Több száz eurót veszítenek a háztartások – a jegybank kiállította a „számlát” a kormány megszorításairól Tilajcsík Dóra2024. 12. 17., k – 12:51 Pozsony |
A háztartásokat januárban két hullámban érik utol a kormány megszorító intézkedései. A várható adóemelés nem csak az életbe lépése után nehezíti majd a lakosok életét, a fogyasztók újabb pofonra számíthatnak, ha a kereskedők is hozzáadják az áraikhoz az új adókulcsokat. A kabinet elhibázott módosításai között azonban olyat is találunk, ami kedvezően befolyásolja a polgárok helyzetét.
Az infláció újra meglódul, a gazdasági növekedés pedig padlót fog, röviden így összegezhetnénk a Szlovák Nemzeti Bank téli gazdasági előrejelzését. Bár ebben az évben elmaradtak a meglepetések és a váratlan fordulatok, a most tapasztalható nyugalom néhány napon belül véget is ér, mivel januárban életbe lép a kormány konszolidációs csomagja.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
A megszorító intézkedések a lakosok hangulatára is rányomták a bélyegüket. Az utóbbi évek krízisei, a koronavírus, az energiaválság és a vágtázó infláció visszaszorulásával a háztartások egyre pozitívabb kilátásokkal rendelkeztek, a kabinet megszorító intézkedéseinek bemutatása után azonban ismét pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
Az előnyök és hátrányok mérlege
A kabinet által elfogadott módosítások következményei pedig gyorsan érződni kezdenek. Már a 2025-ös év első hónapjaiban megugrik az infláció, ami némiképp ismét visszavetheti a lakossági fogyasztást. Jó hír azonban, hogy a korábban jelzett 5 százalékos emelkedéshez képest mostanra már csak 4 százalékos növekedést jósolnak a közgazdászok.
A Szlovák Nemzeti Bank elnöke, Peter Kažimír rámutatott, hogy a kilátások javulásáért a kormány által múlt héten bejelentett energiatámogatás a felelős. Bár a segély némiképp mérsékeli a pénzromlás ütemét, Kažimír szerint nem szabad megfeledkezni róla, hogy az ilyen helikopterpénzek tovább rontják az eleve magasra csapott államháztartási hiányt. Emiatt a kormány záros határidőn belül kénytelen lesz érzékeny búcsút venni a segély ezen formájától.
A gazdasági növekedés kapcsán a jegybank szakemberei már nem tudtak pozitívumokkal szolgálni. Az év elején még 3 százalékos növekedésről szóltak a hírek, a helyzet azonban hónapról hónapra egyre borúsabb lett, mostanra már csak 2 százalékról szólnak a hírek. Bizonyos befektetések hozhatnak ugyan időszakos fellendülést, ezek hatása azonban nem tart sokáig.
Óriási szükségünk van az új beruházásokra. Ez pedig nem csak Szlovákiában, hanem egész Európában téma. Németország küszködik, így a szlovák gazdaság is befékezett
– mutatott rá a jegybank elnöke.
Lassan kifogyunk a munkaerőből
A Szlovák Nemzeti Bank szakemberei szerint fontos megjegyezni, hogy a munkaerőpiac komoly átalakuláson megy keresztül. A változás katalizátorának elsősorban a folyamatosan mélyülő demográfiai válság tekinthető. Annak ellenére, hogy egyre többen vonulnak nyugdíjba, a foglalkoztatottsági mutatók a következő időszakban is stabilnak ígérkeznek. Ez elsősorban a külföldi munkavállalóknak köszönhető, akikre egyre nagyobb szükség lesz.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai munkaadók többsége a közeljövőben elbocsátás helyett a szabad pozíciók betöltésére koncentrál. A kérdés az, akad-e elég érdeklődő, a hazai jelentkezők száma ugyanis rohamosan csökken. Így hiába ellenzi a kormány a migrációt, a vállalatok egy része képtelen lesz túlélni külföldiek nélkül.
Minek tudható be a munkaerőpiacon kialakult egyenlőtlenség;Milyen lehetőségei vannak a kormánynak, ha mérsékelni szeretné a munkaerőhiányt;Hogyan sodorhatja veszélybe a nyugdíjrendszert a munkaerőhiány, ha a politikum tétlenkedik;
A szlovák gazdaság évek óta krónikus munkaerőhiánnyal küzd. Míg korábban elsősorban a szakképzett érdeklődők száma volt rendkívül alacsony, addig mostanra szinte minden ágazatban emberhiány tapasztalható. A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) legfrissebb adatai szerint legalább 100 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról.
Az autóipar, a logisztika, az informatika és az egészségügy van a legnehezebb helyzetben
– jegyezte meg Zuzana Rumiz, az APAS elnöke, a ManpowerGroup Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a munkáltatók többsége a közeljövőben jóval több embert tervez felvenni, mint elbocsátani.
Egyre jobban nyílik az olló
Hazánkban folyamatosan nő a munkaerő iránti kereslet, azonban évről évre azok vannak többségben, akik a távozás mellett döntenek. Az így kialakuló egyenlőtlenség a lakosság elöregedésének, valamint a képzett szakemberek jobb munkakörülmények és kedvezőbb fizetési feltételek reményében történő elvándorlásának tudható be.
A probléma egyik megoldása a rendelkezésünkre álló „tartalékok” felhasználása lenne, ezen a téren azonban nem állunk túl jól, hiszen a hazai munkanélküliségi ráta októberben történelmi mélypontra, 5,88 százalékra csökkent.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Erik Tomáš vezette munkaügyi tárca újabb mérföldkőről számolt be, a munkanélküliségi ráta októberben ismét történelmi mélypontra zuhant. A legfrissebb statisztikai adatok mellett a miniszter arról is beszámolt, mit a terve a kormánynak a második nyugdíjpillérben megtakarított forrásokkal.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš szerint Szlovákia újabb jó hírre ébredt, az ország történetében ugyanis még soha nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma, mint idén októberben. A munkanélküliségi ráta kiszámításakor a gazdaságilag aktív népesség nagyságából indulnak ki, ugyanakkor figyelembe veszik a betegszabadságukat töltő munkanélküliek, valamint a kisebb önkormányzatok szolgálatában álló személyek számát is. Az 5,88 százalékos munkanélküliségi ráta mellett az állástalanok száma is történelmi mélyponton van, a múlt hónapban ugyanis kevesebb mint 164 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába.
Összevetésként Erik Tomáš emlékeztetett az eddigi legelkeserítőbb adatokra, amelyek 2002 januárjából származnak. A munkanélküliségi ráta akkora csaknem elérte a 21 százalékot, az állástalanok száma pedig 563 ezer felett volt.
Regionális szinten ugyancsak javulás tapasztalható. Még az örök sereghajtó rimaszombati régióban sem haladta meg a 10 százalékot a munkanélküliek aránya
– mutatott rá a tárcavezető.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a munka ünnepén, május 1-jén indított, foglalkoztatás-élénkítő projekt keretében az elmúlt hónapokban 7 791 új munkahelyet teremtettek, csaknem 40 ezer személyt pedig sikerült felkészíteniük a munkaerőpiac kihívásaira.
Nem csak az a célunk, hogy az emberek munkát találjanak. Azt szeretnénk, ha tisztességes fizetésért dolgoznának
– jelentette ki Tomáš, aki szerint az ország a minimálbér gyorsabb ütemű növekedésének jóváhagyásával el is indult az attraktívabb bérek felé vezető úton.
A spórolás megmenekül a konszolidációs gőzhengertől
Sajtóérdeklődésre a miniszter reagált azokra, a napokban megjelent információkra, melyek szerint a kormány már a következő konszolidációs csomag előkészítésén dolgozik, a kényszerű megtakarításnak pedig a második nyugdíjpillér forrásai is áldozatul eshetnek.
„A munkaügyi tárca nem készít elő olyan változtatásokat, amelyek érintenék a második nyugdíjpillért, de a pénzügyminisztérium sem állt elő ilyen jellegű követelésekkel” – hangsúlyozta Erik Tomáš.
Tomáš szerint a feltételezés egy a munkaügyi tárca korábbi válaszán alapul, amit a napokban újra felhasználtak. Egyúttal jelezte, a Hlas már a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás nagyságának csökkentése ellen is szót emelt, a pártnak ugyanis „alapvető problémája” van ezzel a lépéssel.
