Az őszi tanévkezdés a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára egyúttal azt is jelentette, hogy dönteniük kell, elfogadják-e a „bosszútörvény” néven elhíresült státusztörvény jelentette változásokat, amely a korábbiaknál szigorúbb keretek közé szorította a tanári életpályát. Ezt szptember végéig tehették meg, de az csak most derült ki, hogy hányan is hagyták ott emiatt a hivatásukat.
Az Átlátszó által a tankerületi központoktól kikért adatokból helyi szinten lebontva látható, hogy honnan mennyien távoztak, és az is, hogy van-e utánpótlás.
A státusztörvény gyakorlatilag az Orbán-kormány bosszúja az elégedetlenkedő pedagógusokkal szemben. Ezen kívül a széteső oktatást igyekeznek foltozni vele.
Az Átlátszó a 60 tankerületi központtól egy kivételével mindtől megkapta az arra vonatkozó adatokat, hogy az általuk felügyelt iskolákból hány tanár távozott 2023 januárja és szeptembere között.
Az adatokból kiderült, hogy
2023-ban összesen 4314 tanár szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát.
Az Átlátszó összegzése szerint ez az érintett iskolákban dolgozók tanárok 5 százaléka, a ceglédi és belső-pesti tankerület pedagógusai közül pedig majdnem minden tizedik tanár felmondott. Az adatokból az nem derül ki, hogy milyen szakos tanárok mondtak fel legnagyobb arányban, és a tantárgyakat tekintve hol a legnagyobb a tanárhiány.
(Címlapkép: A Magyar falu program keretében felújított tanterem a fejlesztések átadásának napján a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, Halmajon 2023. október 27-én. MTI/Vajda János)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
