Sorra kapcsolják le Németországban a díszkivilágításokat, a települések vezetői pedig alternatív energiaforrásokkal segítenék az olyan közművek működését, mint például a távfűtés. Komoly nyomás alatt inflációs szempontból az egész eurózóna, Litvániában és Lettországban huszonegy százalék feletti a pénzromlás, amely az Európai Unió egészét tekintve is tíz százalék körül jár már.
Elsötétedett I. Lajos hesseni nagyherceg szobra a németországi Darmstadtban. Kétszáz évvel ezelőtt ő szabadította fel a jobbágyságot a német tartományban, utakat és víztározókat épített, képmása azonban most sötétbe burkolózik. Harminc műemléken kapcsolta le a díszkivilágítást a városvezetés, mert a költségvetés nem bírja a növekvő energiaárakat. Jochen Partsch polgármester szerint „ezzel mintegy hatvan-hetven háztartás áramigényét tudjuk megtakarítani éves szinten”. Darmstadtban a medencéket csak huszonhat Celsius-fokra fűtik fel a fürdőkben, az iskolákban pedig szeptembertől lekapcsolják a melegvizet.
Geotermikus távfűtésre tér át a bajorországi Pullach. Ha elkészül, a városi fűtőrendszer energiaigényének felét megújuló energiából lesznek képesek fedezni. Andreas Most polgármester úgy nyilatkozott:
„Rendkívüli helyzetben vagyunk. Két kulcsszóval kell tisztában lennünk: gázár és olajár”.
Egyetlen év alatt harmincöt százalékkal nőttek az energiaárak és tizenöt százalékkal az élelmiszerárak Németországban: az infláció júliusban elérte a 7,5 százalékot.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön közölte: tizenkilencről hét százalékra csökkentik a földgáz áfáját az októbertől márciusig terjedő időszakban, hogy mérsékeljék az energiaválság kiterjedését a gazdaság egyéb ágazataiba. A kereskedelmi szereplők szerint azonban mindez nem elég – sajtóhírek szerint a barkácsáruházak és kertészeti boltok egy része azt tervezi, hogy télen bezárják üzleteiket az elszabadult energiaárak miatt.
Rekordmagas infláció sújtja a teljes eurozónát: az eurostat friss adatai szerint a drágulás júliusban elérte a 8,9 százalékot a tavalyi év azonos időszakához képest, amire még soha korábban nem volt példa. Az előző rekord júniusban született: akkor 8,6 százalék volt az áremelkedés az európai valutaunió tizenkilenc országában. A legrosszabb helyzet a balti államokban van: Litvániában és Lettországban huszonegy százalék feletti az infláció, de több mint tíz százalékot mértek Spanyolországban és Görögországban is.
A teljes Európai Unióban is súlyos a helyzet: az összes tagállamot felölelő statisztikák szerint az infláció megközelítette a tíz százalékot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
