De, bűn, képviselő úr!
Lezajlottak a 2022-es országgyűlési választások, amelyek a Fidesz–KDNP-pártszövetség győzelmét és kétharmados parlamenti többségét hozták, immáron negyedszerre. Nemcsak a Fidesz–KDNP, de még korábban egyetlen másik párt sem kapott soha annyi szavazatot Magyarországon, mint most a kormánypártok. Ahogy Orbán Viktor mondta: ez a győzelem még a Holdról is látszik. Tegyük hozzá, az ellenzéki pártok politikusainak soraiból mindenképp látszódnia kell. Értékelték is a helyzetet – mindegyikük vérmérséklete szerint –, és persze elindult az egymásra mutogatás is, ahogy az vereség után lenni szokott. A legmeredekebb reakciókat azonban – aligha meglepő módon – természetesen újfent Hadházy Ákostól láthatjuk.
Hadházy Ákos nem kimondottan ragaszkodik az elveihez. Volt ő már független, korábban LMP-s, annál is korábban fideszes, most pedig az új parlamenti ciklusban immáron momentumos politikus.
Legújabb pálfordulásában már azt is kérdésként vetette fel, hogy vajon az ellenzéki pártok képviselőinek fel kellene-e venniük a mandátumaikat, vagy bojkottálniuk kellene-e az új Parlamentet, ezzel is jelezve, hogy szerintük nem legitim a választások eredménye. A bojkottot amiatt dobta be a köztudatba, mert véleménye szerint tömeges választási csalások történtek. Igaz ugyan, hogy sem az ellenzék által is támogatott Tiszta Választásokért Alapítvány önkéntesei, sem pedig az EBESZ által delegált megfigyelők nem tapasztaltak semmi ilyesmit, de hát már megszokhattuk, hogy Hadházyt nem lehet összezavarni a tényekkel. Nem is vállalkoznék arra, hogy felsoroljam azokat a hazugságait, amik az évek során megdőltek, mert egyrészt akkor kizárólag erről szólhatna az írásom, másrészt meg csak elég rákeresni a neten, hiszen se szeri, se száma a lebukásairól szóló cikkeknek.
A bojkottról való ötletelése aztán pár nap alatt megszelídült, így most már csak az új Országgyűlés alakuló üléséről kívánna távol maradni, amihez úgy tűnik, megnyerte a Momentum vadiúj frakcióját is, amelynek ő is a tagja. A párt részéről nem sok jót ígér, hogy egy ilyen lépéssel indítják a parlamenti tevékenységüket, pláne, hogy Fekete-Győr András kerek-perec kijelentette, miszerint a Momentum képviselői arra vállalkoztak, hogy a Hadházy-modellt „megsokszorosítsák”. Bármit is jelentsen ez, Hadházy eddigi országgyűlési tevékenységét ismerve aligha számíthatunk pozitív dolgokra. Képviselőként ugyanis sokszor még az volt a legkonstruktívabb hozzáállása, ha távol maradt az aktuális szavazásoktól, és nem obszcén feliratú transzparensekkel próbálta az utcai tüntetések hangulatát megidézni az ülésteremben.
Az is igaz, hogy a házszabály vagy az ülésterem etikettje a legkevesebb, amit Hadházy megsértett eddig, vagy amit sokatmondó nyilatkozata alapján meg kíván sérteni a jövőben. Történt ugyanis, hogy amikor pár napja épp letöltötte azt 39 napnyi közmunkát, amit még egy 2020-as autós demonstrációért kapott, akkor azt nyilatkozta, hogy mivel szerinte Magyarországon diktatúra van, ezért szerinte nem akkora bűn megszegni a törvényeket.
De, bűn, képviselő úr! Sőt egészen pontosan azt mondta, hogy
a diktatúrába vezető úton mindig eljön egy pont, amikor már olyan törvényeket hoznak, amelyeket muszáj megszegni.
És hogy melyek lesznek azok a törvények? Hát azt majd nyilván a képviselő úr fogja saját szája íze szerint kiválogatni. Milyen kényelmes helyzet is az, ha csak azt a törvényt ismerem el, ami épp a javamat szolgálja, a többire meg azt mondom, hogy azt egy diktatúra szülte. Csak hát ahogy azt a legtöbb jogász kívülről fújja: ignorantia Iuris non excusat, azaz a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Ha pedig ismerem a törvényt és a politikai mentelmi jogom mögé bújva még szándékosan meg is szegem, akkor egyszerű képmutató törvényszegő vagyok.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy eddig ez az egy Hadházynk is már soknak tűnt a parlamentben, most meg lehet, hogy már tíz lesz belőle. És ez még akkor is így van, ha bizonyos akciók amúgy nem sok vizet zavarnak, maximum az országgyűlés színvonalán rontanak. Bár a most búcsúzó parlamenti ciklust nézve amit összességében műveltek, azon már aligha lehet tovább rontani (sípolás-pfujozás, önfeledt szelfizgetések, szórólapok hajigálása, a házelnök elleni, eleddig példátlan fizikai inzultus, krumpliszsákok lóbálása, üvöltözés, kiabálás stb.).
A bojkottálós akciójuk is talán látványosnak tűnhet, de sok foganatja aligha lesz, elvégre ha utána simán beülnek négy évre a parlamentbe, akkor is csak merő bohóckodás az egész. Lehet, hogy az ilyen akciók helyett inkább a tényleges politikai munkára kellene koncentrálniuk, és akkor talán még az is megeshet egyszer, hogy egy választáson nem törli fel velük a padlót a kormánypárt.
A szerző közíró
Borítókép: Hadházy Ákos (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
