Donald Trump amerikai elnök ismét nyíltan beszélt Grönland megszerzésének szükségességéről. A The Atlantic magazinnak adott friss interjújában kijelentette: „Az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra, döntően.” A kijelentés időzítése nem véletlen: mindez néhány nappal azután történt, hogy amerikai különleges egységek Venezuelában elfogták és az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro autoriter elnököt.
Grönland autonóm területként a Dán Királyság része, Dánia pedig – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – NATO-tag. Trump azonban már korábban sem titkolta, hogy az északi-sarki térséget kulcsfontosságúnak tartja az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, és most újra hangsúlyozta: a szigetet orosz és kínai hajók veszik körül, ami szerinte közvetlen stratégiai fenyegetést jelent.
A venezuelai amerikai beavatkozás napján a konzervatív influencer, Katie Miller – aki a Trump-adminisztráció első ciklusában több pozíciót is betöltött – az X közösségi oldalon Grönland térképét osztotta meg, az amerikai zászló színeire festve, mindössze egyetlen szóval: „Hamarosan”. A poszt gyorsan nagy visszhangot váltott ki, és diplomáciai reakciót is eredményezett.
Jesper Møller Sørensen, Dánia washingtoni nagykövete szintén az X-en reagált az utalásokra. Kiemelte: Dánia és az Egyesült Államok szoros szövetségesek, és Grönland már most is a NATO része. „Az Egyesült Államok biztonsága Grönland és Dánia biztonsága is” – fogalmazott a diplomata.
Hozzátette: Koppenhága és Washington aktívan együttműködik az arktiszi térség biztonságának garantálásában, és emlékeztetett arra is, hogy Dánia 2025-ben 13,7 milliárd dollárt különített el arktiszi védelmi célokra. „Komolyan vesszük a közös biztonságot, és elvárjuk a Dán Királyság területi integritásának teljes tiszteletben tartását” – hangsúlyozta.
Trump már korábban sem zárta ki, hogy akár katonai erő alkalmazásával is érvényt szerezne Grönland megszerzésének, amit akkor is nemzetbiztonsági érvekkel indokolt. A világ legnagyobb szigete – 2,17 millió négyzetkilométeres területével – stratégiai fekvésű, és jelentős ásványkincsekkel rendelkezik, ami az olvadó sarki jég miatt egyre vonzóbbá válik a nagyhatalmak számára.
A mintegy 56 ezer lakosú Grönland az 1950-es évekig dán gyarmat volt, majd 1979-ben részleges autonómiát kapott saját parlamenttel. A külpolitika, a védelem és a monetáris politika továbbra is Koppenhága kezében van, ugyanakkor 2009 óta jogilag adott a lehetőség a teljes függetlenségre egy népszavazás útján.
A kérdés most az: Trump kijelentései pusztán politikai nyomásgyakorlásnak tekinthetők, vagy valóban egy új geopolitikai konfliktus előszelét jelentik az Arktisz térségében?
ČTK
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
