Több mint 200 medvét likvidáltak eddig, az államtitkár reagált a lengyel természetvédők tiltakozására

Több mint 200 medvét likvidáltak eddig, az államtitkár reagált a lengyel természetvédők tiltakozására

Több mint 200 medvét likvidáltak eddig, az államtitkár reagált a lengyel természetvédők tiltakozására Kacsinecz Krisztián2025. 11. 06., cs – 16:51

Áprilistól október végéig hivatalosan 201 barnamedvét ejtettek el Szlovákiában. További egyedek közlekedési balesetekben vagy orvvadászok keze által pusztultak el, így összesen 239 példánnyal csökkent a populáció.

Az állami természetvédők bevetési csapatai az elmúlt hónapokban 95 medvét ejtettek el, a vadászok pedig a környezetvédelmi minisztérium által kiadott kivételek alapján 106 egyedet lőttek ki. 

„Az egyedek 99 százalékát települések közelében ejtették el. Olyan medvék voltak ezek, amelyeket többször is kiszorítottak a belterületről, de ismételten visszatértek a településekre” – jelentette ki csütörtökön Roman Fajth, az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) igazgatója. 

A bevetési csapatok néhány korábbi és jelenlegi tagja ugyanakkor azt állítja, hogy a cél nem vagy nem csak a problémás egyedek eltávolítása, hanem hogy minél több medvét kilőjenek, ennek érdekében pedig a dokumentációt is meghamisítják – mind a lelőtt állat azonosítását, mind az elejtés pontos helyét illetően. Fajth elutasította, hogy a bevetési csapatok szabályellenesen járnának el.

A hivatalosan elejtett, 201 medvén kívül még csaknem 30 medve pusztult el közlekedési balesetek következtében, néhánnyal orvvadászok végeztek. Három fiatal medvét sikerült befogni és állatkertekbe szállítani.

Romlik a medvék egészségi állapota

Az igazgató emlékeztetett, hogy az állami természetvédők augusztustól megkezdték a barnamedvék monitorozását, valamint a populáció egészségi állapotának felmérését. Elmondása szerint a medvék egészségi állapota Szlovákiában romlik.

„Egyre inkább parazitákkal fertőzöttek, és ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy nincs elegendő táplálékuk. Azokat a medvéket, amelyeket a belterületek közelében likvidálnak, erősebb hímek szorítják ki a magasabban fekvő területekről, és így táplálékot keresnek”

 – mondta a ŠOP igazgatója. Hozzátette: ez is okozhatja azt a feszültséget, amely agresszív viselkedéshez és ember elleni támadásokhoz vezet.

Katonák is lőttek ki medvéket

A bevetési csapatok idén több mint 2400 bejelentést kaptak barnamedve előfordulásával kapcsolatban, mintegy 400-zal többet, mint tavaly. 

„A medvék kiiktatását egy kormányhatározat alapján hivatásos katonák is segítették. Áprilistól októberig 84 kiszállásnál nyújtottak segítséget”

– ismertette csütörtökön Filip Kuffa, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára.

A katonák a medvék monitorozásában és kiiktatásában főként technikai oldalról, elsősorban hőkamerás drónok alkalmazásával segítették az Állami Természetvédelmi Hivatal munkatársait. Kuffa pozitívan értékelte az együttműködést, hozzátette ugyanakkor, hogy a minisztérium dolgozott azon, hogy a jövőben a hadsereg személyi állományát és eszközeit ne kelljen bevonni a medvék kilövésébe. „Az alkalmazottaink abszolválták a megfelelő képzéseket, és beszereztük a szükséges technikát, hogy ezt önállóan is meg tudjuk oldani” – tette hozzá az államtitkár.

Mi történt eddig medveügyben?

Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter idén áprilisban jelentette be, hogy a Szlovák Fegyveres Erők és a környezetvédelmi minisztérium együtt fog működni a szlovákiai medveállomány feltérképezésében, ehhez pedig katonai drónokat fognak bevetni, illetve 50 hivatásos katona is részt fog venni a projektben. Később kiderült, hogy a hadsereg a medvék tömeges kilövését is végezheti a bevetési csapatok tagjai és a vadászok mellett. Az ezt lehetővé tevő rendelet október 31-ig volt érvényben. A medvékkel összefüggésben 55 járásban hirdettek rendkívüli helyzetet.

Augusztus végén Filip Kuffa, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy az Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP) egy nagyszabású barnamedve-monitoringot indít annak érdekében, hogy a lehető legpontosabban megbecsüljék a szlovákiai állomány nagyságát. Ekkor már a hadseregről nem esett szó, a medveszámlálásba az állami természetvédők mellett a vadászok, az erdészek és az állategészségügyi hatóságok tagjai kapcsolódhattak be. Roman Fajth, a ŠOP vezérigazgatója akkor azt mondta: 

legalább 7000 ürülék- és szőrmintát akarnak begyűjteni, amelyeket DNS-vizsgálatnak vetnek alá, az első eredmények pedig 12 hónapon belül várhatók. 

