A Jobbiknak és az LMP-nek vége, a DK és a Momentum mögött globális érdekkörök állnak, a Mi Hazánk Mozgalom pedig igenis életképes párt – mondja Toroczkai László a Mandinernek. Ásotthalom polgármesterét új pártja eddigi teljesítményéről, korábbi jobbikos időszakáról és a vele kapcsolatos régi ügynökvádakról is kérdezték.
– Tavaly tavasszal azt mondta nekem: a Mi Hazánk Mozgalom egy éven belül erősebb lesz, mint a Jobbik. Tény, hogy erősödtek, de nem volt ez túlzottan magabiztos kijelentés?
– Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy jelenleg már nem vagyunk erősebbek, mint a Jobbik. Az európai parlamenti választásokon ők az ötödikek lettek, mi pedig a hatodikok, közvetlenül mögöttük. Ők 6,6, mi pedig 3,3 százalékot értünk el. Ez szerintem óriási eredmény, hiszen míg a Jobbik gyökerei 1999-ig vezetnek vissza, azaz egy húszéves pártról beszélünk, mi egy egyéves párt vagyunk. Ők évi 2,7 milliárd forint állami támogatást kapnak, mi 0 forintot. Egyértelműen kiderült, hogy a Mi Hazánk Mozgalom életképes párt, meg tudtunk állni a saját lábunkon.
Az EP-választáson egyébként biztos vagyok benne, hogy még nem mindenki szavazott ránk, aki belpolitikai kérdésekben egyetért velünk. A kampány fő témái a migráció, a brüsszeli politika voltak, és bár a határkerítés ötletadója például én voltam, kormánypártként a Fidesz volt olyan helyzetben, hogy meg tudta építeni azt. Ezért gondolom, hogy sokan, akik a legtöbb kérdésben velünk értenek egyet, a Fideszre szavaztak. Eközben a Jobbik szavazói számára most vált nyilvánvalóvá, hogy a pártjuk olyan elképesztő zuhanásba kezdett, ami hamarosan a megsemmisülésével fog véget érni. A közvélemény-kutatási adatokkal sosem törődtem, tavasszal is egy-két százalékra mértek minket, mi pedig 3,3 százalékot értünk el. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy nem vagyunk erősebbek, mint a Jobbik.
– Jól hangzik, hogy ön találta ki a kerítést, de „kerítéseket” évezredek óta alkalmaz az emberiség külső behatások elhárítására – ott van például a kínai nagy fal, vagy Hadrianus fala.
– 2013. december 15-én, amikor először választottak Ásotthalom polgármesterévé, azonnal hozzáfogtam a migráció elleni védekezéshez, mert ez a probléma már 2012-től jelentkezett. A kezdeményezésemre mezőőrséget alapítottunk, mert ez volt az egyetlen törvényes lehetőség egy önkormányzat számára ahhoz, hogy fegyveres alakulatot hozhasson létre. A mezőőrséggel pedig a határt kezdtük őrizni és a migránsokat megállítani. Polgármesterként az első másfél évben hiába kerestem a kormányt, kezdetben nem nagyon érdekelte őket a dolog, ezért kezdtem a Facebookon publikálni a fotóimat, videóimat, amelyeket abban az időben esetenként 1 millió ember tekintett meg. Így terjedt a híre annak, hogy mi zajlik a déli határon, ahol én magam is élek, így végül, talán éppen a közvélemény nyomására a kormány cselekedni kezdett, és a kerítés is megépült. Természetesen a határkerítést nem én fedeztem fel, az ötletet nekem is az amerikai-mexikói vagy éppen a bolgár-török határon épített kerítés adta, de fontos volt, hogy beszélgettünk erről akkoriban a rendőri vezetőkkel és a kormánymegbízottal is. A migrációval kapcsolatos legtöbb személyes tapasztalatot 2015 év elejéig mi gyűjtöttük össze. Én ezt akkoriban, a határon élő magyar állampolgárként, polgármesterként azonnal nyilvánosan megköszöntem a kormánynak, de azért volt szerepem abban, hogy végül a rend helyreállt itt a magyar-szerb határ térségében.
