Donald Trump bejelentette Nicolás Maduro venezuelai elnök és felesége, Cilia Flores elfogását szombaton. Az amerikai erők szombat virradóra hajtottak végre légicsapásokat Caracasban a hadművelet során. Trump szerint elsöprő bizonyítékok támasztják alá a házaspár által elkövetett bűncselekményeket. Maduro hamarosan az amerikai igazságszolgáltatás elé áll egy New York-i bíróságon.
Az akció során Madurót és feleségét helikopterrel szállították az USS Iwo Jima fedélzetére. A volt elnököt megkötözve, bekötött szemmel, szürke melegítőben látták az amerikai hadihajón. Az éjszakai bevetés alatt Caracas egyes részein megszűnt az áramszolgáltatás. Trump a hadműveletet az amerikai katonai erő egyik leghatékonyabb bemutatójának nevezte.
Ideiglenes amerikai közigazgatás és gazdasági tervek
Az Egyesült Államok ideiglenesen átveszi Venezuela irányítását a biztonságos átmenet érdekében. Donald Trump hangsúlyozta, hogy „megfontolt politikai átalakulást kívánnak végrehajtani az országban”. Washington nem akarja kockáztatni, hogy egy alkalmatlan vezető kerüljön hatalomra (értsd: az USA dönti el, ki kerül az ország élére). Trump szerint a „cél a béke és az igazság elérése a venezuelai nép számára”.
Az amerikai elnök azt is leszögezte amerikai olajvállalatok milliárdokat fognak költeni a romokban lévő helyi infrastruktúra javítására. Trump szerint a venezuelai olajipar hosszú ideje teljes csődként működött. Az amerikai cégek bevonásával kívánják újra nyereségessé tenni az ország termelését. Ez a lépés alapjaiban változtathatja meg a dél-amerikai állam gazdasági kilátásait.
Körkép-vélemény:
Ugyanakkor ennek a lépésnek messzemenő globális következményei lesznek. Venezuelában található a világ legnagyobb ki nem termelt olajkincse, ami most mind amerikai kézre kerül. Hasonló típusú nehézolajat értékesítenek a kanadaiak – ezért nem nagyon fognak örülni a változásnak. Oroszország számára is rossz hír ez, nem csak a szövetséges elvesztése miatt, hanem mert a venezuelai olaj piacira lépése lenyomhatja az olaj árát. A szankciókat még elbírja Moszkva, de az olajár zuhanását már nem nagyon.
Megosztott nemzetközi és hazai reakciók
Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum élesen elítélte az amerikai katonai beavatkozást. Szerinte az akció súlyosan sérti az Egyesült ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot. Oroszország külügyminisztériuma fegyveres agressziónak minősítette a történteket, és aggodalmát fejezte ki. Moszkva szerint a beavatkozás indokai tarthatatlanok, és szolidaritásáról biztosította Venezuelát.
António Guterres ENSZ-főtitkár mély aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog megsértése miatt. A Biztonsági Tanács várhatóan rendkívüli ülést tart a kialakult helyzet miatt. Brazília és Kolumbia vezetői szintén elfogadhatatlannak nevezték a szuverén állam elleni támadást. Úgy vélik, a bombázások és az államfő elhurcolása veszélyes precedenst teremtenek.
Politikai átrendeződés Latin-Amerikában
Javier Milei argentin elnök ugyanakkor üdvözölte Maduro bukását és a szabadság eljövetelét. Ecuador elnöke szintén támogatásáról biztosította a „narco-Chavista” rendszer ellenfeleit. A régió kormányai politikai ideológiájuk mentén élesen megosztottak a kérdésben. Egyesek a diktatúra végét látják, mások az amerikai imperializmus visszatérésétől tartanak.
Szakértők szerint Washington ezzel visszatért a 19. századi ” Monroe-elv” szelleméhez. A mostani akció az 1989-es panamai invázió óta a legközvetlenebb amerikai beavatkozás. Alexandria Ocasio-Cortez képviselőnő szerint a valódi indíték az olaj és a rendszerváltás. Szerinte a drogkereskedelem elleni küzdelem csak álca a stratégiai célok elfedésére.
Körkép.sk, FoxNews, Reuters
Nyitókép forrása: X/The White House, SITA, X
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
