Magas részvételi arányra vágynak a pártok a vasárnapi EP-választáson; 2004 óta a szavazópolgárok több mint felét nem sikerült meggyőzniük ennek a fontosságáról. Miközben Belgiumban például az arra jogosultak 90 százaléka elmegy szavazni, itthon a legmerészebb elemzés is alig megy 40 fölé, miközben minden párt mozgósít.
Három európai parlamenti választás volt eddig Magyarországon.
Az első 2004-ben, az ország uniós csatlakozásának évében, akkor a választópolgárok 38,5 százaléka tartotta fontosak, hogy elmenjen voksolni, utána már ennyien sem:
2009-ben 36,31 százalék, 2014-ben pedig mindössze 28,92 százalék volt a végleges részvételi arány.
Idén azonban a választás mindegyik résztvevője történelmi jelentőségű napnak nyilvánította május 26-át. Az ellenzék az ország uniós tagságát félti és a kormányellenesség mértékét teszteli. A legnagyobb mozgósítóerővel bíró versenyző, a Fidesz-KDNP pedig a migrációelleneségre építve kampányol. A nagyobbik kormánypárt elnöke, Orbán Viktor kormányfő a kampányban arról beszélt, hogy az egész Európai Uniót meg kell újítani.
„Négy olyan bajt látok, amit csak egy új vezetéssel lehet megoldani. Az első, hogy Európa nem védi meg magát. A második, hogy Európa nem tiszteli a tagállamokat. A harmadik, hogy az európai gazdasgi teljesítmény folyamatosan gyengül. És végül: a mai európai vezetés nem hallgat az emberekre, ezért demokráciaproblémát okoz.”
Az InfoRádió Aréna című műsorában nyilatkozó elemzők szerint
a vasárnapi EP-választás kulcskérdése a mozgósítás sikere, tehát a részvételi arány mértéke lesz.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője meglepetésre számít.
„A Demokratikus Koalíció szimpatizánsai a legaktívabbak hagyományosan, míg az MSZP szimpatizánsai a legkevésbé aktívak. Azaz a végeredmény a szimpatizánsi körök változatlansága mellett okozhat meglepetést, és ez történt szerintem 2014-ben, amikor 11 százalékot ért el az MSZP és 9 százalékot a DK; azért, mert nem a szimpatizánsok száma változott meg, hanem az aktivitás.”
Szerinte a fideszesek is aktívaknak számítanak, a jobbikosok kevésbé, és az LMP-vel is „van baj e téren”. Úgy látja, a részvételen tehát nagyon sok múlik, politikai szempontból pedig hogy a kutatók mit mutatnak, „azt az érdeklődő politikusok nagyra tartják, de az lesz fontos, hogy milyen eredmény születik”.
A Publicus Intézet ügyvezető igazgatója, Pulai András is úgy látja, hogy a vasárnapi választás egy részvételi verseny lesz.
„40 százalék lehet vagy még afölé is csúszhat a részvétel,
ami az összes eddigi EP-választás részvételi eredményénél magasabb. Tehát mindenképpen kiugróan magas részvételre számítunk; ez ugye megtréfálhatja a kutatókat és az elemzőket is, mert pontosan a jó mozgósító erejű párt nem fog tudni jól szerepelni, helyettük ugyanis mások nagy számban elmentek szavazni” – fejtegette Pulai András.
Öt évvel ezelőtt az európai szintű részvétel 42,6 százalék volt. Akkor a legtöbben, 90 százaléknyian Belgiumban, a legkevesebben – 13 százaléknyian – Szlovákiában mentek el voksolni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