– Visszatérve a Jobbikra, tényleg úgy látja, hogy nincs jövője a pártnak?
– A Jobbik szavazóbázisa húsz százalékról egy év alatt hat százalékra esett. Ez történelmi vereség. Nem hiszem, hogy lehet itt jövőről beszélni. Szegeden például, a szülővárosomban a Jobbik egyszemélyes párt maradt. A szegedi Jobbik vezetője és teljes tagsága egy személyben Tóth Péter, aki 2006 és 2010 között mellettem harcolt Gyurcsány Ferenc rendőrei ellen. Gondolom, látta a fényképet, amelyen ő a cigarettájával a kezében az MSZP-stand mellett egyedül álldogál, és Botka Lászlónak gyűjti az ajánlásokat. Ez tökéletes szimbóluma annak, hogy mi lett a pártból. Vége. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a Jobbiknak vége. Amit egy évvel ezelőtt mondtam, az nagyjából teljesült.
– A Mi Hazánk szavazótábora a korábbi Jobbik-szimpatizánsokból áll, vagy más pártoktól is át tudtak csábítani szavazókat? Mely pártok szavazóit szeretnék a jövőben megszólítani?
– Mi minden szempontból unortodox párt vagyunk. Mondok pár példát: számunkra a nemzet érdeke az első, és a pártérdek a második. Olyan pártot hoztunk létre, amely egyszerre nemzeti radikális, vállalja a keresztény, konzervatív, nemzeti értékeket – történelmi szövetségeseinkkel, a MIÉP-pel és a Független Kisgazdapárttal karöltve –, ugyanakkor Európában egyedülálló módon zöld párt is vagyunk. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy csak a társadalom- és emberellenes liberális pártok lehetnek zöld pártok. Azt gondoljuk, hogy nem szeretheti igazán a hazáját az, aki nem akarja megóvni a környezetünket, az erdőinket, a gyönyörű Alföldünket, a Balatont, a folyóinkat. Éppen ezért nem lehet minket egyértelműen meghatározni. Nem mondhatom, hogy kizárólag jobboldali pártok táborából érkeztek a szavazóink. Jó részük tényleg volt jobbikos, de nem kis számban vannak olyanok, akiknek nem volt pártja; és amikor például felkaroltuk a devizahitelesek ügyét, sokan pártoltak hozzánk olyanok, aki korábban akár baloldali pártokra is szavazhattak. Talán egyetlen pártcsalád fix szavazóbázisa nem talál meg minket, ezek a vadliberálisok.
– A környezetvédelem, a „zöld ügy” hagyományosan a baloldali és liberális pártok témája volt. Úgy érzi, eljött az ideje, hogy a jobboldali, konzervatív pártok is magukévá tegyék, programjukba emeljék a témát? Megvalósítható ez?
– A Mi Hazánk Mozgalom alapításakor javasoltam, hogy a zöld legyen a pártunk színe, mire valaki megjegyezte, hogy „de hát a zöld az LMP-színe!”. Én erre azt mondtam, hogy akkor majd elvesszük tőlük! Mi kezdettől fogva zöld párt is vagyunk. Nagyon büszke vagyok rá, hogy létrehoztuk a Zöld Hazánk platformot, a Mi Hazánk Mozgalom természet-, környezet- és állatvédelmi kabinetjét, melynek vezetői dr. Fülöp Erik országgyűlési képviselő és dr. Csereklye-Klapwijk Erzsébet Krisztina, aki a téma szakértője. Az EP-választáson megvertük az LMP-t, amely egy tízéves párt, és a Jobbikhoz hasonlóan parlamenti frakcióval és óriási állami támogatással rendelkezik. Egyébként az LMP-nek is vége. A zöld szín, a remény színe pedig immáron a miénk.
– És kik azok a „vadliberálisok”, akiket az előbb említett?
– A liberális gondolkodású pártok, főként a DK és a Momentum. Itt elsősorban a pártok vezetőire, vezető politikusaira gondolok, mert a szavazóik és a szimpatizánsaik közt sok a megtévesztett ember. Mi most egyébként pont egy olyan kampányt fogunk elindítani, amely a Momentumot célozza. Be fogjuk bizonyítani, hogy a Momentum nem az, aminek sokan gondolják, nem egy lelkes, naiv, tisztességes a fiatalok, által alapított tiszta politikai párt, amely a korrupt, régi pártokat akarná leváltani.
A Momentum Emmanuel Macron és a mögötte álló globális erők „leányvállalata”. Ezek itt nem lelkes, a magyar emberek javát akaró fiatalok! A Momentum politikusai havonta járnak Macronékhoz „eligazításra” az Élysée-palotába. Emmanuel Macron a Rothschild bankház segítségével futott be gyors karriert és kapta meg az elnöki széket, hiszen korábban az ő bankáruk volt. Azután pedig meghirdette, hogy egész Európában ezt a módszert kell követni, és globalista bankárokat kell politikai hatalomhoz juttatni. A Momentum az ő magyarországi eszközük ehhez. A Facebook által letiltott, több mint kétszázezer ember által követett oldalamon a Momentum alapításakor leírtam, hogy „vigyázó szemünket Párizsra vessük”, ami alatt az előbb elmondottakat értettem. Eleinte még a momentumosok is büszkén tették közzé a francia elnökkel közös fotóikat. A Momentummal számolni kell. Ha nem teszünk semmit, előbb-utóbb kormánypárt lesznek. Persze nem a „tehetséges” politikusaiknak köszönhetően – hiszen neveket sem nagyon tudunk felsorolni közülük Fekete-Győr Andrásén kívül –, hanem amiatt a globális erő miatt, ami mögöttük áll. Ez pénzt és globális médiahatalmat is jelent számukra.
– Minek köszönhető ön szerint, hogy a DK és a Momentum ekkora sikert ért el az EP-választáson?
– Egyrészt a bukott pártok, az MSZP, a Jobbik és az LMP borzasztóan gyenge szereplésének, másrészt annak, hogy megtévesztették az embereket. A DK-ra idős emberek szavaznak, a Momentum pedig azoknak a fiataloknak a szavazatait gyűjtötte be, akik nem emlékeznek a 2006-os eseményekre és a Gyurcsány-kormányok tevékenységére. A Mi Hazánk alapítása óta hangsúlyozzuk, hogy „se Gyurcsány, se Orbán!”. Nem kívánunk beállni a kétpólusú magyar politikai rendszer egyik oldalára sem. Mi a harmadik oldalt építjük és képviseljük. Szintén elmondtuk annak idején, hogy a 2022-es országgyűlési választáson Gyurcsány lesz a balliberális ellenzék – beleértve ide a Jobbikot is – miniszterelnök-jelöltje. Az EP-választásokat követően egyértelművé vált, hogy Gyurcsány az ellenzék legerősebb politikusa. Persze, lehet, hogy trükként feleségét, Dobrev Klárát indítják majd 2022-ben, de ez indifferens.
Dobrev Klára mögött Gyurcsány Ferenc áll, az ő hátuk mögött pedig egy olyan globális gazdasági, pénzügyi érdekkör, amely nagyon hasonló a Momentumot támogató csoporthoz. Hosszú távon csak a Momentummal és a DK-val számolok ellenfélként az ellenzéki térfélen, az ő koalíciójukból lehet új balliberális kormány. A többi pártnak vége. Csak megélhetési politikusaik maradtak. Az MSZP talán beolvad a DK-ba, de az LMP és a Jobbik az állami támogatások elapadásával együtt meg fog szűnni, ebben biztos vagyok.
– Ha már szóba került, Dobrev Klára a napokban az ATV-ben azt mondta: „a Mi Hazánk egy nem létező formáció”.
– Hehhehe. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a pártok tagságának létszáma szempontjából a Jobbikkal, az LMP-vel, a Momentummal, de még a DK-val is jó eséllyel szállunk versenybe. Ezer tagunk van, minden megyében, a főváros szinte mindegyik kerületében jelen vagyunk, az egész országot lefedjük. Óriási dolog ez az után a rettenetes árulás után, amit a Vona Gáborék vezetésével a Jobbik elkövetett. A nemzeti szavazótábor elvesztette hitét és a bizalmát a politikusaiban. Ezt a bizalmat a Mi Hazánk Mozgalomnak lépésről lépésre kell visszaszereznie, annak ellenére, hogy én magam voltam az, aki szembeszállt Vona Gáborral, így egy kissé igazságtalannak érzem, hogy én is megiszom ennek a levét. Olyan óriási csalódást okoztak a nemzeti tábornak, hogy időbe telik, mire bízni tudnak bennünk, és mozgósítani tudjuk ezt a bázist. Épp ezért óriási és megtisztelő eredménynek tartom, hogy ilyen sokan támogatnak minket, és jelentkeznek a Mi Hazánk Mozgalomba.
– Mennyi időbe telik visszaszerezni a szavazók bizalmát? Itt az önkormányzati választás, két és fél év múlva, 2022-ben pedig országgyűlési választás lesz. Milyen eredményre számít?
– 2022-re visszaszerezzük a bizalmat. Egyszerűen azért, mert én 23 éve, amióta közéleti, politikai tevékenységet folytatok, ugyanazt képviselem és életem hátralévő részében is ugyanazt fogom képviselni. Még ma is napi szinten nekem szegezik a kérdést, hogy mi a garancia, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem jut a Jobbik sorsára, és mindig csak azt tudom mondani, hogy a Jobbikot Vona Gábor vezette, a Mi Hazánkat pedig Toroczkai László vezeti. Mi két nagyon különböző személyiség vagyunk. Az önkormányzati választáson jó eredményre számítok, s bár az önkormányzati választást nem szabad összekeverni sem az országgyűlési, sem az EP-választásokkal, de szerintem tovább fogunk erősödni.
– Lesz elég jelöltjük polgármesteri, képviselői helyekre?
Több száz jelöltünk van. Az majd az ajánlások összegyűjtése után derül ki, mennyi embert tudunk majd indítani. Minden megyében és Budapest számos kerületében is készülünk az indulásra. Egyedül a főpolgármesteri posztért nem szállunk versenybe, mert próbáljuk racionálisan felhasználni a rendelkezésünkre álló nagyon kevés erőforrást. Egy főpolgármester-választási kampány több tízmillió forintba kerül. Nekünk nincs erre pénzünk, nem közpénzből gazdálkodunk, mint a versenytársaink; és bár pártelnökként talán unortodox lépés ilyet kijelenteni, valószínűleg nem a mi jelöltünk nyerné a választást. Mindezt figyelembe véve nem látom értelmét, hogy beszálljunk ebbe a cirkuszba. A főpolgármesteri címért olyan bohócok indulnak, mint a „herevasaló” Berki Krisztián, a szociopataként viselkedő Puzsér Róbert vagy Karácsony Gergely, aki Magyarországon egyedülálló módon kitűzte az önkormányzat épületére az LMBTQ – és ki tudja, milyen betűk következnek még – deviáns közösség zászlaját, amelyet mi a társadalomra nézve rendkívül veszélyesnek tartunk. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy ezek az emberek képesek lennének a főváros irányítására.
– És Tarlós?
– Tarlós István munkájával sem vagyunk elégedettek. Budapest folyamatosan épül le. Elég megnézni a bulinegyedet, vagy azt, hogy bedrogozott, zombiként viselkedő emberek sétálnak Budapest belvárosában. Huszonéves koromban nyolc évig éltem Budapesten a nyolcadik kerület legkeményebb részein. A Józsefváros akkor egy kellemes, visszafogott hely volt ahhoz képest, amilyenek ma akár a legjobb hírű kerületek. Települési szinten ott indítunk jelölteket, ahol van értelme. Nincs kellő erőforrásunk ahhoz, hogy mint a végtelen pénzzel és médiahatalommal rendelkező Fidesz, mindenhol versenybe szálljunk. A kormánypártnak minden körzetben van saját jelöltje, a balliberális oldal pedig közös jelölteket próbál indítani, egyedül már nem is lennének képesek mindenhol indulni. A Mi Hazánk Mozgalom új erőként csak csak két természetes szövetségesünkkel, a két történelmi párttal, a MIÉP-pel és a Független Kisgazdapárttal működik együtt, önálló jelölteket fogunk állítani. Nem veszünk részt a balliberális ellenzék elvtelen egyesülésében. Azokon a településeken indulunk, ahol erős a beágyazottságunk, és alkalmas jelöltet is találunk. Nagy szívfájdalmam, hogy például Törökszentmiklóson, ahol tizenöt százalékos támogatottságunk van, és szerettünk volna indulni, nem tudjuk ezt megtenni. A helyi jelölt a helyi cigány maffiózóktól félve nem meri felvállalni a Mi Hazánk színeit.
– Lesz önből országgyűlési képviselő 2022-ben?
– Jelenleg ez nem lényeges kérdés. Számomra most az a legfontosabb, hogy megnyerjem a polgármester-választást Ásotthalmon, mert még nem fejeztem be az ottani munkámat, van ott feladatom. A település fejlődik, és én be fogom fejezni azt a munkát, amit megígértem az ásotthalmiaknak. Ehhez azonban kell nekem még egy ciklus.
– Ha így van, miért ön vezette a Mi Hazánk Mozgalom EP-listáját?
– Ha kijutottam volna az Európai Parlamentbe, átadtam volna az ásotthalmi munkát annak az embernek, aki vállalta, hogy elvégzi ezt a feladatot helyettem. Ő egy ásotthalmi illetőségű személy, aki jelenleg Budapesten él, és nagyon jó egzisztenciával rendelkezik. Épp ezért nincsenek politikai ambíciói, de elmondta, hogy Mi Hazánk-szimpatizánsként örülne, örülne, ha az Európai Parlamentben is képviselném a Mi Hazánk programját, ezért ebben az esetben feladta volna a fővárosi életét, és vállalta volna Ásotthalom vezetését, folytatta volna az általam megkezdett irányt. Tehát azért volt egy B-terv.
– 2022-ben indulni fognak az országgyűlési választáson. Nem lenne furcsa, hogy a párt elnöke nem lenne képviselőjelölt?
– Az is furcsa, sőt unikum, hogy egy parlamenti képviselőkkel is rendelkező párt elnöke valahol a messzi vidéken főállású polgármesterként dolgozik. De nincs jelentősége annak, hogy ez a lépés furcsa lenne-e.
– Azért kérdezem ezt, mert rendszeresen visszatérő pletyka vagy vád önnel kapcsolatban, hogy külföldi – szerb vagy román – ügynök, és azért nem lett soha országgyűlési képviselő, mert ha átvilágítanák, ez kiderülne. Gondolom ön is olvasta az erről szóló cikkeket.
– Természetesen hallottam és olvastam ezeket a nevetséges kijelentéseket. Nagyon nagy baj, hogy sok emberben annyi rosszindulat összegyűlik, hogy mindenféle bizonyítékok nélkül évek óta ezt terjesztik rólam. Pusztán azért, mert olyan dolgokat megtettem a hazám és a nemzetem érdekében, amelyekhez másoknak nem volt bátorságuk. Gondolhatunk itt akár Délvidéken a szerbek ellen folytatott küzdelemre vagy Erdélyben a román hatóságokkal szembeni fellépésre vagy a 2006-os tüntetésekben játszott szerepemre.
