A biotechnológia milyen lehetőségeket biztosít? Ez vajon pusztán egy tudományos, vagy egy erkölcsi kérdés? Hogyan tudunk megfelelni a XXI. század kihívásaira? Szükség van a folyamatos párbeszéd a tudomány és a jogalkotás között, ezért rendezték meg a héten a III. parlamenti nyílt napot a géntechnológiai úton módosított szervezetekről, amin ugyan a kormány nem vett részt, de mi kíváncsiak voltunk a szakemberekre.
Az egész napos konferencia GMO-Kerekasztal, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT), valamint az Országgyűlés Fenntartható fejlődés, illetőleg Mezőgazdasági bizottságának szervezésében jött létre.
Darvas Béla DSc, az MÖTT, és a GMO-Kerekasztal elnöke
az előadásában leszögezte, szemben az ismert a dogmákkal, a génmódosítások 80 százaléka növényvédelmi beavatkozás, és csak elhanyagolható hányadát képezi a stressztűrő képesség javítása, így például a szárazsággal szembeni ellenállás. Már ott tartunk, hogy a világ szója termelésének 78 százaléka génkezelt vetésterületről származik, a gyapotnál ez az arány 64 százalékos, és mindkettő megjelenik a takarmányozásban.
A professzor külön beszélt az ún. Bt-növényekről, amelyek egész életük során termelik a bacillus thuringiensis (BT) által előállított rovarölő hatású delta-endotoxint (Cry-toxint). Ennek az első generációs növénytípusnak a legismertebb változata a hírhedt MON-810-6-os elnevezésű GM-kukorica. Ez akár 1500-szor is több mérget termel, mintha BT hatóanyag tartalmú készítménnyel kezelnénk le az ültetvényt, viszont a talajképző mikroökoszisztémára gyakorolt hatása továbbra sem kellően ismert, miközben a szántóföldi rovarrezisztencia már a hatodik-hetedik generációnál kialakul. Szólt arról is, hogy a Bt-növényeknél sem sikerült termésnövekedést bemutatni az iparnak.
Székács András DSc, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrár-környezettudományi Kutatóintézet vezetője
a glifozát-türő GM-növényekről beszélt, ezeknél sokkal nagyobb mértékben használunk glifozát hatóanyag tartalmú totális gyomirtószereket. Részben ennek is köszönhető, hogy a glifozát mára már mindenütt előforduló, ubikviter szennyező lett (még az EP-képviselők vizeletében is kimutatták a hormonmoduláns szer maradványát). Jellemző, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) bizonyos kitettségi szintet nem is vesz figyelembe, így például a megengedett mérték alatti, de folyamatos jelenlét hatása feltáratlan maradt.
Megfigyelték azt is, hogy a felszíni vizek elszennyezése mellett a glifozát-rezisztens gyomok elterjedése is földrajzilag megfeleltethető a szer használatának helyével. Tehát itt a természet válasza: erősen vegyszeres környezetben kialakultak a glifozátnak is ellenálló gyomok.
Emlékeztetett, a GM-növények kapcsán az ipar trait hectare-ban számol, azaz a termesztési területek nagyságát szorozza meg a termesztett GM-fajtában alkalmazott genetikai események számával, szóval amikor arról beszélnek, hogy a világon több mint félmilliárd hektáron termesztenek módosított növényeket, az valójában csak egy halmozott terület (előfordulhat olyan eset is, hogy egy növényen 8 módosítást hajtottak végre, tehát 8 a hektárok szorzója). A valós számokból viszont az látható, hogy 2006 óta lényegében nem növekszik az elsőgenerációs transzgenetikus növények vetési területe, a technológia elérte a piaci maximumát a jelenlegi (jogszabályi) körülmények mellett.
Hiripi László PhD (NAIK – Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet)
tartotta a legérdekesebb előadást, hiszen a gyógyszeripar jóval előrébb jár a génkezelt technológiában, mint a mezőgazdaság, és jóval nagyobb pénz is van benne.
