India és Pakisztán, két szomszédos nukleáris hatalom, az Egyesült Államok közvetítésével megállapodott egy azonnali tűzszünetben, miután a hétvége folyamán rakétatámadásokkal és dróncsapásokkal eszkalálódott a konfliktusuk a vitatott Kasmír régióban. A feszültség, amely az áprilisi, 26 turista halálát okozó mészárlás óta fokozódott, évtizedek óta a legsúlyosabb konfrontációt hozta a két ország között. Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások sikerét bejelentve gratulált mindkét félnek a „józan ész és az intelligencia” győzelméhez.
Dróncsapások és rakétatámadások Kasmírban
A konfliktus legutóbbi hulláma pénteken kezdődött, amikor drónok támadták meg az India által ellenőrzött Kasmír régiót, köztük Dzsammú városát. Egy indiai forrás szerint a drónokat Dzsammúban, Sambában és a szomszédos Pandzsáb államban található Pathankotban észlelték.
Omar Abdullah, Kasmír főminisztere az X platformon arról számolt be, hogy Dzsammúban „időszakos robbanások hangjait” lehetett hallani, valószínűleg nehéztüzérségi tűz miatt, és a városban áramkimaradások voltak. Az indiai hadsereg szóvivője szerint 300-400 pakisztáni drón vett részt a támadásokban, de ezek az állítások függetlenül nem ellenőrizhetők.
Szombaton India válaszul rakétacsapásokat mért három pakisztáni légibázisra, köztük a főváros, Iszlámábád közelében található Nur Khán bázisra, amely mindössze 10 kilométerre fekszik a pakisztáni hadsereg főhadiszállásától. A pakisztáni hadsereg szerint légvédelemük a rakéták többségét megsemmisítette, és figyelmeztették Indiát, hogy „választ fognak adni”. A pakisztáni állami televízió később bejelentette, hogy megtorló csapásokat hajtottak végre indiai célpontok ellen, bár a célok pontos helyszíne nem tisztázott.
Az áprilisi mészárlás óta tartó feszültség
A mostani összecsapások az áprilisi kasmíri mészárlás óta fokozódó feszültség részei, amelyben fegyveresek 26 turistát öltek meg. India Pakisztánt vádolja a támadásért, amit Pakisztán tagad. A két ország között évtizedek óta feszült a viszony a többségében muszlim Kasmír régió miatt, amelyet mindketten magukénak követelnek, és amelyért két nagyszabású háborút is vívtak. A jelenlegi konfrontáció a legsúlyosabb az elmúlt évtizedekben, és a két nukleáris hatalom közötti eszkaláció komoly fenyegetést jelent a regionális stabilitásra.
Pakisztán hadseregének szóvivője pénteken kijelentette, hogy nem hajlandók deeszkalálni a konfliktust, és „India által okozott károkért” válaszcsapásokat ígért. Eközben a G7-ek külügyminiszterei pénteken „azonnali deeszkalációra” és „maximális önmérsékletre” szólították fel a feleket, figyelmeztetve, hogy egy újabb katonai eszkaláció súlyos következményekkel járhat a régióra nézve.
Az Egyesült Államok közvetítő szerepe
Az Egyesült Államok gyorsan reagált a helyzetre, és felajánlotta közvetítői szerepét. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton külön-külön tárgyalt India és Pakisztán vezetőivel, sürgetve a közvetlen kommunikáció helyreállítását és az amerikai segítséget ajánlva a párbeszéd előmozdítására. Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Rubio mindkét felet arra kérte, hogy találjanak módot a feszültség csökkentésére.
A tárgyalások eredményeként India és Pakisztán jelezte, hogy nem kívánják tovább eszkalálni a konfliktust, amennyiben a másik fél sem tesz így. Pakisztán a deeszkaláció feltételéül szabta az indiai támadások leállítását, mire India hasonló álláspontot fogalmazott meg. Egy indiai katonai vezető azonban figyelmeztetett, hogy a pakisztáni szárazföldi erők mozgósítása a határok felé további eszkaláció szándékára utalhat.
Körkép-vélemény:
Érdemes kiemelni, hogy az amerikai közvetítés azért lehetett sikeres, mert valójában egyik fél sem akarta eszkalálni a háborút, csak belekerültek egy belpolitikailag is táplált láncreakció szerű spirálba, ahonnan nem találtak kiutat. Mivel két atomhatalomról van szó, és mindkét fél súlyos károkat szenvedett volna egy totális háborúban (ami csak Kínának kedvezett volna), ezért Iszlámábád és Újdelhi is kereste a deeszkalációs lehetőséget. Ez magyarázza, hogy Trump itt miért ért el sikert, Ukrajnában pedig miért nem – ott ugyanis egyik fél sem akar békét.
Trump bejelentette a tűzszünetet
Az órákon át tartó, az Egyesült Államok által közvetített éjszakai tárgyalások után Donald Trump szombat reggel a Truth Social platformon jelentette be, hogy India és Pakisztán „teljes és azonnali tűzszünetben” állapodott meg. A megállapodást mindkét ország megerősítette. Trump posztjában gratulált a feleknek, amiért „józan észt és intelligenciát” mutattak a konfliktus lezárásában.
A tűzszünet egyelőre enyhítette a feszültséget, de a Kasmír körüli alapvető viták továbbra is megoldatlanok maradnak. A nemzetközi közösség, különösen a G7-ek és az Egyesült Államok, továbbra is szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és a párbeszéd folytatására ösztönzi a két országot a tartós béke érdekében.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
