Toroczkai: minden adottságunk megvan, hogy a világ egyik legélhetőbb országát teremtsük meg

Újévi nagyinterjút készített Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével és parlamenti frakcióvezetőjével a Magyar Jelen. A politikus a lapnak többek között beszélt a világban zajló folyamatokról; a 2022-es és 2023-as évről; a magyarságban rejlő lehetőségekről; a Mi Hazánk sikerének okairól; valamint arról, hogy milyen eredménnyel lenne elégedett a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

– Tett újévi fogadalmat?

– Nem szoktam.

– Meglehetősen sikeres esztendőn vagyunk túl a Mi Hazánk szempontjából, az ön által vezetett párt kevesebb mint négy évvel a megalakulása után bejutott az Országgyűlésbe, és a különböző mérések szerint azóta is erősödik. Kijelenthető, hogy 2022 a Mi Hazánk éve volt?

– Mindenféleképpen felejthetetlen, történelmi siker volt a parlamentbe jutásunk, és ezt főleg azért mondom, mert tudom, hogy 2018-ban milyen nehéz helyzetből indultunk. Az ásotthalmi zászlóbontáskor semmi sem állt mögöttünk, csak a hit és a hazánk iránti elkötelezettség. No, és természetesen az elmúlt 25 év. A Mi Hazánk Mozgalom alapjainál ott állt a régi MIÉP és a Jobbik, de számos nemzeti civil mozgalom öröksége és bajtársi közössége, tapasztalatokkal és bizalommal. Enélkül aligha sikerülhetett volna ezt a csodát elérnünk, hiszen 2018-ban olyan árulás történt, amely szinte példátlan a magyar történelemben. A Jobbik azokkal egyesült, azzá vált, akik ellen létrejött. A magyarok ezért érthető módon elveszítették a hitüket abban, hogy létezhet még a mi oldalunkon egy elveit soha fel nem adó párt. Ez volt a legnehezebb akadály, amit le kellett küzdenünk.

Mindemellett olyan cenzúrával és elhallgatással kellett megküzdenünk, amely egyetlen magyarországi pártot sem ért még, de nemzetközi viszonylatban is páratlan. A Meta (tehát a Facebook és az Instagram tulajdonosa) veszélyes személlyé nyilvánított, a 2019-es EP-választás előtt törölte az oldalamat. Sőt, hivatalosan semmit sem lehet megosztani rólam, fotót sem, de még a nevemet sem lehet leírni. Ma már tudjuk, hogy ezt a Jobbik, vélhetően DK-s segítséggel érte el, és más módon is csaltak a kárunkra, emiatt feljelentést is tettem a választás rendje elleni bűntett miatt. Az általam átadott bizonyítékok alaposak voltak, mert a hatóságok elrendelték a nyomozást.

Nos, ilyen körülmények között tényleg nagy sikert értünk el 2022-ben, de az igazán örömteli dolog az, hogy a parlamentbe kerülésünk óta folyamatosan erősödni tudtunk. Köszönöm azoknak, akik hittek ebben a mozgalomban, akik – annak ellenére, hogy sokszor csalódtak a politikai pártokban – rengeteg önzetlen munkával, támogatással hozzájárultak ehhez a csodához.

– Ha Magyarországra, Európára és a világra tekintünk, már kevésbé nevezhető sikeresnek a mögöttünk hagyott esztendő. Orosz-ukrán háború, energia- és élelmiszerválság, hiperinfláció – hogy csak néhányat említsünk azokból a negatív dolgokból, amelyek 2022-t jellemezték. Látva az óévet, mit vár az újtól?

– Az ukrajnai háború nagyon véressé és láthatóvá tette azt a harcot, amely már régóta zajlik az új, egypólusú világrendért. Ez a hatalomról szól. Arról, hogy Putyin nem egypólusú, hanem legalább kétpólusú világrendet akar, ahol persze Oroszországnak döntő szava lehet. A másik oldalon ott áll az amerikai gyökerű, de valójában internacionalista háttérhatalom, amely soha senki által demokratikusan meg nem választott pénzemberek szűk csoportját jelenti, akik akkora vagyonnal rendelkeznek, amelyhez fogható vagyonnal a világon csak a két leghatalmasabb nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Kína rendelkezik. Ezek a pénzemberek sokkal gazdagabbak és befolyásosabbak, mint egész Oroszország. Ráadásul nem csak birtokolni akarják a világot, hanem a maguk ideológiája alapján át is akarják azt formálni.

Ezért is volt nagyon fontos, hogy több országban volt azért lázadozás. Talán a leghíresebb a kanadai szabadságkonvoj volt, itthon pedig a Mi Hazánk állt a tiltakozások élére. A Covid ugyanakkor csak egy állomás volt, a pénzemberek civil szervezete, a Világgazdasági Fórum által megfogalmazott teljes gazdaságpolitikai átalakítás gőzerővel halad. Hollandiában például éles lőszerrel lőttek a tüntető gazdákra, akiktől az állam most éppen a földjeiket akarja elvenni. Amikor évekkel ezelőtt felhívtam erre a folyamatra a figyelmet, akkor marxista kapitalizmusnak neveztem el ezt az új gazdaságpolitikai ideológiát, amelynek a lényege, hogy a globális nagyvállalatok hatalma akkorára nőhet, és olyan totális és globális diktatúrát hozhatnak létre, amelyre még nem volt példa az emberiség története során.

– Hogy látja, az előttünk álló esztendőben várható pozitív fordulat ezeken a területeken?

