Törvénybe iktatták: alapítványi fenntartásba kerül számos egyetem

Törvénybe iktatták: alapítványi fenntartásba kerül számos egyetem

Állami ingatlanok átadásáról döntött a parlament kedden, változik a postatörvény, döntöttek a csillebérci táborról.

Államiból alapítványi fenntartásba kerül számos felsőoktatási intézmény augusztustól az Országgyűlés keddi döntése értelmében, így ősztől már a hallgatók 70 százaléka folytathatja tanulmányait új modellben működő egyetemen.

A parlament 134 igen, 59 nem szavazattal fogadta el a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló sarkalatos törvényt. Emellett az Országgyűlés – szintén a kormány kezdeményezésére – létrehozott 16 alapítványt is, ebből 11 felsőoktatási intézmény fenntartója lesz.

A mostani döntés értelmében alapítvány működteti a jövőben

  • a szegedi,
  • a dunaújvárosi,
  • a pécsi,
  • a nyíregyházi,
  • a debreceni egyetemet,
  • a Magyar Táncművészeti Egyetemet,
  • az újonnan létrejövő Tokaj-Hegyalja Egyetemet,
  • a Budapesti Gazdasági Egyetemet,
  • a Testnevelési Egyetemet,
  • a Semmelweis Egyetemet és
  • a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemet.

Létrehoztak öt további alapítványt is egyéb célokra. Valamint nem alakul alapítványi formába, de a katolikus egyházhoz kerül az egri Eszterházy Károly Egyetem.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály összesen 32 alapítványt sorol fel, ezek közül 21 felsőoktatási intézmény fenntartója.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a törvényjavaslat általános vitájában az elmúlt időszak tapasztalatai és a most létrejövő alapítványok miatt nevezte szükségesnek, hogy egységes kódexben határozzák meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat.

Arról is beszélt, hogy az egyetemi fenntartóváltás, azaz a modellváltás nem új dolog, egy 2016-os stratégiát hajtanak végre. A versenyképesebb, a gazdasághoz közelebb álló működési forma az államtól függetlenebb, autonóm szervezeti struktúrát teremt, a vagyon pedig garantálja a pénzügyi autonómiát – érvelt.

Ez az alapítványi forma egy sajátos magánjogi jogalany, amely az oktatáson túl olyan közfeladatokra is alapítható, mint a kultúra, a hagyományőrzés, a tehetséggondozás, a nemzeti kultúra megőrzése, az örökség- és a klímavédelem, az épített és természeti környezet védelme.

Az alapítvány létrehozásakor az alapítónak biztosítania kell legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont. Az állami költségvetés tervezésekor pedig „előresorolt tényező” ezen alapítványok finanszírozási feltételeinek a biztosítása.

Az alapítványok az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodnak, el is adhatják. Az alapító az egyes vagyonelemek esetén a szabad gazdálkodást korlátozhatja, az államot megillető elővásárlási vagy vételi jogot írhat elő a juttatott vagyonelemeknél. A Nemzeti Földalapba tartozó földet is át lehet adni határozatlan időre, ingyenesen az alapítványnak.

Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el – őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki 6, és kötelező háromfős felügyelőbizottságot is létrehozni. Az összeférhetetlenségi szabályok nem szigorúak, más munka is folytatható a kuratóriumi vagy az fb-tagság mellett, amelyért díjazás is jár. Ha üresedés van egy kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági poszton, akkor a két testület együtt határoz az új tagról.

Olyan alapítvány is kaphat támogatást, amely kuratóriumában vagy felügyelőbizottságában politikus, például a kormány tagja vagy a főpolgármester ül.

Hírdetés

Rögzítették azt is, hogy

az orvosegyetemekhez tartozó klinikákon továbbra is megmarad az állami irányítás.

A törvény azt is meghatározza, hogy ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátását nem teljes egészében vagyonjuttatással biztosítja, a feleknek megállapodást kell kötni. Ez a keretmegállapodás legalább 15, legfeljebb 25 évre szól, ezen időtartam alatt 3-5 évente meg kell állapodni a részletes feladatfinanszírozásról.

A most létrehozott 11 egyetemfenntartó alapítvány mellett az Országgyűlés megalapította a Makovecz Campus Alapítványt is, amelynek a többi között feladata a kötelező pedagógus, egészségügyi és szociális ágazati továbbképzések fejlesztése, a piliscsabai egykori egyetemi campus épületeinek megóvása.

A mezőhegyesi ménesbirtok vagyonkezelői jogai a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerülnek, amely az agrárképzés fejlesztését is feladatául kapja.

A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásának célja a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökség bázisán kialakuló kulturális menedzsmenttel és disztribúcióval foglalkozó kulturális ügynökség megvalósítása.

A Hauszmann Alapítvány a neves építész hagyatékát gondozza, valamint létrehozza a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudásközpontját.

A MOL – Új Európa Alapítvány – amelynek az állam a társalapítója és az olajtársaság részvényeinek egy részével fog gazdálkodni – a tehetséggondozás mellett a gazdaságfejlesztési programok, környezet- és klímavédelmi, fenntarthatósági tevékenységek, kutatások támogatásával foglalkozik.

Az Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus szintén augusztus 1-jétől Tokaj-Hegyalja Egyetemként jön létre a szőlész-borász, valamint a turizmus-vendéglátás képzést támogatandó, fenntartója az azonos nevű alapítvány lesz, amely a Grand Tokaj állami borászat részvényeiből kap egy részt a működéséhez.

Nagyobb részvénycsomaghoz jut a Semmelweis Egyetem, amely Richter részvényeivel gazdálkodhat.

További döntések

Állami tulajdonú, de nem hasznosított ingatlanok ingyenes átadását biztosítja önkormányzatoknak és egyházaknak közfeladat ellátására a vagyongazdálkodási törvények módosítása, amelyet kedden 133 igen szavazattal, 59 ellenvoks mellett fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.

Bakonybél két, a településen lévő ingatlant kap, amelyeket az önkormányzat sport célokra, kulturális vagy más közfeladatok ellátására használhat. Emellett a Katolikus Szeretetszolgálat tulajdonába kerül másik két, szintén Bakonybélben lévő ingatlan, amelyekben a bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona bővülhet.

A Polgári Művelődésért, Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány tulajdonába kerül a budapesti II. kerületében található, felújításra szoruló egykori Váry-Szabó-kúria, elidegenítési tilalommal terhelten, a kúria megújulása érdekében.

Az államnak a Magyar Lovassport Szövetség, valamint a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégia Kft.-vel szemben is fennáll követelése, amelyekről e törvényben lemond, cserébe a szervezetek a vagyonkezelésükben lévő állami ingatlanok fejlesztéséért nem támasztanak igényt az állammal szemben.

A változtatás érinti a felszámolókat, valamint rendezi a vízi létesítmények kezelői jogát, és módosítja az állami vagyonról szóló törvényt is. A helyi önkormányzatokon túli egyéb vagyonkezelő például egyházak, egyházi jogi személyek számára is biztosítja a visszapótlási kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét, ha az a feladat, ami miatt vagyonkezelésbe kapták meg az adott vagyonelemet, közfeladatnak minősül.

Egy változtatás biztosítja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatokhoz került, a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményi vagyon hosszú távon biztosítsa a feladatellátást.

A postatörvény változásával a jövőben hivatalos iratokat csak az állami és az önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek és személyek adhatnak fel, az eljárások egyéb résztvevői, például az ügyvédek nem. Nekik a jövőben a tértivevényes levél szolgáltatást kell használniuk.

A jogszabály meghatározza a postai támpont fogalmát, ami közutak mentén elhelyezett, kézbesítésre alkalmas eszköz.

Ugyancsak változik az Erzsébet-táborokról szóló törvény is: az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen az egykori csillebérci úttörőtábor.

A jövőben nem kell versenyeztetni a visszanyert anyagok értékesítését, amelyek nem minősülnek hulladéknak. Ugyancsak nem kell versenyeztetni a kis értékű, az államnak fölösleges ingóságokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő évente 25 millió forintos értékhatárig dönthet ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »