Napra pontosan száz évvel az után, hogy felfedezték Tutanhamon sírját, régészek sírok és múmiák százaira bukkantak Gizában, köztük egy eddig ismeretlen királynő sírhelyével és számos összekötő alagúttal.
A régészek az elmúlt két évben Szakkarában, a Kairótól mintegy 30 kilométerre délre fekvő lelőhelyen végeztek ásatásokat. A közelmúltban számos koporsóra és múmiára bukkantak, amelyek Tutanhamon (uralkodott: i. e. 1333–1323) legközelebbi tanácsadóihoz és tábornokaihoz tartozhatnak.
A kutatók figyelme kiterjedt a közelben álló piramisra is, amely II. Tetié, az Óbirodalom VI. dinasztiájának első királyáé volt.
„Az Újbirodalom idején Tetit istenként tisztelték, így az emberek szívesen temetkeztek a sírja közelébe” – mondta Záhi Havássz, az ásatás egyik vezető régésze, aki korábban régészeti főfelügyelő és régészeti miniszter is volt. „Viszont a Szakkarából eddig ismert sírok legtöbbje az Óbirodalomból vagy a Későkorból származik. 22 egymáshoz csatlakozó, 9–18 méter közötti mélységű aknára bukkantunk, mindben újbirodalmi temetkezésekkel.” (Az Óbirodalom időszakát az i. e. 27–22., az Újbirodalomét az i. e. 16–11., a Későkort pedig az i. e. 7–4. század közé teszik.)
Az aknákból egy hatalmas mészkőszarkofág mellett mintegy 300 koporsó került elő. „A koporsók mindegyikének egyedi arcvonásai vannak, jól megkülönböztetve a nőket és a férfiakat, és a Halottak könyvéből származó jelenetek díszítik őket. Mindegyik koporsón szerepel az elhunyt neve, és sokon látható Hórusz isten négy fia, akik a mumifikálás során eltávolított belső szerveket védelmezték.”
Ha a koporsók felfedezése nem lett volna elég meglepő, a fedelek felemelésekor a régészek azt találták, hogy a múmiák az eltelt idő ellenére kimondottan jó állapotban maradtak meg.
„Ez azt mutatja, hogy a mumifikálási eljárás az Újbirodalomban érte el csúcspontját” – mondta Havássz. „Néhány koporsónak két fedele is van, és az eddigi legelképesztőbb példányon egy nő tömör aranyból készült maszkját találtuk.
Hozzátette: „A koporsókban és az aknákban számos további leletre bukkantunk, például a szenet nevű ősi táblás játékra, usébtikre (szolgaszobrocskákra), Ptah-Szokar-Ozirisz istent ábrázoló szobrokra, és egy katona kezében még egy fémből készült fejszére is.”
Mindemellett a régészek feltártak egy eddig ismeretlen egyiptomi királynőről megemlékező piramist is. „Azóta megtudtuk, hogy a neve Neith volt, és korábban semmilyen történelmi feljegyzésben nem szerepelt. Lenyűgöző érzés átírni, amit a történelemről tudunk.”
A koporsók és más leletek közül egy válogatást a gizai Nagy Egyiptomi Múzeumban fognak kiállítani, ami a tervek szerint jövőre nyílik meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
