Miután bebizonyosodott, hogy az afrikai sertéspestis vírusától pusztult el a Gyöngyös környékén talált vaddisznó, Szerbia és négy ázsiai ország is kitiltotta a Magyarországról származó sertéshúsokat. A hazai állategészségügyi hatóság az érintett területen korlátozásokat rendelt el – írja a Világgazdaság.
Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea is kitiltotta piacáról a magyar sertéshúst és a sertéseredetű termékeket, illetve a szerbek az élő sertést is – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjáról. Dél-Korea és Tajvan egyelőre informális tájékoztatást adott a lépésről. Az a közös az öt ország lépésében, hogy – bár a fertőzést csupán egy vaddisznóban találták meg, ami miatt Heves megye egy részén kellett a Nébihnek intézkednie – a kitiltás nem regionális, vagyis Magyarország teljes területére szól, minden exportőrt érint.
Egyelőre csupán Szingapúrral van esély a regionalizációról megegyezni. Ha nem regisztrálnak újabb sertéspestises esetet, a korlátozott régión kívüli húsüzemek előtt ismét megnyílik a szingapúri piac.
Az ázsiai vevők kiesése rendkívül érzékenyen érinti a hazai húsfeldolgozókat. Az utóbbi években ugyanis az árbevétel alapján Japán lett a fő piacuk, onnan származott az árbevételük negyede, 76,2 millió euró. Tajvan és Dél-Korea a hatodik, illetve a tizenegyedik helyen áll ebben a rangsorban.
Hétfőtől tizenhárom Heves megyei települést sorolt a Nébih a különösen ellenőrzött terület kategóriába, miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy vaddisznótetemben, amelyet a Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén találtak. További 87 település a fertőzött kategóriába került. Ezen a mintegy félmegyényi területen korlátozást vezet be a hatóság, például megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és elrendeli, hogy az állatokat olyan helyen tartsák, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni.
Amennyiben az ASP-t házi sertésekben diagnosztizálják, a fertőzés helyétől számított három kilométeres sugarú körben védőkörzetet, tíz kilométeres sugarúban pedig megfigyelési körzetet kell kialakítani – közölte a Nébih. A védőkörzetben például a hatósági állatorvosnak minden sertéstartó gazdaságot fel kell keresnie a sertések klinikai vizsgálata és adminisztratív ellenőrzése céljából. Közutakon és magánutakon csak bizonyos feltételek mellett szállíthatók a sertések, például a járművek meg sem állhatnak.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
