Több száz venezuelait fogadott be titokban a kormány – van legalább egy magyar felmenőjük, de a nyelvet már szinte egyikük sem beszéli

Több száz venezuelait fogadott be titokban a kormány – van legalább egy magyar felmenőjük, de a nyelvet már szinte egyikük sem beszéli

"Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve. Minderről azonban semmit nem tud a nyilvánosság" – írja az Index. Később a cinikus megfogalmazás oka is kiderül: a magyar felmenők zavarják őket ilyen nagyon.

A lapnak több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. A program ráadásul olyan példamutató módon zajlott, hogy abból a 2015-ös Willkommenskulturt meghirdető Angela Merkel is tanulhatna.

Mit kapnak a venezuelaiak Magyarországtól?

  • Ingyen repülőjegyet Budapestre.
  • Legalább egy évig ingyen lakást.
  • Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal.
  • Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak.
  • Az állam egyetlen feltételt vizsgál: hogy a menekülteknek vannak-e magyar felmenőik. Az Index által megkeresett menekültek túlnyomó többsége szerintük csak virtuálisan tűnik magyarnak: valamelyik nagyszülője volt magyar, és már a szüleik sem beszéltek magyarul. Többségük Magyarországra érve tanulta az első magyar szavakat, ahogy a magyar kultúrával is itt kezdtek ismerkedni. A lap által megkérdezett venezuelai menekültek egy részének nem csak a keresztneve, de a vezetékneve sem volt magyar.

    De a programban nem is ez az igazán furcsa, hanem hogy teljes titokban zajlik.

    A zsidó lap által megszólaltatott venezuelaiak elmondták: a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. Interjúik közben vált világossá, hogy ezt a kitételt a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget.

    Kirabolták a reggeliért, megerőszakolták a rendőrök

    “Nem sokkal az elutazásom előtt kiraboltak. Egy motoros állt meg a kocsim mellett, és pisztolyt fogott rám. Hiába mondtam, hogy nincs pénzem, fogta a reggelim, ami az ülésen volt, és azt vitte el” – indokolta az egyik interjúalany, hogy milyen állapotok miatt kellett elmenekülnie hazájából.

    “Napi százak haltak meg otthon alultápláltság miatt, vagy mert nem voltak gyógyszerek. Láttam meghalni egy 16 éves fiút, akit a rendőrök lőttek le az egyik tüntetésen” – mesélte egy huszonéves lány. A nagyszülei a második világháború után emigráltak Venezuelába, ő maga többször is járt Magyarországon. Már a nyelvet is beszélte, de csak annyira, hogy inkább angolul beszélgettek vele.

    "A rendőrség brutális volt. Egy barátomat elfogták az egyik tüntetésen, és bevitték a börtönbe, ahol napokig kínozták. Gumibottal megerőszakolták" – vázolta egykori hazájának körülményeit egy másik megszólaló.

    “A boltokban alig volt élelmiszer. Mindenki éhezett, én is, pedig előtte jó munkám volt, orvos voltam. Lefogytunk, az unokatestvérem 25 kilót fogyott” – mesélte egy fél éve Magyarországon tartózkodó fiatalember.

    Hírdetés

    “A gyárak leálltak, mert a rezsim a saját embereit ültette be vezetőnek. Azok pedig nem értettek semmihez. Amikor 56-ban kimentem, Venezuela gazdag ország volt – magyarázta egy magyarul még beszélő férfi. – Maduro kormánya mindent tönkretett, az egész családom éhezett” – tette hozzá.

    “Az elutazásom előtt két héttel volt egy nap, hogy háromszor raboltak ki. Elvették tőlem a telefonom, aztán az órám és a papírjaim, végül az autóm akkumulátorát" – emlékezett a fiatal orvos. Töredezett angolsággal beszélt, mert azt a nyelvet is Magyarországon kezdte el tanulni. Magyarul egyelőre nem is próbálkozott.

    Az interjúalanyok megdöbbentő képet festettek az állapotokról. Bár Venezuela gazdag és biztonságos ország volt Chaves és Maduro rezsimje előtt, mára a világ egyik legnyomorúságosabb és legveszélyesebb régiójává vált. Pont mint azok a háborús országok, ahol közel hasonlóak a körülmények, de ahonnan szinte egyetlen menekültet sem fogadunk be – teszi hozzá az Index, akik nagyon szeretnének már néhány ezer muzulmánt is látni nálunk…

    "Senki nem beszél itt magyarul"

    Így legyintett az az 56-os magyar, akivel a venezuelai menekültek első magyarországi megállóján, a gárdonyi Sport hotelben beszélgettek.

    A férfitól azt tudakolták, hogy kivel tudnának még interjúzni, de ő csak annyit mondott:

    Legalább 300 ember volt itt a hotelben az utóbbi hónapokban. Alig valaki beszélte a nyelvet. Most éppen tizenöten laknak itt, és én tudok egyedül magyarul.

    Titkos bevándorlási hálózat

    A program szervezettsége mindenesetre azt mutatja, hogy nem egyedi döntésekről, hanem a magyar kormány tudatos programjáról van szó. Különböző helyeken, egymást nem ismerő interjúalanyok egyöntetűen a következő módon írták le Magyarországra kerülésük menetét.

    Venezuelába nagyjából 5 ezer magyar emigrált a huszadik században, leginkább a második világháború után és 1956-ban. A családjaik révén több ezressé váló, de amúgy egymáshoz csak lazán kapcsolódó körben állítólag zártkörű rendezvények, valamint fülbesúgás útján terjedt a hír, hogy a magyar állam segíti kimenekíteni az országból azokat, akik magyar felmenőket tudnak felmutatni.

    A szervezést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végezte, vélhetően azért, mert a segélyszervezetet egy Venezuelába menekült magyar grófnő, a Fényes Csillaként született Csilla von Boeselager alapította. A projekt irányításában fontos szerepe volt/van Csilla von Boeselager testvérének, Kunckelné Fényes Ildikónak, aki a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (LAMOSzSz) elnöke.

    A jelentkezőknek a caracasi Magyar Házban kellett bemutatniuk a papírokat, amelyek valamelyik felmenőjük magyar származását bizonyították. Egyesek szerint mindenki jöhetett, aki fel tudott mutatni legalább egy magyar születésű rokont. Az 56-os magyar férfi viszont azt állította, hogy a bátyja nem kerülhetett be a programba, pedig Magyarországon született, és beszéli a nyelvet is.

    Mivel Venezuelában nincs magyar követség, az adminisztratív munkát a quitói (Ecuador) magyar nagykövetség végezte. Az ecuadori követség juttatta el a repülőjegyeket Venezuelába, ahol azokat ingyen kapták meg az utazásra jogosultak.

    A menekülteket Magyarországra érkezésük után vidéki hotelekben szállásolták el. Eleinte a balatonőszödi hotelben, később a velencei Juventus hotelben kaptak elhelyezést. Az érintettek jelenleg a gárdonyi Sport hotelben tartózkodnak. Itt várják ki, hogy a Máltai Szeretetszolgálat elintézze a letelepedési papírjaikat, hogy munkát és szállást találjanak nekik.

    „Egy külső kerületben kaptunk egy házat, abban lakunk heten, a családommal” – foglalta össze első fél évének eredményeit a fiú, aki orvos volt Venezuelában. Elmondása szerint a házért egy évig nem kell fizetniük, addig kell olyan munkát találniuk, amiből aztán eltartják magukat. „Fél éve dolgozom, igaz, nem orvosként, de a fizetés jó. Egyetlen nap keresetéből bevásárolhatok a piacon” – mutatott rá a magyar program egyik első eredményére.

    „Remek a budapesti tömegközlekedés, jó a fizetés. És biztonság van. Venezuelában hajnali háromkor megölnének az utcán, itt pedig gond nélkül sétálhatok.”

    "A fiatalember lelkesedése érthető, hiszen amit a magyar kormány tett érte, az a humánum legnemesebb megnyilvánulása.

    A SZÁRMAZÁSON ALAPULÓ VÁLOGATÁST KIVÉVE A PROGRAM PONTRÓL PONTRA VALÓSÍTJA MEG AZT A MENETRENDET, AMELYET A MENEKÜLTÜGYI SZAKEMBEREK IDEÁLISNAK TARTANAK" – ordítja csupa nagybetűkkel az Index.

    A menekülteket nem kényszerítjük arra, hogy illegálisan lépjenek be az országba. Helyette még saját hazájukban választjuk ki azokat, akit érdemesnek tartunk a védelemre, és nekik legális belépést biztosítunk. Megérkezésük után pedig beilleszkedést segítő programok várják őket, akik így fokozatosan kapcsolódhatnak be a magyar társadalom életébe. Mindez azonban a magyar kormány saját törvénye szerint egy különadóval sújtott, tehát negatív megítélésű tevékenység. A bevándorlási különadót épp az ilyen tevékenységek szankcionálására fogadta ugyanis el tavaly a kormány – teszik hozzá.


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »