Az újévtől változtak a járulékterhek, módosult a társadalombiztosítás kivetési alapja, és kiderült, hogy az elhalasztott biztosítási díjakat legkésőbb milyen dátumig kell befizetni. Jó hír a dolgozó nyugdíjasoknak: a munkaadójuk egyelőre nem mondhat fel nekik csak azért, mert betöltötték a 65. életévüket.
A vállalkozói környezet rendszerint minden évben átalakul: 2022. január 1-jétől is több módosítás lépett életbe, amelyek felett nem tanácsos elsiklani. Az egyik legfontosabb változás a minimálbér emelkedése: újévtől a minimális órabér 3,358 euróról 3,713 euróra emelkedett. 2022-ben az alkalmazottak 646 eurónál alacsonyabb bruttó bért nem kaphatnak havonta. Tavaly a minimálbér 623 euró volt. A legmagasabb munkakategóriába tartozóknak a munkajogi normák ennél is magasabb jutalmat garantálnak. Szlovákiában ugyanis 6 fokozatot különböztetünk meg az alapján, milyen nehéz és igényes munkáról van szó. A legnehezebb munkát végzők mostantól havonta legkevesebb 1226 euróra számíthatnak. A minimálbér valorizálásának a vállalkozók már nem annyira örülnek, hiszen ez magasabb kiadásokkal jár.
A legtöbb vállalkozó a minimális kivetési alapból fizeti a társadalombiztosítási díjat, amelynek az összege törvényből kifolyólag mindig az év elején változik, ugyanis mindig ilyenkor módosul a kivetési alap. 2022-ben a minimális kivetési alap 566,50 euró. Ez azt jelenti, hogy a Szociális Biztosítóba (SP) legkevesebb 187,78 eurót kell elvezetni. Összehasonlításképpen: tavaly a minimális kivetési alap 546 euró, a legalacsonyabb járulék pedig 180,99 euró volt. A maximális kivetési alap 2022-től a 2020. évi havi átlagkereset hétszerese, azaz 7931 euró – tavaly 7644 euró volt. Akinek önkéntes biztosítása van, annak az idén havonta minimum 199,11 eurót kell elvezetnie az SP-be. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik eddig 187,78 eurónál kevesebbet utaltak a biztosítóba. Az SP még január folyamán mindenkit írásban tájékoztat az új összegekről.
Az, hogy melyik vállalkozónak pontosan mennyit kell havonta fizetnie, több tényezőtől függ – például hogy mióta vállalkozik, alkalmazottként is dolgozik-e, anyasági szabadságon van-e, még diák, illetve a legfontosabb szempont az előző évi bevétel. A vállalkozás első évében a vállalkozóknak nincs járulékfizetési kötelezettségük, utána pedig évente, március végéig adóbevallást kell kidolgozniuk, és az ott kimutatott összjövedelem alapján az SP elbírálja, fél évtől kell-e biztosítási díjat fizetni, illetve mennyit. Akik tavaly március végéig elszámoltak a bevételeikkel és az adójukkal, azoknak július 1-jei dátummal felülbírálták a járulékfizetési kötelezettségüket. Akik éltek a halasztás lehetőségével, azok esetében október 1-jei dátummal vizsgálták meg a járulékfizetési kötelezettség esetleges kialakulását.
2022-ben 6798 euró az a jövedelemhatár, amelytől kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Akinek tavaly ennél kisebb bevétele volt, annak az idén nem kell befizetnie semmit a biztosítóba.
A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást utalnak át, az egészségkárosultak 7%-ot. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit elvezetniük.
Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap – 566,50 euró – érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%-át, azaz 79,31 eurót kell átutalni. Tavaly a minimális összeg 76,44 euró volt havonta. Az éves elszámolás elvégzése után az egészségbiztosító a vállalkozókat levélben tájékoztatja a biztosítási díj új összegéről.
A járulékokat mindig utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberi biztosítási díjat kellett átutalni, a januári járulékokat – az újévtől érvényes új összeget – pedig februárban. A Szociális Biztosító és az egészségbiztosító számlájára egyaránt mindig az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. A bankjában mindenkinek tanácsos időben ellenőriznie, illetve módosítania a biztosítási díjakra vonatkozó állandó átutalási megbízást.
A koronavírus-járvány miatt sok munkaadó és vállalkozó szorult helyzetbe került, ezért azok, akik forgalma és bevétele az előző évekhez képest legalább 40%-kal csökkent, 2020-ban és 2021-ben kérhették a biztosítási díjak befizetésének az elhalasztását. Az idén azonban már mindenképpen rendezni kell a 2020-as tartozásokat, éspedig a következőképpen: a 2020. májusi összeget legkésőbb 2022. március 31-ig, a 2020. júniusi biztosítási díjat 2022. június 30-ig, a 2020. júliusi tételt 2022. szeptember 30-ig, a 2020. decemberi járulékot pedig 2022. december 31-ig kell átutalni.
Most január 1-jétől kellett volna életbe lépnie a munkatörvénykönyv azon bekezdésének, amely lehetővé teszi, hogy csak azért is felmondhassanak bárkinek, hogy betöltötte a 65. életévét. Néhány ellenzéki politikus azonban diszkriminatívnak tartotta ezt az intézkedést, és az Alkotmánybírósághoz fordultak, a taláros testület pedig ideiglenesen hatályon kívül helyezte. Az ügyben az idén várható érdemi döntés. A vitatott előírások értelmében egyszerre két feltételnek kellene teljesülnie: az alkalmazott elérte a nyugdíjkorhatárt, és betöltötte a 65. életévét. Szlovákiában a nyugdíjkorhatár évről évre fokozatosan emelkedik, és még nem érte el a 65 évet, így egyelőre a munkaadónak csak azt kellene vizsgálnia, hogy az alkalmazott hány éves. Ha a munkaadó úgy döntene, azért bocsát el valakit, mert már elmúlt 65 éves, és a munkaszerződést közös megállapodással bontják fel, illetve a munkaadó egyoldalúan mond fel, az alkalmazott jogosult lenne végkielégítésre. (sza)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