A kutató beszámolt a PEPCK-C néven „előállított” (furcsa volt megszokni, hogy egy állat kapcsán egy ember előállítás szót használ) szuperegérről, amely egyébként egy véletlen során jött létre. A kutatók egy gyorsabb rágcsálót szerettek volna, helyette egy tovább élő, többet evő, de nem hízó, szexuálisan túlfejlett agresszív állatot kaptak.
Ugyanakkor a véletlenszerű mikroinjektálás óta hatalmasat fejlődött a technológia, a genom editálás (precíziós nemesítés) során már célzottan lehet szerkeszteni a genomot. A tudósok arra törekednek, hogy az eljárás során a DNS-be ne is ültessenek be transzgént, hanem csak „elrontsák” azt, mutációt okozzanak a láncban.
Így eljutottak oda, hogy transzgenetikus kecskék tejében pókselymet hoznak létre (amelyet a golyóállómellényekben lehet felhasználni), vagy épp olyan enzimet termelnek, amely képes megkötni az ideggázokat. Lapunk is írt az első olyan GM-állatról, amely bejutott az agráriumba. Az Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) 2015-ben engedélyezte az Aqua Advantage által létrehozott lazac tenyésztését és forgalmazását. A transzgenetikus állat folyamatosan termel növekedési hormont, így jóval hamarabb eléri a kívánt méretet. A cég azzal a feltétellel kapta meg az engedélyt, hogy a halakat csak szárazföldi rendszerekben tenyészthetik (ami a nem működhet nagy mennyiségű antibiotikumozás nélkül), és úgy kell legyártani őket, hogy akkor se tudjanak szaporodni, ha valahogy mégis kijutnak a természetbe. Ám azt még Hiripi László is elismerte, ez is csak maximum 95-99 százalékban működik, mert nincs kockázatmentes technológia.
De hoztak már létre hipoallergén tojásokat tojó tyúkokat, amelyek segítségével a tojásallergiában szenvedők számára is könnyebben elérhetővé válhatnak védőoltások. Ugyanúgy élnek tülök nélküli szarvasmarhák is; ezeknek az állatoknak az az előnye, hogy nem tudnak kárt tenni sem fajtatársaikban, sem pedig az eszközökben, ami 15 százalékkal is növelheti a gazdálkodók profitját.
A kutató szerint nem kérdés, hogy a géntechnológiát szabályozni kell, de azt csak a célok kijelölésénél lehetséges, a tiltás viszont nem vezet eredményre. Meg kell vizsgálni az előnyöket és a hátrányokat, és ebbe a vitába az egész társadalmat be kell vonni.
Cseh Tibor András (MAGOSZ)
ismertette a gazdaszervezet álláspontját, miszerint további szigorításokra van szükség, emellett szükséges egyfajta fogyasztói tudatosság kialakítására is a GMO-növények kapcsán. A moratórium fenntartása összekapcsolódik hazánk sorsával, és e téren is hatalmas kihívás vár ránk. A MAGOSZ célja, hogy valahogy kiváltsák a takarmányozásra szánt GM-szóját, erre lehet megoldás a nemzeti fehérje program.
Ángyán József DSc, agrármérnök
szerint elsősorban arra a kérdésre kell választ találni, hogy valóban léteznek-e azok a problémák, melyekre kitalálták ezt a technológiát. S ha léteznek, nem lehet, hogy az adott rendszer nélkül meg sem jelennének ezek a kihívások? Mert nem elsősorban a megtermelt/megtermelhető élelmiszer mennyiségével, hanem annak elosztásával van a gond.
