A törökök sosem bántak kesztyűs kézzel a vallási és etnikai kisebbségekkel. Az Európát jelenleg sújtó menekültválság miatt – melynek ára a Törökországnak nyújtott partnerségi viszony – megint fogy a levegő a keresztények körül.
A török alkotmány egyértelműen rögzíti: az ország világi jogállam. A szekularizmus széleskörű értelmezésében egyház és állam szigorúan elválik egymástól. Ezzel szemben a török állam azért ellenőrzi a vallásokat, mert így biztosítja azok semlegességét.
Különböző hatások
Az alkotmány által szavatolt vallásszabadság csakis szűk határok közt értendő, melynek káros hatásai sújtják a keresztény kisebbséget. Az állam papok, lelkészek és keresztény hitoktatók képzését sem engedélyezi. Templomok építését is akadályozzák. A katedrálisokat és kápolnákat régebben és most is elkobozzák vagy lebontják.
A nehézségek nemcsak a keresztény közösségeket, a magánszférát is érintik. A keresztények mindennapjait megkeseríti, hogy munkakeresés esetén vagy köztisztviselői állás megpályázásakor hátrányos helyzetbe kerülnek pusztán a vallásuk miatt. Politikai, közigazgatási vagy katonai pályán magasabb pozíciót csak a legritkább esetben tölthetnek be.
Timo Aytaç Güzelmansur katolikus teológus, a Német Katolikus Püspöki Konferencia Keresztény-Iszlám Találkozó és Dokumentációs Központja (CIBEDO) igazgatója nemrég kijelentette: Törökországban formális a vallásszabadság (kultusz), és a keresztények pusztán magánéletükben és a templom falai között gyakorolhatják a hitüket. „Minden egyéb, a tényleges vallásszabadsághoz tartozó tevékenység tilos”.
Zaklatás és támadás
A súlyosbodó helyzet új nacionalizmust gerjeszt. Güzelmansur fejtegetése szerint „ami nem iszlámista vagy nem a »törökség« egyértelmű része, az csak gyűlölt ellenség lehet.” A keresztények elutasítása a fenntartható együttélés veszélyforrása. 2015 végén a radikális muzulmánok Isztambul és több más város utcáin tüntettek. A plakátokon és zászlókon a karácsonyt becsmérlő jelszavakat lehetett olvasni. Az egyik lobogón például egy keresztre feszített Mikulás-szörny volt látható.
A múlt hónapokban egyre több papot és templomot támadtak meg. 2015. szeptember 10-én előbb szidalmazták, majd megverték a protestáns Batikent-Bereket templom vezető lelkészét Ankarában. Mindössze egy héttel korábban ismeretlenek a modern szellemű Izmir város Torbali baptista templomának lelkészére lőttek rá egy vadászfegyverrel, aki csodával határos módon sértetlenül megúszta a merényletet.
Eyup Badem protestáns lelkész nyolcéves kislánya sajnos rosszabbul járt Sanliufrában. 2014 végén vértől csatakosan érkezett haza az iskolából, mert osztálytársai összeverték. Édesapját, Badem tisztelendőt szintén többször bántalmazták.
A samsuni Agape Church Fondation tagjait 2016 februárjában érte támadás, amikor négy férfi rájuk akarta törni a bezárt kaput. A 2015. augusztusi kampány során 15 protestáns templom 20 lelkésze kapott az Iszlám Állam (IS) szóhasználatára utaló életveszélyes fenyegetést emailban, sms-ben és facebook közösségi oldalakon.
2014-ben összesen 15 esetről számoltak be, míg ez a szám 2015-ben már a duplájára nőtt. Sok jel mutat arra, hogy a tettesek mögött radikális iszlámisták állnak. Az iszlámista politika, az Iszlám Állam és a szíriai konfliktus radikális lázadóinak nyújtott állami támogatás – akik szabadon utazhatnak Törökországon át Szíriába – tüzeli a törökországi szélsőségeseket.
Özdemir: „Nem felejtjük el a törökországi keresztényeket”
A politikai tárgyalásokon nagyobb súlyt kell fektetni az emberi jogok tiszteletben tartására. Az emberi jogok valódi helyzetét pontosan megmutatja az, ahogy egy nemzet a kisebbségeivel bánik. Cem Özdemir, a németországi Zöldek pártjának elnöke figyelmeztet rá, hogy nem szabad megfeledkeznünk a törökországi keresztényekről.
Az európai menekültpolitika zászlóvivője, Angela Merkel német kancellár 2015. július elején, a ramadán ünnepén ezt nyilatkozta: „Nyilvánvaló, hogy az iszlám már Németország része.” A kancellár fölszólított a vallások kölcsönös tiszteletére. Csak remélni lehet, hogy ugyanezt követeli az időközben fölértékelődött Törökországtól is.
Orientalista.hu – CSI Magyarország
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
