Az egész ország felkapta a fejét, mikor híre kelt, hogy mindössze egyetlen nap leforgása alatt több mint 30 ezren írták alá azt az online petíciót, amelyben diákok (és nyilván a pártolóik) azt kérik, hogy a középszintű matematikaérettségi nehézsége miatt az értékelésnél csökkentsék a ponthatárokat. “Vigyék lejjebb a ponthatárt a 2019-es májusi matematika érettségin az irreálisan nehéz feladatok miatt. Az idei matematika írásbeli nehézsége meghaladja a középszintet, ezért országos szinten szükség van a ponthatárok csökkentésére.”– Áll a petícióban, amit egy Budapesten tanuló szakgimnazista lány indított, aki kedden maga is részt vett az írásbeli matematika érettségin. A diák így nyilatkozott az Index.hu-nak:
Az ügy kapcsán több újságcikk, publicisztika is napvilágot látott. A szarkazmussal soha nem spóroló Bayer Zsolt a társadalom értékszemléletének súlyos válságát és egy ennek talaján kibomló generációs problémát láttat az ügy mögött frissen közreadott írásában:
Bayer véleményét tovább árnyalva egyesek felvetik, hogy az általános generációs problémák mellett azt is észre kell venni, hogy itt leginkább lányok írtak petíciót, ők azok, akik könnyekben törtek ki. Felvetik, hogy érdemes észrevenni, hogy a petíció aláírói között is nagy arányban vannak lányok-nők. És valóban, már gyors rátekintés után is látszik, hogy a női nevek jelentős túlsúlyban vannak. Szerencsére nem szükséges az összes aláírást megszámolni, ha meg szeretnénk tudni az aláírók nemi arányát, dolgozhatunk statisztikai módszerekkel is, és akkor is csak pár százalék a tévedés lehetősége. Nem sajnáltuk rá az időt. Az elérhető adathalmaz részleges feldolgozással (4000-es mintanagyság) arra az eredményre jutottunk, hogy az aláírások között 76 százalékban találunk női neveket. Tehát a petíciózok háromnegyedét kitevő lánynak-nőnek a saját megítélése szerint túl nehéz volt az idei matematika érettségi, komoly esélyt látnak arra, hogy nagyon rosszul teljesítettek.
És most ezek a lányok-nők úgy gondolják, hogy nem nekik kellett volna többet tanulniuk, jobban teljesíteniük, hanem a világ alakuljon őhozzájuk. Bayer Zsolt véleményével kisebb mértékben vitatkozva tehát azt kell mondanom, hogy nem általában egy problémás új generációval állunk szemben, hanem egy feminizmussal elbolondított új nőgenerációval. Ezek a lányok azok, akik már belenőttek, hogy a társadalom, az állam egyre nagyobb figyelemmel, privilégiumokkal, osztogatással, kritikátlanul keresi a lányok-nők kegyeit. Ezért aztán ez az új nőgeneráció már nem rest követelni is. Követelni, hogy egy egész oktatási rendszer, egy egész társadalom hajoljon meg az ő értékítéletük előtt. És ne legyenek kétségeink, a társadalom megteszi ezt, hiszen láthatjuk, hogy a feminizmus vonatkozásában előttünk járó nyugati társadalmakban a lányok kedvéért miként alakították át a követelményrendszereket, szabták újra feminin formára az intelligencia teszteket, miként bélyegezték meg figyelemzavarosként, nyomták el, szorították ki a felsőoktatásból a fiúkat. De a feminista oktatáspolitikusoknak soha semmi nem elég, további véget nem érő feminista programok indulnak a “szegény elnyomott lányok megsegítéséért”.
Már Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet. A diáklányok tulajdonképpen megkérdezhetik: hát nem a társadalom akar több nőt a STEM (matematikai, mérnöki és technológiai) területekre? Elvégre a feminista mantra szerint a nők mindenben pont ugyanolyan tehetségesek, mint a férfiak. Csak kell nekik egy kis segítség, meg még egy kis segítség, meg… – Kellenének egyre alacsonyabb követelményrendszerek, kell a “Nemzeti Tehetségprogram” is, ahol diszkriminatív módon kizárólag csak a lányokra költenek sokmilliós költségvetési pénzeket. Talán azt még sikerülhet egyszer elérni, hogy nagyobb számban sikerrel abszolváljanak egy középszintű matematika érettségit a “Nők Lázadása” helyett. – Újabb Nemzeti Tehetségprogramot csak lányoknak! Dupla Lányok Napját! Több vizet a feneketlen tóba!
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
