Több milliárd eurós biznisz a migrációs hullám mögött

Több milliárd eurós biznisz a migrációs hullám mögött

A migrációs hullám pörgetésében részt vevő embercsempész-bandák legalább három-, de akár hatmilliárd eurós forgalmat is elkönyvelhettek 2015-ben – derül ki az Europol jelentéséből.

A szervezet szakértői úgy látják: a migránsok becsempészése az Európai Unióba – vagy éppen a térségen belül – igencsak kedvezőnek tűnő pénzkereseti lehetőség a szervezett bűnözői csoportok számára. Már 2015-ben jelentősen nőtt az ilyen típusú bűnelkövetések száma, ez a tendencia pedig – lévén a leggyorsabban növekvő bűnözési „piacról” van szó – 2016-ban folytatódhat.

Sokrétű feladatkörök

Az Europol jelentése több, egyenként különböző feladatot ellátó bűnözőt említ meg, akik kulcsfontosságúak egy illegális bevándorló Európai Unióba szállításához. Kell például valaki, aki az üzlet reményében felveszi a kapcsolatot egy adott migránssal a közösségi oldalakon keresztül vagy egy nyilvános helyen, megszervezi az utat, és ügyel a részletekre, úgymint útlevél, szállás, egyebek. Szükség van olyanra is, aki az adott – hamis – dokumentumokat meg is szerzi az erre szakosodott bűnözőktől, és időben eljuttatja annak, aki fizetett érte. Olyan személyeket is be kell szervezni ezekbe hálózatokba, akik az utazás bizonyos pontjain, egyes földrajzi területeken belül biztosítják egy migráns továbbjuttatását, ők a területi felelősök. További szereplők még a szállításban közreműködő sofőrök, tolmácsok, valamint a pénzbeszedő, aki az illegális bevándorlótól begyűjti a fizetséget. Megeshet, hogy a továbbjutáshoz szükség van korrupt tisztségviselőkre, az Europol őket is az embercsempészet részeként tünteti fel a jelentésben, csakúgy mint azokat a cégeket, amelyeken keresztül a csempészek bizonyos adminisztrációs tevékenységeket, például szállodai szobafoglalásokat vagy autókölcsönzést végeznek. Fontos megemlíteni, hogy a különböző feladatokat ellátó szereplők gyakran nem is ismerik egymást, csak egy koordinátoron keresztül kapják meg az utasításokat, ezért is nehezebb felderíteni teljes bűnszövetkezeteket.

Negyvenezer gyanúsított

Az Europol nagyjából 40 ezerre teszi azok számát, akik érintettek valamilyen szinten a migránsok illegális szállításában, közülük 12 200-an 2015 eleje óta lettek gyanúsítottak, aminek következtében 1551 nyomozás indult tavaly.

A jelentés szerint Magyarország is megtalálható a között a tíz ország között, ahonnan a legtöbb embercsempész származik. A magyarokon kívül állítólag a legtöbben bolgárok, irakiak, koszovóiak, pakisztániak, lengyelek, románok, szerbek, szírek, svédek és törökök. A magyarok egyébként – csakúgy mint a svédek – főleg saját országuk területén tevékenykednek, nagyrészt azért, mert hazánk a migrációs hullám egyik fő csomópontja volt.

A déli határkerítés megépítése miatt a 2016-os adatok ebből a szempontból akár változhatnak is, kérdés, hogy a határzár megfékezte-e az embercsempészeket, vagy egyszerűen csak más módszerekhez nyúltak. Amikor ugyanis tavaly a kerítéssel megnehezítették a Magyarországra jutást a zöldhatáron át, megszaporodtak az úgynevezett megbújásos határátlépések, vagyis a migránsok járművekben elrejtőzve lépték át a határt.

A szerbek is aktívak hazánkban

Érdekesség, hogy a 2015-ös adatok alapján hazánk nemcsak a magyaroknak, hanem a szerb migránscsempészeknek is fő működési területe volt. Az embercsempész-hálózatok 44 százaléka áll csak Európai Unión kívüli tagokból, 30 százaléka csak uniós állampolgárságúakból, a csoportok 26 százaléka vegyes tagsággal rendelkezik.

A migránsok Európába csempészésével foglalkozó bűnözők nagy része egyébként más bűnelkövetési cselekményekben is érdekelt. Az Europol 2015-re vonatkozó adatai szerint 22 százalékuk kábítószer-csempészetben, 20 százalékuk tulajdon elleni bűnelkövetésben, 18 százalékuk pedig a dokumentumhamisítási „iparágban” is utazik. Szintén 20 százalékuk általánosságban is foglalkozik embercsempészettel, nemcsak a migránsokat próbálja az unió területére juttatni.

A migránsok a szolgáltatásokért nagyrészt készpénzzel fizetnek: 52 százalékuk rendezi így adósságát, 16 százalékuknak a már az Európai Unióban élő család finanszírozza az utazást. 2 százalékuk pénzügyi cégek szolgáltatásán keresztül fizet, 20 százalékuk „alternatív bankrendszert” használ, például az arab országokban igen népszerű, némileg bonyolult működésű havalát. Mindössze 0,2 százaléknyi migránsról tudunk, aki Európába érve ledolgozni kívánja tartozását, 10 százalékról pedig nem tudunk semmit.

Ezek a városok a főszereplők

A migránsok illegális utaztatásának szervezésére szolgáló, unión kívüli fő csomópontok Ammán, Algír, Bejrút, Bengázi, Kairó, Casablanca, Isztambul, Izmir, Miszráta, Orán és Tripoli.

Az unión belül a legforróbb pontok Athén, Bécs, Berlin, Budapest, Calais, Koppenhága, Frankfurt, Hamburg, Hoek van Holland, London, Madrid, Milánó, München, Párizs, Passau, Róma, Stockholm, Torinó, Thesszaloniki, Varsó és Zeebrugge – állítja a jelentés.

Az Europol beszámolója egyébként megerősíti azokat a feltételezéseket, melyek szerint az Európába igyekvő migránsok nagy része felnőtt férfi. 56 százalékuk tartozott 2015-ben ebbe a csoportba, a nők csak az érkezők 17 százalékát tették ki, a gyermekek 27 százaléknyian voltak.

Korábban az MNO által megkérdezett szakértő a témával kapcsolatban elmondta: az embercsempészekkel szemben csak akkor lehet hatékonyan fellépni, ha a bűnüldöző szervek átfogó stratégiát dolgoznak ki. Fontos az is, hogy a nemzetközi bandák felgöngyölítésére csak határokon átívelő együttműködéssel van esély.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »