Az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) veteránjai állták el Aleksandar Vucic útját vasárnap, ezzel akadályozva, hogy a szerb elnök meglátogasson egy szerb többségű falut.
Az UCK egykori tagjai akkor állták útját a szerb elnöknek, amikor a szerbek lakta Banja (albánul Baje – a szerk.) faluba akart látogatni. A veteránok szerint Vucicnak bocsánatot kellene kérnie azokért a bűncselekményekért, amelyeket a szerbek elkövettek Koszovóban.
Aleksandar Vucic szombaton érkezett kétnapos látogatásra Koszovóba. Az utazása azonban szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, nem lehetett ugyanis tudni, hogy a koszovói kormány engedélyezi-e a belépését. Kadri Veseli házelnök is fenyegetéssel felérő kijelentést tett csütörtökön, amikor azt mondta: “Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Djuric)”.
Vasárnap reggel döntött a koszovói kormány, hogy mégsem engedélyezi a szerb államfő banjai látogatását, ám Aleksandar Vucic kijelentette: mindenképpen ellátogat a faluba, legfeljebb kerülőúton közelíti meg. „A fennálló gondokat szavakkal és ésszel, nem pedig erővel és fegyverekkel kell megoldani” – jelentette ki, majd támogatásáról biztosította az albán megszállás alatt élő szerbeket.
A szerb köztársasági elnök szombaton is számított zavargásokra, akkor azonban nem történt a vasárnap reggelihez hasonló eset. Akkor, koszovói látogatása első napján Aleksandar Vucic több helyszínen is elmondta, mindenképpen a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése mellett áll ki, ám szerinte a megoldás még messze van.
Legutóbb pénteken ült volna tárgyalóasztalhoz a szerb és a koszovói elnök Brüsszelben, ám a koszovói parlament elnökének kijelentése miatt Vucic végül úgy döntött, nem tárgyal Hashim Thacival. Kiemelte, hogy a tárgyalásokat nem akarja végleg megszakítani, de a mostani találkozó nem a legmegfelelőbb időpontban történt volna.
A rácok kis-Trianonja
Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi részén, de kisebb közösségekben (enklávékban) elszórva több helyen is. Az albánok által teleszült Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjeként tekintenek Koszovóra.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációja szempontjából kulcsfontosságú.
Az utóbbi néhány hónapban többször is felmerült, hogy az ellentétet területcserével vagy határmódosítással lehetne rendezni, de ezt egyelőre egyik ország kormánya sem hagyta jóvá.
(Kuruc.info – MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »