Néhány nappal ezelőtt portálunk is behatóan foglalkozott azzal a sok szempontból egyáltalán nem új, a kirívó médiaérdeklődés miatt mégis aktuális elmélettel, hogy a COVID-19 járvány valójában egy laboratóriumi baleset következménye. A lableak theory-nak, azaz szivárgáselméletnek nevezett elképzelést egy évvel korábban legfeljebb vállrándítással fogadta a tudóstársadalom és a közvélemény összeesküvéselméletekre kevésbé fogékony része.
Rögtön az elején tegyük fel és válaszoljuk meg a legfontosabb kérdést: mi az, amit biztosan tudunk? Nos, nem sokat. Egyetlen állítást fogalmazhatunk meg illő biztonsággal. Azt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem teszik lehetővé, hogy egyértelműen elvessük vagy elfogadjuk a szivárgáselméletet, még úgy sem, hogy az utóbbi hetekben szinte egymást érik a különböző cikkek a témában. Már nem mindenféle obskúrus blogok vagy eldugott konteósfórumok felületein találkozhatunk velük, hanem a nyugati mainstream olyan büszke zászlóshajóinak hasábjain, mint a Forbes, a Bloomberg, a New York Times, a Washington Post vagy a Wall Street Journal.
A szekértábori logikán felülemelkedve az ember szemét szinte kiveri a tény, hogy azok a médiumok, amelyek korábban hallani sem akartak arról, hogy Kína esetleg közvetlenül felelős lehet a járványért, ma tanítani való ügyességgel érzékenyítik erre az embereket.
Emlékezzünk csak vissza, ezek ugyanazok az újságok, amelyek rasszizmussal vádolták Trump elnököt, mert az kínai vírusnak és kungfluenzának (chinese virus, illetve kung flu) nevezte a COVID-19-et. Most mégis bőszen cikkeznek a laborszivárgás lehetséges körülményeiről.
Félreértés ne essék, simán elképzelhető, hogy a vírus valójában egy laboratóriumi baleset következménye, ahogy azt is kár lenne vitatni, hogy a kínai kommunista diktatúra bizony képes eltitkolni, a világot épp letaroló, példátlan járvány tőlük ered. Jelen állás szerint azonban képtelenség érdemben megvitatni, egy tál forró denevérleves vagy egy leejtett Petri-csésze okozta-e a pandémiát. Cikkünk erre nem is tesz kísérletet. Inkább néhány érdekes összefüggésre szeretnénk felhívni az olvasóink figyelmét, például arra, milyen ügyesen adagolja az információkat a média a laborszivárgás kapcsán, pusztán azért, mert Joe Biden kormányának már ez az érdeke.
Egészen megdöbbentő például, hogy az elmúlt hetekben szenzációként tálalt információk, amelyek a szivárgást hivatottak alátámasztani (kétségtelen, némelyik igen meggyőzően), már hónapokkal ezelőtt a rendelkezésünkre álltak, csakhogy nem foglalkozott velük a kutya sem.
Az aktuális eset kapcsán különösen kilóg a lóláb. A Wall Street Journal vasárnap nyilvánosságra hozott egy januári(!) keltezésű külügyi iratot, egy hírszerzési jelentést, amelyben az áll, az amerikai kormány „joggal véli úgy”, hogy 2019 őszén, tehát néhány hónappal az első regisztrált eset előtt, a vuhani laboratórium több munkatársát súlyos légiúti szövődményekkel járó betegség miatt kellett kórházba szállítani. Még egyszer hangsúlyoznánk, egy január 15-ei dokumentumról van szó! Ugyanebben a jelentésben szerepel az az elmúlt napokban szintén rengeteget emlegetett tény, hogy a vuhani laboratóriumban úgy nevezett funkciószerző (szabad fordítás, a magyar szaknyelv is az angol gain of function kifejezést használja) kutatásokat is folytattak különböző (korona)vírusokkal.
A fentiekből is látszik, a laborszivárgás-elmélet bizony szilárd lábakon áll, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozott jelentés kapcsán nem győzik hangsúlyozni, abban nem szerepel, mitől betegedhettek meg a vuhani intézet munkatársai. A kínai kormány persze azonnal reagált a vádakra, a külügyminisztérium a Wall Street Journalnak megküldött válaszában az áll, az amerikai kormány csak a „figyelmet akarja elterelni” a vádaskodással, bár, hogy pontosan miről, azt Peking már nem részletezte.
Március végén az Egészségügyi világszervezet és a kínai kormány a járvány lehetséges okait vizsgáló, hónapok óta zajló közös munkája azzal a megállapítással zárult, hogy a SARS-CoV-2 „igen valószínűen” természetes úton, azaz valamilyen állatfaj közvetítésével került át emberre, a laborszivárgást mint „igen valószínűtlen” magyarázat jelölte meg. A megjelenés utáni napon 14 állam, jellemzően az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei (Nagy-Britannia, Norvégia, Dél-Korea, Izrael, stb.) közös közleményben követelték egy új, „transzparens”, „beavatkozástól mentes” jelentés elkészítését.
A lobbizás sikerrel járt, a WHO ígéretet tett arra, hogy folytatják a járvány eredetének felderítését. Lehet találgatni, milyen eredménnyel…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