Kuffa arra tett ígéretet, hogy a medveállomány jövőbeni kezelését a genetikai elemzésen alapuló új vizsgálat adatai alapján fogják meghatározni. 

Civil természetvédelmi szervezetek kifogásolták, hogy a környezetvédelmi tárca anélkül engedélyezte 350 egyed kilövését, hogy ismert lenne, ténylegesen hány egyedből áll a szlovákiai medvepopuláció. Több civil szervezet is feljelentést tett a minisztérium ellen, arra hivatkozva, hogy a szlovák és az európai jogszabályok csak konkrét problémás egyedek leölését engedélyezik, a tömeges kilövést nem.

A napokban a Greenpeace lengyelországi fiókszervezete is panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz Szlovákiával szemben a medvék tömeges kilövése miatt. 

Kapcsolódó cikkünk

A Greenpeace Lengyelország panaszt nyújt be az Európai Bizottsághoz Szlovákiával szemben a medvék tömeges kilövése miatt. Szerintük ez utóbbi ellentétes az uniós joggal.

A természetvédők szerint a lengyel határ közelében is zajlanak tömeges vadászatok, ami a lengyelországi medvepopulációt is veszélyezteti. 

Lengyelországban nagyjából mindössze 130 barnamedve él, és a faj szigorúan védett. Kizárólag a Kárpátokban fordul elő, közvetlenül a szlovák határ mellett.

Hírdetés

„A lengyel medvék gyakran átlépik a határt. A szlovák kormány döntése a tömeges kilövésükről törvényellenes, és a faj lengyelországi állományát is veszélybe sodorja. A panasz benyújtásával azt szeretnénk elérni, hogy ez az öldöklés mielőbb leálljon”

– mondta Aleksandra Wiktor, a Greenpeace Lengyelország munkatársa.

A kormány idén áprilisban hagyta jóvá a barnamedve-populáció rendkívüli csökkentését, ami 350 egyed likvidálását teszi lehetővé. Október 22-ig hivatalosan 180 medvét ejtettek el a vadászok és a bevetési csapatok tagjai. 

„A szlovák kormány nem adhat egyszerűen engedélyt a kilövésekre. El kell végeznie a stratégiai környezeti hatásvizsgálatot, ahogy azt az EU SEA-irányelve előírja, beleértve a teljes, határokon átnyúló medvepopulációra gyakorolt hatások értékelését is”

 – mondta Adrian Chochoł, a Frank Bold ügyvédje, hangsúlyozva, hogy Szlovákia megsérti az uniós jogot, ezért támogatják a Greenpeace keresetét.

Kapcsolódó cikkünk

Nem csak a problémás medvéket vadásszák le, a bevetési csapatok több állatot likvidálnak a hivatalos protokollt mellőzve, amelyek aztán nem szerepelnek a hivatalos statisztikákban – nyilatkozta több forrás az Állami Természetvédelmi Hivataltól a tvnoviny.sk hírportálnak.

Az állami szerv néhány alkalmazottja egy névtelen levelet küldött Martina Törökovának, a Markíza riporterének, melyben a medvék likvidálása kapcsán 

szakszerűtlen és törvénytelen eljárásokról számolnak be, és azt állítják, hogy a vezetőség biztatja a dolgozókat törvénysértő cselekedetekre.

Csak a kvóta számít?

Az egyik Markízának nyilatkozó, névtelenséget kérő alkalmazott azt állítja, hogy nem történik meg a törvény által előírt riasztás, nincsenek megelőző intézkedések, és problémás egyedek helyett többnyire azokat a medvéket vadásszák le, amelyek könnyen elejthetők vagy könnyen felkutathatók a hadsereg és drónok segítségével.

Ezeket az információkat alátámasztotta Marek Veverica, a nyugati bevetési csapat volt vezetője is, aki tavasszal mondott fel. Azt mondta, csak a kvóták teljesítése fontos, ő pedig nem akart részt venni abban, hogy a medvekérdést politikai kampánycélokra használják fel.

Roman Fajth, az állami természetvédelem igazgatója tagadta, hogy bárkire nyomást gyakorolt volna annak érdekében, hogy minden héten legyen elejtve egy medve, ahogy a bevetési csapat egyik tagja állította.

Kapcsolódó cikkünk

Az aktuális vadászidényben eddig 24 farkast lőttek ki, ezenkívül két farkas elhullott a Liptószentmiklósi járásban – derül ki a vadászati információs rendszer adataiból, melyet a TASR hírügynökség tett közzé.