A Fico-kormány januárban az addig érvényben lévő 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányított hozzájárulás nagyságát. A 2025-re előirányzott konszolidációs csomag nem tartalmaz olyan módosításokat, amik újabb változásokat hoznának a spórolás rendszerében.
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) ígéretet tett, hogy tárcája a 126 ezer segélyből élő polgárból legalább 50 ezer személyt kiközvetít a munkaerőpiacra, ez a szám azonban egyáltalán nincs összhangban a vállalatok igényével.
Külföldiek nélkül nem megy
Mivel a kormány egyelőre nem tett komolyabb lépéseket azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárokat, akik száma még a legoptimistább becslések szerint is meghaladja a 300 ezer főt, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetsége szerint egyetlen megoldás maradt, a külföldiek foglalkoztatása.
Bár Robert Fico kormánya nem kiemelkedő támogatója a migrációnak, maguk a miniszterek is kénytelenek voltak belátni, hogy külföldiek nélkül nem megy. A kabinet emiatt némiképp már egyszerűsítette a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályokat, a szakértők szerint azonban további lépések kellenek.
„A jelenlegi vízumszám nem elegendő a kereslet kielégítésére. Az eredeti kormányrendeletben meghatározott 10 ezres kvóta augusztusban kimerült. Üdvözlendő, hogy ezt a számot végül 25 ezerre emelték, de ez továbbra sem fedezi az akut hiányt, ha a rendszerből 100 ezer ember hiányzik” – mutatott rá Rumiz. A szakértő szerint a vízumszám növelése mellett egy rugalmasabb rendszerre lenne szükség, jelenleg ugyanis bizonyos szakmákra összpontosítanak, ami igencsak korlátozza a munkáltatók lehetőségeit. Üdvözölnék továbbá, ha a kormány tovább egyszerűsítené és digitalizálná a szükséges adminisztratív folyamatokat.
Az állami szféra és a magánszektor harca
Míg az APAS a külföldiek foglalkoztatásával oldaná meg a munkaerőhiányt, addig a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) a nagyszámú közalkalmazottra igyekszik felhívni a figyelmet.
A közigazgatásban dolgozók száma 2009 óta folyamatosan emelkedik, így mostanra elérte a 469 ezer főt. Mindezt anélkül, hogy a létszámnövelésnek bármilyen alapja lenne
– figyelmeztet Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke.
Kiraľvarga szerint egy nagyjából 100 ezer fős leépítés nem csak az állami források hatékonyabb felhasználáshoz vezetne, egyúttal azon ágazatok problémáin is segíthetne, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
Változás kell!
Az egyes érdekvédelmi szervezetek által szorgalmazott megoldási javaslatok egyelőre nincsenek összhangban, az azonban biztos, hogy nincs idő tétlenkedni. A munkaerőpiaci helyzet már az Állami Számvevőszéket (NKÚ) is aggasztja. Az NKÚ legfrissebb jelentése, amely a 2025-ös költségvetés tervezetét értékelte, ugyancsak megjegyezi, a munkavállalók csökkenő száma a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélybe sodorja.
A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van, mégis rengeteg szakképzett munkavállaló hiányzik a rendszerből. A vállalatok 113 ezer külföldivel próbálják ellensúlyozni a kritikus hiányt. Ezeknek az adatoknak cselekvésre kellene ösztönöznie a döntéshozókat, hogy módosításokat eszközöljenek például a korkedvezményes nyugdíj területén
– hangsúlyozta Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.
Andrassy egyúttal azt is jelezte, hogy a nyugdíjakat folyósító Szociális Biztosító már most pénzinjekcióra szorul. Ha pedig tovább csökken az aktív munkavállalók száma, a helyzet egyre tarthatatlanabbá válhat.
Romló besorolás
A jegybank elnöke sajtóérdeklődésre a hétvégi történésekről is szót ejtett. A Moody’s hitelminősítő ügynökség ugyanis egy fokozattal A3-ra rontotta Szlovákia besorolását, stabil kilátással.
Állandó és közvetlen kapcsolatban vagyunk a hitelminősítő ügynökséggel, így meglepett a döntés, mivel nem volt semmilyen előjele
– jegyezte meg Peter Kažimír, aki szerint ez egyfajta figyelmeztetés a kormánynak, hogy ne térjenek el a korábbi ígéreteiktől.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