Ezeket a vádakat mindig azzal próbálják alátámasztani, hogy én mindent megúsztam. Ez egyszerűen nem igaz. Rengeteg büntetőeljárás indult ellenem, őrizetben voltam, ültem a Gyorskocsi utcai fogdában, összevert öt verőember a szerb rendőrség épülete előtt, és még sorolhatnám! Éveken keresztül folyamatos jogtiprásokat kellett elszenvednem. Tehát azok, akik ezeket a vádakat megfogalmazzák velem szemben, nyugodtan utánam csinálhatják ezeket a dolgokat, és akkor majd megértik, hogy mennyire nem „úsztam meg” mindezt.
De visszatérve erre a „vicces” kérdésre, én már húsz évesen, 1998-ban a MIÉP képviselőjelöltje voltam, és a fél karomat odaadtam volna azért, hogy országgyűlési képviselő legyek. Bár tudtam, hogy kicsi erre az esély. Az volt a cél, hogy a MIÉP-et bejuttassuk a parlamentbe, ez sikerült is és mi nagyon boldogok voltunk. 2010-ben azért nem lettem országgyűlési képviselő, mert Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója rettenetesen félt attól, hogy – ahogy ő megfogalmazta – egy dominánsabb vezető típus vagyok, mint Vona,
és előbb-utóbb átvenném tőlük a vezetést. Szabó Gábornak, amint ma már látjuk, az elvek sem számítanak – most épp a MSZP-vel és a DK-val kampányolnak együtt –, számára egyetlen fontos dolog van, hogy a saját kis sakkjátszmáját játszhassa, és a háttérből, technokrata módon irányíthassa a Jobbikot. Mivel én nem passzoltam az elképzeléseibe, komoly ellenállást tanúsított, amikor 2008-ban leültünk megbeszélni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik képviselőivel, hogy hogyan induljunk közösen a választáson. Én felajánlottam, hogy akkor induljon helyettem Zagyva György Gyula képviselőjelöltként, aki mint Pilátus a krédóba, úgy került az Országgyűlésbe, és aztán a Parlament „fenegyereke” lett. Én nem akartam a nemzeti összefogás útjába állni, mindig saját egzisztenciám elé helyeztem a haza és a nemzet érdekét.
Korábban megírtam, hogy 2017 decemberében, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Vona Gábor tényleg komolyan gondolja a balliberálisokkal való együttműködést, volt egy hosszú beszélgetésünk. Akkor Vona megpróbált engem egy EP-képviselői hellyel megvásárolni. Ha tényleg a pénz számított volna, akkor elvállaltam volna, és most EP-képviselő lennék, hatalmas fizetéssel. De nem vállaltam el, és onnantól datálható a nyílt háborúnk is Vonával. Egy sokkal rögösebb, de tisztességesebb utat választottam. Az elmúlt másfél évben amellett, hogy főállású polgármesterként dolgozom, meg kellett vívnom több harcot, az országgyűlési választási kampányban, a Jobbikban, az elnökválasztási kampányban. Aztán kettészakadt a párt, és nekünk a nulláról kellett felépítenünk a Mi Hazánk Mozgalmat, ami sokkal nehezebb volt, mint 2010 előtt, amikor az emberekben volt lelkesedés. Az Európai Parlamentbe nem a pénzért szerettem volna kijutni, hanem azért, mert egész Európa számára van koncepcióm. Ez az északi civilizáció védelme, a migráció megállítása. Én elsősorban magyar, másodsorban pedig európai vagyok. Számomra mindkét identitásom, a magyarságom és az északi kultúrkörhöz való tartozásom egyaránt rendkívül fontos. Ezért lett volna feladatom az EP-ben, ma, amikor Európa éppen elsüllyedni látszik. Ez az én történetem, nem az, hogy félek az átvilágítástól.
De rendben, kimondom: természetesen nem zárható ki, hogy 2022 után egyszer az Országgyűlésben fogok dolgozni, bármikor vállalom az átvilágítást, de most a legfontosabb, hogy Ásotthalmon befejezzem a munkámat, miután megvédtük, most újjáépítsük és fejlődő pályára tegyük a települést. Ehhez pedig mindenekelőtt újra meg kell nyernem a polgármester-választást.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