A professzor emlékeztetett, a ma létező GM-fajták nagy része félkész termék, és nem léteznek hosszútávú hatásvizsgálatok ezekkel kapcsolatban. A vitakeretek szűkre szabottak (hivatalosan itt sem képviseltette magát a kormányzat), és a közösség sem finanszírozza azokat a független kutatásokat, amelyek fényt deríthetnének a génmódosítás hatásaira. A génmanipuláció biológiai, ökológiai, technológiai és humán-egészségügyi területeket is érint, ennek megfelelően a kockázatok is komplexek: növekvő vegyszerhasználat, gyom- és rovarrezisztencia, a génmegszökés visszavonhatatlansága, illetve a kiszolgáltatottság az egyre koncentrálódó agráripar felé, ami egyfajta dél-amerikanizálódás felé vezet, miközben a hagyományos fajtanemesítési lehetőségeinknek mindössze 30-40 százalékát használjuk ki.
Ács Sándorné (IFOAM)
a nemzetközi ökológiai gazdálkodási mozgalmak magyarországi képviselője (a kishantosi mintagazdaság vezetője) felidézte, hogy az ernyőszervezet márciusban arra szólította fel Jean-Claude Junckert, hogy tartsa be korábbi ígéretét, és ne adjon ki újabb engedélyt GM-növények termesztésére, forgalmazására. Ő is arra figyelmeztetett, hogy az új technológiákkal kapcsolatban nincs egyértelmű jogi meghatározás, sok esetben nem is a végtermék a GMO. A biogazdálkodók 8 új technológiát szeretnének tiltólistára tetetni a bizottság elnökével.
Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke
arról beszélt, hogy miközben a biogazdálkodóknak szigorú jogszabályoknak kell megfelelnie, mégis kiszolgáltatottak a GM-szennyezésekkel szemben. Hangsúlyozta, az ökogazdálkodás egyáltalán nem jelenti azt, hogy visszatérnénk a középkorba, hiszen mikrobiológia, a meteorológia, a gépgyártás terén is komoly piac épült a fenntartható, környezettudatos mezőgazdasági termelésre.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse
véleménye szerint a génmanipulációs technológia az ipari mezőgazdaság csúcsa, amit mi sem bizonyít jobban, hogy most már ugyanaz a 3-4 darab óriáscég uralja a világ vetőmagpiacát és vegyiparát – és ezen cégek tőkeérdekeltségei harcolnak az emberiség ellen. Előadásában az elmúlt 20 év hét mítoszával számolt le: a génkezelt növényeknek nem lett magasabb a terméshozama; nem jelentettek megoldást a klímaváltozás kihívásaira; a GM-növények biztonságáról továbbra sincsenek független, átfogó vizsgálatok; nem csökkent a vegyszerhasználat a földeken, sőt rezisztens gyomok és rovarok fejlődtek ki; nem olcsóbb a GM-vetőmag a szabadalmak miatt; a szennyezés miatt nem lehet a hagyományos ültetvények mellett termelni génkezelt növényeket; nem a GM a leginnovatívabb technológia a mezőgazdaságban.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetség programfelelőse
az óriás multinacionális cégek lobbitevékenységét azzal támasztotta alá, hogy felidézte, az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményben (CETA) világosan megfogalmazott közös célkitűzésként szerepel a „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”. Emlékeztetett arra a Tonio Borg által írt levélre is, amelyben a fogyasztóvédelmi biztos arról biztosította a kanadai felet, hogy engedélyezni fogják a génkezelt repcét az Európai Unióban.
Sallai Róbert Benedek, a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke
szerint vissza kell lépni egy kicsit, mert most azt nevezzük szakértőnek, aki egyre többet tud egyre kevesebb dologról. S miközben a közegészségügyet nem finanszírozza senki, a biotechnológiai kutatásokra mindig jut forrás. Ez pedig felvet etikai kérdéseket. Gyakorlati szempontból pedig a jelenlegi statikus jogalkotás nem képes reagálnia a tudomány legújabb eredményeire.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke
előadásában felelevenítette a kormány GMO-elleni küzdelmét, és továbbra is a nemzetállami szintű tiltást tartja elfogadhatónak, miközben azt is elismerte, hogy például a génkezelt szóját pont az áruk szabad áramlásának elve miatt nem lehet megállítani. Tehát egy központi tiltás hatásosabbnak tűnhet.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