A vadászok a Késmárki, Besztercebányai, Felsővízközi, Liptószentmiklósi, Zsolnai, Lőcsei, Ólublói, Turócszentmártoni, Gyetvai, Szinnai, Rózsahegyi, Poprádi, Zólyomi, Gölnicbányai, Poltári és Sztropkói járásokban ejtettek el farkasokat.

A földművelésügyi minisztérium a 2025/2026-os vadászidényben 74 ragadozó farkas kilövését engedélyezte.

A vadászat nem engedélyezett az ötödik védettségi fokozatú területeken, azokon a kiemelt jelentőségű európai területeken, ahol a farkas védett, továbbá a Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországgal határos területeken, a pannon biogeográfiai régióban, valamint az ökológiai hidak környezetében.

A tömeges vadászat nem megoldás

A döntést a természetvédelmi szervezetek bírálták. Szerintük a farkasok kilövésére vonatkozó kvóta tudományosan megalapozatlan, nem nyújt valós megoldást a gazdáknak, és közvetlenül veszélyezteti a farkaspopulációt. „Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy a tömeges vadászat nem csökkentette a háziállatokban okozott károkat, ezért inkább a gazdák támogatását és a hatékony megelőző intézkedések – például villanypásztorok vagy őrzőkutyák – támogatására lenne szükség” – figyelmeztetnek a természetvédők.

Az ökológusok nem győzik hangsúlyozni, hogy a farkas a természetben pótolhatatlan szerepet tölt be, mivel fenntartja az ökoszisztéma természetes egyensúlyát azáltal, hogy 

természetes módon szabályozza a szarvasok, vaddisznók és őzek populációját. Éppen ezek az állatok okoznak évente többmilliós károkat a mezőgazdasági területeken és az erdőkben. 

Ezzel szemben a farkasok által a tenyésztett állatok állományában okozott károk elenyészőek.

Szakmailag hibás, politikai döntés

„A környezetvédelmi minisztérium és az állami természetvédelem ismét alárendelte magát a vadászati lobbinak, és nem képviselte következetesen a természetvédelmi szempontokat. A döntést politikailag motiváltnak, szakmailag hibásnak és a természet védelmével ellentétesnek tartjuk. 

Felszólítjuk a vadászokat és vadásztársaságokat, hogy ne vegyenek részt a farkasok kilövésében, mivel a farkas kulcsfontosságú faj és a szlovák vadon jelképe”

– áll a természetvédelmi szervezetek közleményében.

Eddig 160 medvét vadásztak le – hivatalosan

Filip Kuffa, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára csütörtökön arról számolt be a közösségi hálón, hogy Szlovákiában a vadászok szeptember végéig mintegy 80 medvét ejtettek el, és nagyjából ugyanennyit likvidáltak az Állami Természetvédelem (ŠOP) bevetési csapatai. A környezetvédelmi tárca eddig 250 medve kilövésére adott engedélyt. A kormány idén áprilisban hagyta jóvá a barnamedve-populáció rendkívüli csökkentését, ami 350 egyed likvidálását teszi lehetővé.

A My sme les (Mi vagyunk az erdő) szervezet a héten arról számolt be a közösségi hálón, hogy 

az Állami Erdészet egy medve elejtéséért 2 400 és 9 900 euró közötti összeget gyűjt be a Polyána (Poľana) régióban. 

Azt állítják hogy ez a problémás egyedek vadászatára vonatkozik, amelyre kivételt kaptak a környezetvédelmi minisztériumtól. A szervezet szerint ugyanakkor a minisztérium a medvék elejtésére vonatkozó kivételeket úgy osztja ki, hogy semmivel sem igazolja, hogy valóban problémás egyedekről van szó. 

Az európai jogszabályok csak konkrét problémás egyedek kilövését teszik lehetővé. A bevetési csapatok korábbi és jelenlegi tagjai azt állítják, hogy a cél egyszerűen az, hogy minél több medvét kilőjenek, ennek érdekében a dokumentációt is meghamisítják – mind a lelőtt állat azonosítását, mind az elejtés pontos helyét illetően.

„A medvék kilövése nem megoldás. A hangsúlyt a lakosság biztonsági oktatására, valamint a hulladék biztonságos elzárására és a medvéket az emberek közelébe csalogató etetőhelyek felszámolására kellene helyezni”

 – mondta Marián Hletko, a My sme les (Mi vagyunk az erdő) kezdeményezés képviselője.

A szlovák kormány döntése szerintük ellentétes az európai jogrenddel, és a faj lengyelországi állományát is veszélyezteti. Felhívták továbbá a figyelmet, hogy egy ilyen lépés előtt stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kellett volna végezni, ahogy azt az EU SEA-irányelve előírja, beleértve a teljes, határokon átnyúló medvepopulációra gyakorolt hatások értékelését is.

A környezetvédelmi államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón visszautasította a Greenpeace állításait, és közölte: a szlovák–lengyel határ térségében az utóbbi hónapokban mindössze két egyedet likvidáltak.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »