1914-ben egy brutális gyilkosság tartotta lázban a budapesti lakosságot. A mosogatólányból lett kitartott nő, Mágnás Elza tragikus élettörténete, halála sok szempontból túlmutat önmagán. A Kiscelli Múzeum új időszaki kiállítása és az ahhoz kapcsolódóan megjelent tanulmánykötet ennek ered nyomába.
Meztelen női holttestet találtak egy utazókosárba préselve 1914 egyik fagyos januári napján a budai rakparton, a Kacsa utcánál. A meggyilkolt nő a Budapesten csak Mágnás Elzaként ismert Turcsányi Emília volt, a kiscelli kastély akkori tulajdonosának, a bécsi bútorgyáros és műgyűjtő Schmidt Miksának a szeretője. Elzát házvezetőnője, Kóbori Róza és annak szeretője, a péksegéd Nick Gusztáv ölte meg. A nagy port kavart bűntény az akkoriban formálódó bulvársajtó fő témája lett itthon és külföldön egyaránt. Még a New York Times is beszámolt a tragédiáról, de Ausztráliában is cikkeztek róla. A János-kórházban közszemlére kitett holtteste pedig az azonosításig igazi látványossággá vált.
Mágnás Elza (született Turcsányi Emília) néhány év alatt mosogatólányból „buffetdámává” emelkedett, dolgozott az Olimpia mulatóban, majd a Casino de Parisban is. A perverzióiról is hírhedt Schmidttel való találkozása után élete azonban gyökeresen megváltozott, pompa közt élte léha mindennapjait a Margit rakparton. Sokan úgy vélték, kegyetlen „halála az igazság érvényesülését jelentette a tisztaság és a mocsok dichotómiájában elképzelt világban”.
Eredetileg tavaly, a százéves évfordulóra tervezte a Kiscelli Múzeum a Holtest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély című kiállítást, de csak az idei nyár elején sikerült megvalósítani a koncepciót. A tárlat eddig a nagyközönség elől elzárt terekben kapott helyet, a két emeleti, a tornyokban található templomszobát függőhíddal kötötték össze.
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
A helyszínválasztás nem véletlen: a gyilkosságot követően Schmidt Miksa külön kápolnát rendezett be egykori kedvesének épp itt. A sejtelemes, nyomasztó térben megelevenedik a dunai rakpart, a „bukott nő” utolsó útja, ahova több százezer ember kísérte el, de látható Schmidt Miska hagyatékából előkerült saját kezű ravatali portré is.
A kurátor, Perényi Roland által létrehozott kiállítás leginkább mégis arról ad képet, hogy a budapesti nyomozás a korabeli bulvársajtónak köszönhetően miként duzzadt tömeghisztériává. A korabeli Kis Újságok címlapjának reprodukcióiból kitűnik, már akkor is a bűnesetekkel lehetett a lapokat leginkább eladni. Az első világháború előestéjén történő politikai feszültségeket is kiszorították a címlapról a budai rablógyilkosságról szóló, gazdagon illusztrált, szenzációhajhász beszámolók.
A Kiscelli Múzeum kiállítása bármennyire izgalmasnak ígérkezik, mégsem képes kibontani a Mágnás Elza-rejtély teljes valóságát, csupán felkelti a városi legendák rajongóinak érdeklődését a téma iránt. De a kiállításhoz kapcsolódva kiadott tanulmánykötet és elindított blog révén lehetőség van arra, hogy jobban megismerhessük Mágnás Elza történetének különböző értelmezési kereteit.
A Perényi Roland által szerkesztett kötetben B. Nagy Anikó írása vizuális antropológiai szempontból vizsgálja az esetet, de a XIX–XX. század fordulójára jellemző női szerepek kérdésével is foglalkozik, Zelei Dávid nyomozáskrónikája mellett azt járja körbe, hogy a tömegesedő nyilvánosságra milyen hatással volt a borzalmas gyilkosság, de a gyilkosokról, azok utóéletéről is többet lehet megtudni.
Olvashatunk korabeli beszámolókat, tényfeltáró írásokat is, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső szövegein keresztül pedig kirajzolódik, hogy a kokott erőszakos halála miként jelent meg a szépirodalmi narratívákban.
(Holttest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély. Kiscelli Múzeum. Október 11-ig.)
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »