Donald Trump amerikai elnök korábban már többször utalt északi szomszédjára az USA 51. tagállamaként, ám az utóbbi időben konkrét lépéseket is tett e birodalmi ambíció megvalósítására. Az amerikai adminisztráció tisztviselői tavaly legalább három alkalommal tárgyaltak Alberta tartomány radikális jobboldali szeparatistáival. A szakadárok a Fehér Ház és a kanadai miniszterelnök, Mark Carney közötti feszültséget igyekeznek kihasználni.
Az Alberta Prosperity Project (APP) nevű szervezetbe tömörült csoportosulás nem az Egyesült Államokhoz való csatlakozást, hanem a függetlenséget tűzte ki célul. A potenciális új állam életképességét a területén található hatalmas olajtartalékok garantálnák. Az APP tagjai a Financial Timesnak név nélkül elismerték, hogy 2025 áprilisa óta több titkos találkozón vettek részt az amerikai külügyminisztérium képviselőivel. A következő egyeztetést februárra tervezik, ahol a pénzügyminisztérium tisztviselői is jelen lesznek.
A szeparatisták célja, hogy 500 milliárd dolláros hitelkeretet szerezzenek Scott Bessent tárcájától. Ezt az összeget egy sikeres függetlenségi népszavazás esetén az új állam finanszírozására fordítanák. A brit lap emlékeztetett arra, hogy a referendumot hivatalosan még nem írták ki. A Le Parisien információi szerint azonban az aláírásgyűjtés már januárban elkezdődött, és május 2-ig kell összegyűjteniük a szükséges 178 ezer támogatót.
Természetes szövetségeys a határon túl
A tárgyalásokon részt vett Jeff Rath, az APP jogi szakértője is, aki szerint sokkal erősebb kapcsolata van Trumppal, mint a kanadai kormányfőnek. Úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok rendkívül lelkes egy szabad és független Alberta gondolatától. Az amerikai külügy sajtóosztálya szerint csupán rutinszerű találkozókról van szó a civil társadalom képviselőivel, ahol nem születtek kötelezettségvállalások.
A Fehér Ház szintén hárította a vádakat, mondván, semmilyen támogatást nem ígértek a csoportnak. Scott Bessent miniszter környezetéből származó információk szerint a hitelkeretről szóló javaslatról sem tudtak hivatalosan. Ugyanakkor Bessent nemrég egy podcastban „az Egyesült Államok természetes partnerének” nevezte az olajban gazdag tartományt. Hozzátette, hogy pletykák keringenek egy lehetséges népszavazásról, amely Alberta Kanadából való kiválásáról döntene.
Ez a helyzet tovább mélyíti a Washington és Ottawa közötti szakadékot. A davosi Világgazdasági Fórumon Trump és Carney közvetve üzengetett egymásnak, ahol az amerikai elnök emlékeztette kollégáját: Kanada csak az USA-nak köszönheti a létezését.
Kínai befolyás és kultúrharc
A szakadárok retorikája a Brexit kampányt idézi, különös tekintettel a Kína-barátságra és a vélt keresztényüldözésre hivatkozva. Rath és társai szerint Ottawa elszívja a tartomány erőforrásait, miközben globalista agendát erőltet. A feszültséget tovább szítják a templomgyújtogatásokról szóló hírek, amelyeket gyakran hamis információk táplálnak. Egy katolikus hírportál szerint közel száz templom vált vandalizmus áldozatává.
Trump szintén aggodalmát fejezte ki a Peking felé irányuló kanadai nyitás miatt. Figyelmeztette Carney-t, hogy százszázalékos vámokat vethet ki, ha Kanada ratifikálja a kereskedelmi megállapodást az USA stratégiai riválisával.
Az amerikai elnök korábban felajánlotta, hogy Kanada élvezheti a légvédelmi rendszer védelmét, ha „szeretett 51. államukká” válik. Ellenkező esetben 61 milliárd dolláros számlát nyújtana be a közös védelemért.
A közösségi médiában Trump többször osztott meg olyan térképet, amelyen Kanada már az Egyesült Államok részeként szerepel. Az albertai események azonban arra utalnak, hogy ez nem csupán figyelemfelkeltés, hanem valós törekvés az északi szomszéd befolyásolására.
Visszafelé elsülő fegyver
Bár Alberta lakossága alig haladja meg az ötmillió főt, területén jelentős az elégedetlenség: a felmérések szerint a lakosok 28 százaléka támogatná a függetlenséget. A szeparatizmus azonban nem csak nyugaton van jelen, a québeci törekvések másfél évszázados múltra tekintenek vissza. Elemzők szerint ugyanakkor az albertai mozgalom elsősorban gazdasági alapokon nyugszik.
Ironikus módon Trump agresszív fellépése belpolitikailag éppen a kanadai liberálisoknak kedvezett. Pierre Poilievre konzervatív vezető választási esélyeit rontotta, hogy nem tudott elég határozottan elhatárolódni az „51. állam” retorikától. A liberálisok Mark Carney vezetésével megnyerték a választásokat, kihasználva a Trump-ellenes hangulatot. Carney népszerűsége a davosi kiállása után tovább emelkedett.
A kanadai politika jelenlegi dinamikája azt mutatja, hogy minél jobban támadja Trump a kanadai szuverenitást, annál egységesebbé válnak a választók. Washington szeparatizmust támogató politikája azonban veszélyes precedenst teremthet. Ez a folyamat végső soron a határok átrajzolásához vezethet, ami kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit a Nyugat Oroszország esetében elítélt.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Suzanne Plunkett, Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
