Hiába élnek húsz éve Németországban muszlim családok, a szokások sokaknál nem változnak. Van, akinek a keresztény férjet nem engednék, más attól tartva bujkál, hogy családja megkövezné; a vallásra hivatkoznak, de a szakértő szerint inkább a kultúráról van szó.
Több évtizedes Európában tartózkodás után is ragaszkodnak egyes muszlim családok ahhoz, hogy a nőket másodrendűként kezeljék, a Charlie Hebdo lemészárolt újságíróit pedig nem sajnálják, mert „megsértették a prófétát” – derült ki a német ZDF csatorna félórás riportfilmjéből, amelyet a Mandiner szemlézett. A 2015 szeptemberében bemutatott filmben leginkább férfiak és nők egyenjogúságáról, pontosabban annak hiányáról esett szó: bár a német alkotmány rögzíti a nemek egyenlőségét, ezt többük nem fogadja el. Azt mondják, fontosabb a család, mint az alkotmány, és otthon a családfő döntheti el, ki mit tehet meg.
Nem engednék keresztény fiúhoz
Egy két évtizede Németországban élő muszlim családhoz is ellátogatott a riporter, s az apától megtudta: vallása miatt nem engedné, hogy lánya keresztény fiúhoz menjen hozzá. A férfi azt is mondta, hogy nem engedte és soha nem is fogja engedni a lányát osztálykirándulásra, bár belátja, hogy ez a tiltás talán problémás lehet.
Egy fiatal, pakisztáni származású nő beszámolt arról, hogy családja több mint harminc éve Németországban él, de el kellett menekülnie előle, mert férjhez akarták adni az unokatestvéréhez. A lány, Benazir, kifejtette: ha megtalálnák, a saría törvényeit juttatnák érvényre, és megköveznék. Egy ügyvéd javasolta is neki, hogy változtassa meg személyazonosságát.
„Megsértették a prófétát”
Egy tanár a riportfilmben beszélt arról: a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás után több muszlim diákja is helyeselte a történteket, szerintük az újságírók megsértették a prófétát. Egyes tanulók a disznókhoz hasonlították a zsidókat, mások azt mondták, sosem rajzolnának keresztet, mert az ellentétes a hitükkel. Berlin egy muszlimok lakta negyedében, Neuköllnben egy taxis beszámolt arról is, hogy veszélyes a környéken kipát hordani, de nem annyira a helyi törökök, mint inkább az arabok miatt. Egy helybéli rabbi, Daniel Alter arról beszélt, hogy őt már megverték itt korábban, és lányát is megfenyegették. Hozzátette: nem kívánja senkinek, hogy itt kiderüljön róla zsidó származása.
A kultúra, nem a vallás a meghatározó
A vallás a kultúra része, és itt inkább kulturális, mint vallási meghatározottságról van szó – mondta el az MNO megkeresésére Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértő, újságíró. „Az iszlám nem egy vákuumban keletkezett, korábbi társadalmi szokásokat szentesített” – tette hozzá, példaként felhozva erre a nők körülmetélését is. Ezekben a családokban patriarchális családmodell uralkodott, és ez megőrződött Németországban is, amihez hozzájárul, hogy jellemzően alacsony iskolázottságú emberek érkeztek, a szülők pedig csak azt a modellt érvényesítették a családban, amelyet korábban is láttak. Emellett megőrzik a kapcsolatot az otthoniakkal is, és Európában is hozzájuk hasonló társadalmi státusú családokkal érintkeznek – magyarázta Sayfo.
A szakértő szerint nem elsősorban iszlám sajátosságról van szó, például iraki keresztények is hasonló problémákat mutatnak Svédországban. De az sem következik szerinte a vallásból, hogy a lány nem házasodhat keresztény fiúval: „Mohamednek is volt kopt felesége”. Patriarchális családokban egyébként is az a jellemző, hogy két család, nem pedig két ember házasodik össze, ezért is szólnak bele a szülők, milyen társadalmi státusú jelölt jöhet szóba.
Tiltaná az iszlám a becsületgyilkosságot
„A nagy különbségek nem feltétlenül az iszlám vallásból, sokkal inkább az azzal összekeveredő, tovább élő helyi szokásokból következnek. A kockázat pedig az a néhány százaléknyi muszlim, aki a radikális irányzatokban hisz” – jelentette ki nemrég a Vs.hunak adott interjújában Szombathy Zoltán, az ELTE arab tanszékének vezetője. Ő úgy véli, senkitől nem lehet elvárni, hogy hagyja hátra a vallását, de „hogyha azt értjük alatta, hogy beilleszkedjenek, elfogadják például a törvényeinket, az iskolarendszerünk működését, vagy hogy általában jó állampolgárai legyenek egy nyugati országnak, akkor azt lehet mondani, hogy az eddig ideérkezett muszlimok túlnyomó többségére ez igaz, bármelyik országból érkeztek is”.
Szombathy beszélt a becsületgyilkosságokról is, amelyek szerinte nem a vallásból, hanem a Közel-Keleten elfogadott, törzsi eredetű szokásokból fakadnak. A vallásjog legtöbb eleme, amely hátrányosan különbözteti meg a nőket, talán vallásjogi értelmezéssel – éppen mert erre maga a vallás lehetőséget ad – semlegesíthetők, és akár a muszlimok többsége el is fogadhatja. A többnejűséget például éppen az iszlám vallásjogra hivatkozva érvénytelenítették Tunéziában.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