– Globálisan nagyon fontos Kína szerepe, amely eddig kétkulacsos politikát folytatott. Ha a saját érdekeit nézi, akkor persze érthető, hogy mit csinál. Nyugati nyomásra sem hajlandó szembefordulni Oroszországgal, így egyre nagyobb mennyiségű energiahordozót kaphat Oroszországtól, egyre olcsóbban. Eközben pedig tovább üzletel az Egyesült Államokkal, a Nyugattal is. Versenyképességi szempontból Kína egyre jobb helyzetbe kerül.

Ugyanakkor az amerikai gyökerű pénzügyi körök hatalmas hasznot húznak a háborúból is, végső soron pedig arra készülnek, hogy az európai adófizetők pénzéből finanszírozott és majd újjáépített Ukrajnát, az óriási mezőgazdasági területeivel, nyersanyagaival együtt bekebelezik. Az, hogy ebben a Krím és Donbász benne lesz-e, aligha izgatja őket. Ugyanakkor, bizonyos szempontból még Oroszország is inkább nyerésre áll, hiszen kényszerből lassan tíz éve elkezdte a saját gazdaságát önellátásra átállítani, az orosz rubel minden támadás ellenére nagyon jól teljesített, s egyelőre hatalmas, tulajdonképpen országnyi területeket csatolt magához Ukrajnától, amelyek nagy részét meg is tudta tartani, annak ellenére, hogy a NATO önti a nyugati fegyvereket az ukrán oldalra. Aki biztosan veszít, az ismét Európa és persze az egyszerű dolgozó emberek, ahogy ez a huszadik század világháborúi esetében is történt.

Persze, ha Putyint eltávolítanák, magyarul meggyilkolnák, akkor is változna a helyzet, de erre szintén nincs sok esély 2023-ban, egyrészt, mert minden bizonnyal jól védik, másrészt jelenleg mindenki az elhúzódó háborúban érdekelt. Az ukránokat feláldozzák ebben a történetben, akik viszont mindent meg is tesznek ezért a szerepért, most éppen a nemzeti kisebbségek, közöttük a kárpátaljai magyarok elleni újabb törvényükkel.

– 2023 átmeneti év a hazai politikában, idén nem rendeznek szavazást Magyarországon. Lehet egy szusszanásnyit pihenni, vagy a Mi Hazánk már a 2024-es esztendő két nagy megmérettetésére, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra készül?

– Világéletemben mozgalomvezető voltam, a sikeres mozgalmak egyik titka pedig az, hogy sohasem lehet megállni. Nekünk most rengeteget kell építkeznünk, fejlődnünk és már készülnünk kell a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokra is. Hatalmas munka áll előttünk. A felelősségünk óriási, mert az elmúlt fél év alatt a parlamentben kiderült, hogy a Fidesz valójában nem akar szembemenni a káros globális folyamatokkal. Egyrészt sodródik az eseményekkel, másrészt kiszolgálja Brüsszelt, hogy pénzhez jusson, mert nem csak az országnak, hanem a Fidesz hatalmasra növelt holdudvarának fenntartása is rengeteg pénzt emészt fel.

Mi viszont alapjaiban változtatnánk ezen. Adókedvezményekre, támogatásokra nem a jelenlegi krízisből is nyerészkedő, dúsgazdag globális nagyvállalatoknak, multicégeknek, hanem kizárólag a magyar kkv-szektornak, a magyar dolgozóknak, gazdáknak, nyugdíjasoknak van szüksége. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég tulajdonképpen a mi programunkat mondta el, amikor többek között az élelmiszeripar talpra állításáról is beszélt. Tudjuk mi a megoldás, csak politikai akarat kell hozzá. Ehhez pedig a Mi Hazánk kell, mert sem a Fidesz, sem a balliberális oldal nem ezt akarja.

– Milyen eredménnyel lenne elégedett ezen a két választáson?

– Egy politikai pártnak természetesen az a célja, hogy egy napon majd megnyerje a választásokat, de számomra még ennél is fontosabb, hogy az elveinket egy győzelemért se adjuk fel soha. Minden választáskor az a fontos, hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk, tudjuk, hogy a legtöbbet hoztuk ki magunkból. A többit a Jóisten és a nép dönti el.

– Sokszor elmondta már, de a Jobbik esetéből okulva az a biztos, ha megkérdezem: várható, hogy más párttal vagy pártokkal együttműködik a Mi Hazánk akár az önkormányzati, akár az európai parlamenti voksoláson?

– A jelenlegi pártokat látva ez teljesen kizárt.

– Az interjú végén kicsit visszakanyarodva a tágabb kontextushoz: mit üzen a magyarságnak az új év első napján?

– Az elmúlt harminc évben olyan, egyre gyorsuló ütemben tűnik el a magyarság a Kárpát-medencéből, amelyre békeidőben még a történelem során sohasem volt példa. A mögöttünk hagyott tíz év alatt Délvidéken például 253 ezerről kétszázezer alá, Erdélyben pedig 1 millió 227 ezerről 1 millióra csökkent a magyarok száma. Arányait tekintve ez brutális csökkenés.

Eközben a megmaradt Magyarországon sem sikerült megállítani a népességfogyást, és a magyar fiatalok fele külföldön képzeli el az életét. Minden kormányzati sikerpropaganda ellenére hatalmas tehát a baj, nagyon nagy a veszély. Olyan egyedülálló azonban az anyanyelvünk, olyan csodálatos és páratlan a kultúránk, történelmünk (amely nem logikára oktat minket), valamint olyan értékek vannak a Kárpát-medencében, hogy nem adhatjuk fel. Ráadásul itt leszünk mindig itthon, máshol idegenek leszünk.

Kell egy jövőkép, egy program, illetve hatalmas hit, erő ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk. Nehéz küldetés, de nem lehetetlen. Mi készen állunk arra, hogy törjük az utat.