Varsóban tízezrek vonultak fel vasárnap délután a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt felhívására az 1981-es hadiállapot 34. évfordulója alkalmából. Az immár ötödik alkalommal megtartott évfordulós felvonulást a szervezők idén a kormány kifejezett támogatásának is szánták.
A tüntetők, akiknek számát a sajtó több tízezerre, a szervezők 80 ezerre becsülték, egyebek között „Az államfővel együtt tartunk”, illetve „A bíróságok és a közmédia dekommunizálását akarjuk” feliratú transzparenseket vittek, a lengyel nemzeti lobogók mellett a tömeg felett magyar zászlók is láthatók voltak.
A hadiállapot áldozatairól való megemlékezéssel kezdődő menet a belvárosi utcákon haladt végig és az alkotmánybíróság épületénél ért véget. Ott tartott beszédében Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a rendszerváltás előtti Szolidaritás-mozgalom által vallott értékekre hivatkozva kijelentette: Lengyelországnak „alaposan meg kell változnia, igazságossá és szolidárissá kell válnia”. Úgy vélte: a nemzeti konzervatívok által tervezett nagyszabású reformokat azok akadályozzák, akik „nem akarják megengedni, hogy azt a cinkos bandát szétoszlassuk, amely manapság az egész közigazgatást uralja”.
Képmutató liberálisok
Kaczynski ezzel egyebek között az utóbbi napokban zajló, az alkotmánybíróság összetételével kapcsolatos vitára utalt. A PiS elnöke képmutatónak minősítette az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását ellenző liberális és baloldali tömörülések magatartását.
„Szembe kell szegülnünk azokkal, akik azt sugallják, hogy országunkban manapság veszélyben van a demokrácia” – mondta, emlékeztetve arra, hogy az előző nap ugyanezen a helyszínen zavartalanul tüntethetett az ellenzék.
Heves vita
Lengyelországban heves politikai vita alakult ki az alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása miatt. Az előző parlament augusztusban, az októberi parlamenti választások előtt két hónappal az akkor kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) többségével módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Ez lehetővé tette, hogy a parlament még a választások előtt öt új tagot válasszon az alkotmánybíróságba. Az alkotmánybíróságból távozó öt bíró közül három mandátuma a választások után, de még az új parlament nyitóülése előtt járt le, a másik kettőé viszont decemberig szólt. Az új parlament érvénytelenítette az augusztusi törvénymódosítást, és az annak alapján megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, majd december 2-án öt új bírót választott meg helyettük az alkotmánybíróságba.
A Jog és Igazságosság, valamint a Polgári Platform kölcsönösen demokráciaellenesnek minősítette a parlamentben a másik párt által keresztülvitt törvénymódosítást, és mindkét párt panasszal fordult az alkotmánybírósághoz.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait kilenc évre választja meg a szejm, és az államfő nevezi ki őket.
Alkotmányellenes
Az alkotmánybíróság decemberi ülésén, amelyen mindössze öt alkotmánybíró vett részt, kimondta, hogy az előző parlament három alkotmánybírót az alaptörvénynek megfelelően, kettőt pedig – akiknek elődjei decemberig tölthették volna be tisztségüket – alkotmányellenesen választott meg. Andrzej Duda államfő azonban az új parlament által megválasztott bírákat nevezte ki, azzal érvelve, hogy számára a jelenlegi parlament döntése az irányadó.
Az ellenzéki pártok az öt új bíró beiktatását törvénytelennek, a demokratikus elvek megsértésének tekintik. A PiS politikusai viszont úgy vélik, hogy a PO az új kormány által tervezett reformok megakadályozására akarja felhasználni az alkotmánybíróságot.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
