Nem mindennapi élményben lehetett része annak, aki a hétvégét Bölönben töltötte. Az unitárius egyház által nemrég megvásárolt Tana-kúria területe honfoglaló magyarok ruháiba öltözött, korabeli fegyverekkel vértezett férfiakkal és nőkkel volt tele, a jurtákba lépve pedig elődeink mindennapjairól lehetett számos érdekességet megtudni. Az is könnyen megtalálhatta az esemény helyszínét, aki még sosem járt az erdővidéki nagyközségben: a főúton tábla jelezte, hol kell betérni a Tana utcába, aztán bő száz méter után nem lehet nem észrevenni az impozáns épülethez tartozó nyitott kaput. Hogy nem akárkik építették és éltek a falak közt – a hajlékot Tana Sámuel községi jegyző emelte 1890-ben, majd fia, a szintén jegyző Tana Albert lakta sokáig –, látni stílusáról, a felhasznált anyag mennyiségéből és a hozzá tartozó telek nagyságából is.
Az Ősök Napja hivatalosan szombaton nyitotta meg kapuit, de pénteken Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar–Turán Szövetség elnöke Az ősi magyarság kialakulása, vándorlása és kultúrája címmel vetített képes, tudományos-ismeretterjesztő előadásával már ízelítőt adott abból, hogy milyen lesz az esemény hangulata. Az unitárius szeretetotthont színültig megtöltők pisszenés nélkül, igazi érdeklődéssel figyelték, pedig az kereken három órát tartott. A Magyar Természettudományi Múzeum kutatója részletekbe menően szólt kutatásaikról, expedíciókról, és korrigálta a köztudatban rosszul rögzült tényeket. Mint fogalmazott, nem szabad a legendáknak mindent elhinni, de igenis vizsgálni kell őket, mert nem mind mese, sőt, gyakran jelentős valóságtartalommal is rendelkeznek.
Szombat délelőtt a kúria kertjének végét a versengő íjászok vették birtokba, majd hamarosan a hivatalos megnyitóra is sor került.
Elsőként Kozma Albert, a Magyar–Turán–Székelyföld Hagyományőrző Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Bölön unitárius lelkésze örömét fejezte ki, hogy végre Erdélyben is megszervezik az Ősök Napját, ezáltal pedig lehetőségünk van, hogy gyökereinkre, a honfoglaló elődeinkre emlékezzünk. Mint fogalmazott, a honfoglalás kori viseletben megjelent hagyományőrzőink azt szemléltetik, hogy a magyar nem felejt. E magatartásnak pedig azt köszönhetjük, hogy minden baj ellenére nemcsak átvészeltünk, hanem megmaradtunk és építkezni is tudtunk szülőföldünkön. Ferencz Zoltán, a község megbízott polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, amiért a jeles esemény helyszíneként Bölönt választották. Hozzátette: szükség van a hagyományőrzők munkájára, mert általuk azt hangsúlyozzuk, hogy „egy vérből valók vagyunk” és erősödik nemzetünk.
Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja úgy fogalmazott: a gyökerekre figyelő Ősök Napja valószínűleg szembemegy a modern kor divatjával, amely szerint a régit el kell dobni, s csak az újra kell figyelni, mert az a jó. A fiatal diplomata arra bátorította a szervezőket, az elkövetkezőkben is legyenek a nemzetet erősítők közt. „Történelme során a magyarokat Európában gyakran illették a legnyugatibb keleti nép jelzővel. Ezt többnyire sértésnek szánták, ebben egyfajta lenézés és lekezelés volt. Azonban sikerei, gazdasági, politikai fejlődése és kulturális, tudományos eredményei miatt és annak köszönhetően ma már dicséretként is felfoghatjuk, amikor keleti népnek neveznek bennünket. Dicséret, hiszen ezzel azt is mondják, hogy mi a nyugati népektől eltérően nem dobtunk ki mindent a poggyászunkból, ami régi, nem gondoltuk úgy, csak az a jó, ami új, és nem tagadtuk meg múltunkat, az örökségünket” – hangoztatta.
Bíró András Zsolt meggyőződését fejezte ki: itt vannak velünk őseink, „a hetedik égből” lenéznek ránk, örvendenek, amiért a nemzetrészek közti kapcsok a kultúra által egyre erősebbé válnak. „Erős, nagy nemzet a magyar. Bár az utolsó másfél század eseményei megtépázták hírnevét, és megosztva kell élnünk a mai országok rendjében, de az a nemzet, mely szívében erős, kultúrájára büszke, annak van jövője. (…) A Kárpát-medence őrei, a keleti végeken a székelyek, akik kitartottak a mai napig, őrzik magyarságukat, és kemény katonai nemzetrészként őrzik a keleti bérceket, és hisznek abban, hogy a kultúra és őseink hagyománya mellett újra egyesül a magyar nemzet. Ezért vagyunk itt, ezért emlékezünk ma méltón, s küldjük üzenetünket a Kárpát-haza minden részébe, hogy minden magyar összetartozik, s a mai Ősök Napja üzenet, hogy elkezdődött valami. Az összefogás új fokára lépett Erdély, az anyaország, a Felvidék és a Délvidék összetartozása” – mondotta.
A megnyitót követő program számos érdeklődött vonzott: Krekács Zoltán solymász madarának gyorsasága lenyűgözte a látogatókat, a Csongrádi Turán, Tolnai Turán és Turán Székelyföld csapatai gyalogos harci bemutatót tartottak, közben pedig a táltosok doboltak. Tartottak íjászbemutatót és szablyavívó-viadalt, este szertűzre került sor, éneklés és szabadtéri táncház zárta az első napot.
Tegnap délelőtt dobolók hívták fel a bölöniek figyelmét, hogy folytatódik az esemény, majd a Tana-kúria területén jóformán megismétlődtek a korábbi programpontok. Délben Bíró András Zsolt szólt az egybegyűltekhez, s arra kérte őket, vegyenek részt az augusztus 12–14. között Bugacon sorra kerülő Kurultáj – Magyar Törzsi Gyűlésen.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
