Török Gábor pillanatképe: szűk többséggel a Fidesz nyer áprilisban

Török Gábor politikai elemző vasárnap a közösségi oldalán osztotta meg legfrissebb választási prognózisát: előrejelzése szerint a Fidesz szűk többséggel megnyerné a 2026-os választást. Úgy látja, bár több felmérés a Tisza Párt előnyét mutatja, a kormánypárt erőforrásfölénye, tapasztalt jelöltjei, a napirend formálásában szerzett előnye és a kampányfinanszírozási aszimmetria a Fidesz esélyeit növeli.

Egyelőre nagyobb valószínűsége van annak, hogy jövő áprilisban a Fidesz szűk többséggel megnyeri a választást – vonta le a következtetést júliusi választási prognózisából vasárnap a közösségi oldalán Török Gábor politikai elemző. Kiemelte, előrejelzése nem arról szól, hogy ki nyeri meg a következő választást, hanem arról, „hogy mit tudunk ma a helyzetről, és ez alapján mi látszik valószínűnek”.

Bár július elején a kutatások meggyőzően mutatják, hogy egy most vasárnap tartott választáson a Tisza kapna több szavazatot, az erőforrásokban megmutatkozó brutális kormánypárti fölény, az ellenzéki párt jelentős kockázatokat rejtő, egyelőre halogatott jelöltállítása és a kormányoldal még nem ismert, de nagy valószínűséggel hatékony és erőteljes kampánya – anyagi ösztönzőkkel kiegészítve – miatt mindezeket mérlegelve egyelőre nagyobb valószínűsége van annak, hogy jövő áprilisban a Fidesz szűk többséggel megnyeri a választást – idézi Török Gábor bejegyzését az Index. A politikai elemző megjegyezte: „ahhoz, hogy ez a prognózis megváltozzon, a Tiszának vagy még egyértelműbb, behozhatatlannak látszó előnyre lenne szüksége, vagy arra, hogy a jelöltállításban, a napirendi küzdelemben és a kompetenciaversenyben a következő időszakban sikeresen teljesítsen”.

Török Gábor az előrejelzésében több kérdésre is kereste a választ. Megvizsgálta a támogatottsági verseny állását, a kutatásokat, de áttekintette az erőforrásokat, a választókörzeteket, valamint a politikai napirendet is. A prognózis kitért a gazdasági helyzetre, végül a választók helyzetértékelésére is. A politikai elemző a következő megállapításokra jutott:

„Választási prognózis: Hogy áll a támogatottsági verseny? Mit mutatnak a kutatások?”

„a nem a Fideszhez kötődő intézetek mind egyértelmű, hibahatáron túli Tisza-előnyt mutatnak, a kormánypártiaknál a Fidesz vezet”;

„az összes intézet szerint (a Nézőpontnál is) az elmúlt fél évben a Tisza számára alakult kedvezőbben a két párt versenye”;

„az emberek jelentős többsége elégedetlen (rossz irányba mennek a dolgok)”;

„a korábbiaknál több választó (az emberek közel fele) vár kormányváltást”.

„Milyen (anyagi, személyi és média-) erőforrásokkal rendelkeznek a pártok?”

„a domináns pártrendszer kormánypártja az erőforrások tekintetében óriási fölénnyel rendelkezik”;

„ezen a téren (kampányra költhető összegek, felületek, hivatásos „segítők” stb.) brutális az aszimmetria”;

„a kétharmados többséggel élve a kormányoldal bármikor módosíthatja a játékszabályokat is”;

„a Fidesz arra is képes lehet, hogy helyzetbe hozzon »tiszántúli« ellenzéki pártokat, segítse erősödésüket, esetleg konfliktushelyzeteket generáljon a Tisza és más ellenzéki szereplők között”.

„Mi a helyzet a 106 egyéni választókörzetben?”

„a Fidesz jelöltjei többségében kipróbált, kiképzett, lojális politikusok, egy részüket az új helyzethez alkalmazkodva valószínűleg lecseréli a párt”;

„a Tisza jelöltjeit a nyilvánosság még nem ismeri, biztosra vehető, hogy egy részük számára jelentős kihívás lesz a kampánnyal járó politikai nyomás”.

„Ki áll jobban a politikai napirendben? Hogy néz ki az ügybirtoklás?”

„az elmúlt időszakban a Fidesz sikeresnek bizonyult abban, hogy saját témái felé terelje a politikai vitákat: ezek a témák döntően megosztó, ideológiai jellegű ügyek, amelyekkel alapvetően a saját tábor szólítható meg”;

„a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy kampányhelyzetben a Fidesz (ha nem váratlan reakcióra kényszerül) kiemelkedően hatékony és erőteljes”;

„a Tisza leginkább a »nem működik az állam« témakörében volt sikeres, érdekük, hogy így haladjanak tovább, ehhez azonban a korábbiaknál is fegyelmezettebb és tudatosabb politikai munkára, új, hiteles szereplők bevonására és ezekben az ügyekben kormányzati kompetencia (kormányképesség) felmutatására lehet szükség”.

„Javul vagy romlik a gazdasági helyzet, hogyan alakulhat a választók szubjektív helyzetérzékelése?”

„minden gazdasági előrejelzés szerint a magyar gazdaság helyzetében olyan radikális változás (javulás vagy romlás) nem várható a választásig, amely a jelenlegi erőviszonyokat érdemben elmozdítja”;

„a kormányoldal ugyanakkor képes lehet arra, hogy célzott programokkal választói csoportok »hangulatát« javítsa, bár átfogó, nagy, azonnali életszínvonal-javító intézkedés a választásig feltehetően már nem reális”;

„a Tisza számára még lehetőség, hogy olyan programmal lépjenek fel, amely a még bizonytalan választók számára hihető és kívánatos ígéreteket tartalmaz”.

„Nem a végkövetkeztetéssel érdemes tehát vitatkozni, mert az tényleg szubjektív és bizonytalan, hanem azzal, hogy mi számíthat, és ami számíthat, ott ma mit látunk. Ez tehát egy pillanatkép, amit, mondjuk, havonta érdemes lesz majd frissíteni, annak fényében, ami már addigra mögöttünk lesz. Jó hír: ahogy haladunk majd előre az időben, egyre okosabbak leszünk, hiszen ami ma beláthatatlan jövő, akkor már politikai tudás lesz” – írta a prognózisát ismertető bejegyzésében Török Gábor.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »