre nő. Oka a klímaválság, a vegyi anyagok belélegzése és a dohányzás. A világszervezet figyelmeztet: 2030-ig a világon a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálok.
A tüdőgyógyászok hosszú ideje túlterheltek, súlyos légúti betegeket (COPD, asztma, tuberkulózis, tüdőfibrózis, Covid-19-ből gyógyult betegek) kell ellátniuk, rendszeresen ellenőrizniük. A krónikus légúti betegségben szenvedők ellátása veszélybe került, mert az orvosoknak az akut eseteket kell ellátniuk. Késik több, akár daganatos tüdőbetegség diagnosztikája is. Fennáll a reális veszélye annak, hogy néhány év múlva a légúti betegségeket nem lesz ki kezelje.
Az ambuláns szférában már évek óta kevés az új orvos. „Az orvosokon kívül a nővérek is hiányoznak. Szakképesítést igénylő műveleteket, spirometriát kell végezniük, fel kell a betegeket világosítaniuk, mert az orvosoknak erre nem marad idejük” – mondja dr. Ivan Solovič, a Szlovák Pneumológiai és Ftizeológiai Társaság elnöke, a Vyšné Hágy-i tüdőszanatórium osztályvezető főorvosa.
Az európai országokkal összehasonlítva Szlovákiában nincs tüdőrákszűrés, pedig ez okozza leggyakrabban a férfiak halálát. „Van egy munkacsoport, amely elméleti szinten foglalkozik a kérdéssel, de ahhoz, hogy elkezdhessük a szűrést, nagyon erős és hatalmas rendelői hálózatra van szükség és persze orvosra, aki a kezelést végzi. Ám ez főleg gazdasági probléma, mert a diagnosztikai eljárások és az ambuláns műveletek alulfinanszírozottak” – teszi hozzá dr. Štefan Laššán, a Szlovák Pneumológiai és Ftizeológiai Társaság Bizottságának tudományos titkára.
„Semmi rendkívülit nem akarunk, csak azt, amiért 15 éve harcolunk: hogy egyenjogúak legyünk a többi szakterülettel. Néhány pneumológiai kivizsgálás – például a bronkoszkópia – költsége még magának a műveletnek a költségeit sem fedezi” – magyarázza dr. Marta Hájková, az egészségügyi minisztérium pneumóniai és ftizeológiai főszakértője.
A tüdőgyógyászati rendelőkben a pandémia óta sokkal több a beteg, a várakozási idő megnőtt, és sok esetben a krónikus betegek ellenőrzése telefonon keresztül történik. A rendelők többségében 2–4 hónapot várnak a pneumológiai kivizsgálásra. „A második hullámban a tüdőgyógyászok 40 százaléka átesett a vírusfertőzésen, és 65 százalékának volt Covid utáni tünete. Ennek ellenére visszatértek az első vonalba. Ám a tolerancia és a pandémiás intézkedések betartása helyett csaknem naponta találkoznak a páciensek részéről ellenségeskedéssel és agresszivitással” – vázolja a valóságot dr. Mária Drugdová tüdőgyógyász.
(kovács)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
