A tradicionalizmus ellen gyakori vád, hogy politikailag szélsőjobb. A vád részben igaz, de erősen el van túlozva.
Az igaz alap a közös gyökerek: a tradicionalizmus és a fasizmus-nácizmus egyaránt annak az általános kiábrándultságnak az eredménye, mely az I. vh. után jelent meg. A fasizmus-nácizmus azok politikai alternatívája lett, akik nem fogadták el a másik létező alternatívát, a kommunizmust. A tradicionalizmus viszont székesebben szemlélte a képet, a problémákat mélyebben kereste. De a közös igyekezet sokszor összehozta a két ügyet, bár mindig csakis marginálisan.
Íme a nácizmussal való kapcsolat, ez a legfontosabb, mármint mai szemmel nézve, hsizen ez számít ma a leginkább kompromitálónak.
A náci ideológia szellemileg nagyjából három irányzatot jelentett:
- nacionalizmust, melyben a vallás nem játszik különösebb szerepet – maga Hitler is ezt támogatta, egyfajta teljesen szekuláris koncepciót,
- pogányságot, mely szerint a kereszténység idegen fajok tanítása, idegen a németségtől – ez az irányzat hajlamos volt egyfajta európaisott keleti ezotérikus tanokra,
- kijavított kereszténység, mely szerint a kereszténység fontos, csak egyes hibáit ki kell gyomlálni, ez kb. az “árja Jézus, akit megöltek a zsidók” narratíva.
Végül maradt az első, az utóbbi kettő marginális maradt. A náci Németország nem kockáztatta meg, hogy nyíltan kiálljon a kereszténység ellen, ehelyett megelégedett a kereszténység politikai szerepének korlátozásával, ill. kontrolljával.
Rudolf von Sebottendorf (1875-1945) német misztikus, függetlenül Guénontól, már a I. vh. előtt felvette az iszlám vallást, s a tradicionalizmushoz közeli tanokat hirdetett. A legnagyobb sikere a Thule Társaság megalapítása volt 1918-ban, melyben több később híressé váló náci vezető is tag volt. A Thule Társaság lapja volt a későbbi náci pártlap, a Völkischer Beobachter, sőt a náci párt jogelődjének alapítása is a Thule Társaság közreműködésével zajlott. Azonban hamarosan viszály támatd von Sebottendorf és a fő náci személyiségek között, von Sebottendorf továbbra is szellemi útmutatást szeretett volna adni a párt és a lap segítségével, míg a többiek politikai tevékenységet szerettek volna. 1919-ben Adolf Hitler a párt tagja lett, majd hamarosan a vezetője, a korábbi vezetés vele egyet nem értő részét kizárta, marginalizálta, 1920-ban a pártot átnevezte később ismert nevére – Német Munkáspártról Német Nemzetiszocialista Munkáspártra -, a lap felette irányítást is átvette, majd 1921-től a lap egyedüli tulajdonosa is Hitler lett.
Von Sebottendorf kilépett a pártból és a Thule Társaságból, majd kivándorolt Törökországba. A náci antiszemitizmust nevetségesnek minősítette, egyébként a náci eszmét továbbra is támogatta. Az 1933-as náci hatalomátvétel után azonban von Sebottendorf úgy gondolta, most ismét esély lehet eszméire Németországban, így hazatért. Könyvet adott ki, melyben megírta saját szerepét a náci mozgalom alapításában. A könyvet végül a hatóságok betiltották, von Sebottendorft pedig börtönbe zárták. 1934-ben ismét kivándorolt Törökországba, ezúttal véglegesen.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
