Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon – szúrta ki a Napi.hu. Magyarországon most először készült el az egészségügyi teljesítményértékelés, ezt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi teamek munkájával állították össze.
Az összegzésből kiderül, hogy – bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú – nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől.
Nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.
Az értékelés szerint 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalékát lehetett volna elkerülni, a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal. Ezek alapján Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU-28 tagországának rangsorában 2013-ban.
Az összegzésben egyebek mellett az is szerepel, hogy
jelentősek a regionális különbségek a várható élettartamban és az egészségesen várható élettartamban egyaránt;markáns az iskolázottság szerinti eltérés: egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa;óriásiak a regionális különbségek, Nyugat-Dunántúlon a lakosság 17 százaléka, Észak Magyarországon a háztartások 29 százaléka szenvedett katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásoktól;a szakellátási kapacitások erősen koncentráltak, a magánellátók összes engedélyezett járóbeteg-kapacitása pedig meghaladja a közfinanszírozott ellátásét;a várólisták esetében is jelentősek a regionális különbségek: Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt;szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette.
Az egészségügyi teljesítményértékelés a világ számos országában elterjedt gyakorlat, melynek célja, hogy átfogó, rendszerszemléletű és kvantitatív megalapozottságú képet adjon az egyes egészségügyi rendszerek működéséről, ezzel hozzájárulva a bizonyítékokkal támogatott szakpolitikai döntéshozatalhoz. A teljesítményértékelés tárgya az egészségügyi ellátórendszer, a népegészségügy és az általuk közvetlenül befolyásolható egészségi állapotot meghatározó kimenetek. A környezeti és társadalmi-gazdasági feltételeket, valamint a lakosság egészség-magatartását az egészségügyi rendszer által részben befolyásolható kiindulópontokként veszi számításba, és ezek kontextusában értékeli a szűken vett egészségügyi rendszerrel összefüggő kimeneteket – írják az értékelésben.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
