Az Európai Parlament a héten politikai határozattal támogatja a Minority SafePack, az uniós szintű kisebbségvédelmi szabályozás ügyét. Az első olyan európai polgári kezdeményezésről van szó, amelynek reális esélye van rá, hogy jogi lépésekre kényszerítse az Európai Bizottságot.
Magyar szempontból pedig kiemelendő, hogy a Minority SafePack az uniós parlament valamennyi hazai képviselőjét közös nevezőre hozta. – Különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nem csak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében – mondta lapunknak Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője.
Hétfő késő délután vitáznak az Európai Parlamentben a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezésről, amely nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, illetve a médiaszabályozás és a regionális politika területén sürgeti az uniós szintű keretszabályozást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által koordinált aláírásgyűjtés gyakorlatilag máris történelmet írt: az eddigi, öt sikeres európai polgári kezdeményezés során még nem volt példa rá, hogy az uniós parlament (EP) bármelyik esetében is vitát rendezzen, majd politikai határozatban sürgesse az Európai Bizottságot a jogszabályalkotásra.
Emlékezetes, nemrég a német szövetségi parlament, a Bundestag is határozatban állt ki a Minority SafePack, vagyis az őshonos európai kisebbségek jogvédelme mellett, még ezt megelőzően, 2017-ben pedig a magyar Országgyűlés adott ki egyhangú, támogató határozatot.
Ritka egységben a magyar EP-képviselők
A hétfői EP-vita előtt Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke nyilatkozott lapunknak az újabb mérföldkőről.
– Mindenképpen jelzésértékű lesz az az Európai Bizottság irányába, hogy a képviselők milyen arányban fogják támogatni kezdeményezésünket. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik a magyarországi pártok egyetértése a kérdésben. Itt nemcsak a magyar EP-képviselők szavazatára gondolok, hanem leginkább arra a szerepre, amelyet a magyar képviselők betöltenek és betölthetnek európai pártcsaládjaik meggyőzésében, támogatásának megszerzésében – mondta lapunknak a politikus, aki a polgári kezdeményezések EP-jelentéstevője is. Vincze Loránt is megerősítette tehát, hogy a Minority Safepack azon nagyon ritka ügyek egyike, amelyben Magyarország mind a huszonegy EP-képviselője azonos, támogató álláspontra helyezkedik Brüsszelben. Mint arra az RMDSZ politikusa emlékeztetett, hazánkban a Minority Safepack a kezdetektől fogva széles körű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek, az európai kisebbségvédelem eszköze pedig ezt szolgálta.
– Az aláírásgyűjtést támogatták a magyarországi nemzetiségek, az egyházak, nagyon sok társadalmi szervezet és a politikai pártok. Elmondhatjuk, hogy azon kevés témák közé tartozott, amelyek nem szültek politikai vitát – fogalmazott az EP-képviselő, arra emlékeztetve: a kezdeményezést a magyarországi nemzetiségek javaslatára az Országgyűlés egyhangúlag támogatta, és a kérdésben nemzeti konszenzust teremtett.
Foghíjas az uniós szerződés
A Minority SafePack koordinált aláírásgyűjtése 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt tizenegy uniós tagállamban több mint 1,1 millió támogatói nyilatkozatot szerzett. Az Európai Bizottság a folyamat következő lépcsőfokaként már tavaly februárban fogadta a kezdeményezőket, akik ismertették az európai kisebbségeket érintő problémákat és az azok orvoslását célzó jogalkotási terveket.
Az ügy bizottságbeli felelőse Věra Jourová alelnök, akinek vezetésével jövő januárban születik majd hivatalos döntés róla, hogy Brüsszel jogszabályba foglalja-e az őshonos kisebbségek védelmét.
A Lisszaboni Szerződés egyébként alapértékként beszél az unió területén élő kisebbségekről, ám pontosan nem rendelkezik azok jogairól. Minden nyolcadik európai uniós állampolgár valamely kisebbséghez tartozik.
Judi Tamara (Brüsszel) / Magyar Nemzet
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
