A cseh államháztartás 32,4 milliárd koronás többlettel zárta az idei januárt – derült ki a pénzügyminisztérium friss közléséből. A kedvező egyenleg mögött azonban nem gazdasági csoda, hanem technikai ok áll: az ország az év elején költségvetési provizóriumban működött, ami jelentősen korlátozta az állami kiadásokat.
A januári többlet ritka jelenség a cseh költségvetés történetében. Legutóbb 2022 januárjában fordult elő hasonló helyzet, akkor szintén provizórium idején. Egy évvel ezelőtt, 2024 januárjában még 11,2 milliárd koronás hiánnyal indult az év.
A provizórium lényege, hogy az állam havonta legfeljebb az előző évi teljes kiadások egytizenkettedét költheti el. Ez egyfajta pénzügyi kézifék, amely megakadályozza a nagyobb volumenű kiadásokat addig, amíg az új költségvetést a parlament el nem fogadja. Ennek következtében januárban visszafogottabb volt az állami költekezés, különösen az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció finanszírozása terén.
Csehország azért kezdte az évet provizóriumban, mert az Andrej Babiš vezette kormány nem fogadta el az előző, Petr Fiala-féle kabinet 286 milliárd koronás hiánnyal számoló költségvetési javaslatát. Babiš kormánya saját tervet dolgozott ki, amely már 310 milliárd koronás deficittel számol. Ezt a kabinet egy hete jóváhagyta, de a végső parlamenti szavazás csak márciusban várható.
A tavalyi év egyébként 290,7 milliárd koronás hiánnyal zárult, ami a negyedik legnagyobb deficit volt Csehország történetében. A mostani januári többlet tehát inkább pillanatnyi egyensúly, mint tartós fordulat: amint a teljes költségvetés életbe lép, a kiadások várhatóan ismét felpörögnek.
ČTK
Nyitókép forrása: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
