Több lehet, mint 15 cent? Így vélekedik a rendszer kezelője a palackok visszaváltási díjáról Nagy Roland2026. 02. 12., cs – 16:13 Pozsony |
Marián Áč, a Betétdíjrendszer-kezelő társaság (SZS) vezérigazgatója úgy gondolja, a palackok és a fémdobozok visszaváltása jelenleg megfelelően működik, így a közeljövőben nem számít magasabb betétdíjra.
Áč a csütörtöki sajtótájékoztatóján összegezte a társaság palackvisszaváltással kapcsolatos idei terveit. Elmondta, a palackok és fémdobozok visszaváltási aránya 2025-ben meghaladta a 90 százalékot, de a szervezet 2026-ra még hatékonyabbá szeretné tenni a rendszer működését.
„A fogyasztók számára fontos, hogy minél több visszaváltó álljon rendelkezésre, hogy kényelmesen leadhassák a betétdíjas csomagolásokat. A gyűjtőhelyek száma évről évre nő, jelenleg 3670-nél tartunk, és hetente, havonta bővül. A társaságnak nincs felhatalmazása arra, hogy meghatározza, hol kell kötelezően új gyűjtőpontot létesíteni”
– magyarázta a vezérigazgató.
Számlára utalt betétdíj?
Az újságírók kérdésére, miszerint drágulhat-e 15 centes betétdíj, Áč elutasító választ adott, szerinte erre semmi szükség. Hangsúlyozta, a visszaváltási arány és a vásárlók elégedettsége is arra utal, hogy a betétdíj nagysága megfelelően van beállítva. Mint mondta, a betétdíjas rendszer célja, hogy anyagilag is ösztönözze a fogyasztókat a csomagolás visszaváltására, viszont a túl magas ár elriaszthatja őket a termékek megvásárlásától, ami nem célja a szervezetnek.
Kapcsolódó cikkünk
A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy Szlovákia lakossága kiemelkedik a palackvisszaváltásban.
A Betétdíjrendszer-kezelő társaság (SZS) szerdán ismertette a műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltásával kapcsolatos legújabb adatokat. A felmérést a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökség készítette, az adatgyűjtés augusztusban és szeptemberben zajlott.
Kiderült, hogy:
a lakosság mintegy 96 százaléka ismeri és érti is a betétdíjas rendszer működését;a válaszadók 94 százaléka jelezte, hogy érdeklődik is a visszaváltás iránt;89 százalékuk pedig kifejezetten hasznosnak tartja.
Marián Áč, az SZS vezérigazgatója szerint ezek az adatok is bizonyítják, hogy a palackvisszaváltás alig 4 évvel a betétdíjas rendszer bevezetése után már a mindennapi életünk részévé vált.
„Szlovákia rendkívül sikeres a visszaváltásban. Joggal lehetünk büszkék magunkra, mert ezen a téren Európa legjobbjai közé tartozunk. Az italcsomagolások visszaváltási aránya 90 százalék felett van”
– magyarázta, hozzátéve, hogy az utóbbi négy évben már több mint 4 milliárd italcsomagolást váltottunk vissza.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Elege van a hosszú sorokból és a várakozásból a palackvisszaváltó automaták előtt? A fővárosban már üzembe helyzetek egy olyan visszaváltót, amely egy perc alatt akár 100 műanyag flakont és fémdobozt is képes feldolgozni, elég beleönteni a palackokat.
A TOMRA vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a pozsonyi Bajkál utcában (Bajkálska) található Billa szupermarketben. Ez a cég első ilyen berendezése Szlovákiában.
A vállalat a sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a hagyományos automatákkal összevetve az új visszaváltók rengeteg időt spórolhatnak a vásárlóknak, egyúttal ösztönözhetik a visszaváltást egyelőre kerülő lakosokat is.
Hogyan működik?
Bár Szlovákiában a palackok és fémdobozok visszaváltása kifejezetten sikerprojektnek számít, az automaták kapcsán gyakran érkeznek panaszok. Mivel az eddigi berendezések csak egyenként tudták „átvenni” a palackokat, ezért nagyobb mennyiség esetén a visszaváltás kifejezetten elhúzódik. Ráadásul egyes automatáknál gyakran szükség van a bolt személyzetének beavatkozására is. Az új visszaváltók azonban véget vethetnek ennek.
Az egyesével történő adagolás helyett a vásárlók akár a teljes táska vagy zsák tartalmát is beleönthetik a gépbe;A készülék egy percen belül akár száz flakont és fémdobozt is képes felismerni, amivel jelentősen lerövidítheti a várakozási időt;A visszaváltó felismerő rendszere úgy lett kialakítva, hogy nem kell külön válogatni a PET-palackokat és a fémdobozokat, egyszerre is beleönthetjük a gépbe;Ennek köszönhetően nem kell egyesével megfogni a ragadós vagy más módon szennyezett csomagolóeszközöket;A gép működése egyszerű, akár gyermekek vagy idősek is könnyedén igénybe vehetik;A betétdíj kiváltása a megszokott módon zajlik: a palackok és dobozok azonosítása után kézhez kapunk egy bizonylatot, amelyet a vásárlás során felhasználhatunk.
Egy „beöntős” automata működés közben Svédországban
Még több palack visszaváltását remélik
Szlovákiában a betétdíjas rendszer bevezetése óta a palackok és fémdobozok újrahasznosítási aránya jelentősen megemelkedett. Az eredeti terveket – melyek 2025-re 90 százalékos visszaváltási aránnyal számoltak – már két évvel korábban, 2023-ra sikerült teljesíteni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltási aránya 2023 első félévében elérte a 88 százalékot – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium. Katarína Butkovská, a tárca államtitkára úgy véli, ezek a számok is alátámasztják, hogy a tavaly bevezetett betétdíjas rendszer jól működik.
A 88 százalékos arány azt jelenti, hogy az idén piacra bocsátott 550 millió műanyag palack és fémdoboz közül a lakosság több mint 490 milliót visszaváltott.
Ha a betétdíjas rendszer bevezetésének kezdetét, vagyis 2022. január elsejét vesszük alapul, akkor a visszaváltási arány 77 százalék körül mozog, ami 1,3 milliárd visszaváltott italcsomagolásnak felel meg. Butkovská kiemelte, az ország jó úton halad a 2023-ra kitűzött cél teljesítése felé, vagyis a 80 százalékos arány eléréséhez.
„A visszaváltási arány már tavaly is 10 százalékkal meghaladta az előzetes várakozásokat, az idei év első félében pedig további 20 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény is bizonyítja, hogy az emberek hozzászoktak a betétdíjas rendszerhez, a mindennapi életük részének tekintik. Ezúton szeretném megköszönni minden állampolgárnak, akik segítenek a környezet védelmében, és bízom benne, hogy a jövőben tovább folytatódik a pozitív eredmények elérése”
– fogalmazott a zöldtárca államtitkára.
A legtöbb csomagolást idén Pozsony, Nyitra és Kassa megyében váltották vissza, a legkevesebbet Trencsén megyében. Butkovská azonban hangsúlyozta, a megyei eredmények között nincsenek drámai különbségek, vagyis a visszaváltás az egész ország területén jól működik.
A minisztérium június 30-ig összesen 3147 visszaváltási pontot jegyzett. Ennek 37 százalékát azok a boltok adják, amelyeknek az alapterülete meghaladja a 300 négyzetmétert – a törvény alapján nekik kötelezően be kellett szállniuk a rendszerbe. A fennmaradó 63 százalék, vagyis a kisboltok önként vezették be a visszaváltást.
„Nagyon örülünk a magas érdeklődésnek, amelyet az önkéntesen bekapcsolódó eladók részéről tapasztalunk. Ezen boltoknak is köszönhető, hogy a visszaváltás ilyen sikeres lehet Szlovákiában”
– jegyezte meg Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Végleg lekerültek a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok. Június végén lejárt a féléves átmeneti időszak, mellyel a betétdíjas rendszerre való zökkenőmentes átállást igyekeztek garantálni. Magyarországi környezetvédők Szlovákia példájával érvelve sürgetik a visszaváltható palackok újonnani bevezetését.
A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022. januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte – a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” – betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvai, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghosszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” – magyarázta Morvai.
Kevesebb hulladék
A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás – így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) által készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni. „A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” – figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését.
Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” – jelentette ki. Mária Trčková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába – társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” – tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat.
Követendő példa
Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.
Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás.
Hozzátette, a jövőben a logisztikai rendszerek fejlesztésén szeretnének dolgozni, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok oktatására is. Továbbá elmondta, két héttel ezelőtt a Tátrai Nemzeti Park területén elhelyeztek egy gyűjtőpontot, és a közeljövőben a többi nemzeti parkban is hasonlóképpen járnának el.
Emellett a meglévő gyűjtőautomaták felújítását tervezik, amelyek sok esetben nehezen használhatók a mozgássérültek számára.
Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a természetbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. A rendszer elindítása óta mintegy 3,75 milliárd forgalomba bocsátott csomagolóeszköz került újrahasznosításra.
„Hosszú távon több mint 90%-os visszaszállítási arányt tartunk fenn a palackok és fémdobozok esetében. Minden olyan megoldás, amely növeli a fogyasztók kényelmét és motiválja őket a visszaváltására, egy újabb lépés a betétrendszer fejlesztése felé. Az emberek régóta igénylik, hogy egyszerre több csomagolást is visszaválthassanak, és örülünk, hogy Szlovákiában egyre több olyan berendezés jelenik meg, amely kielégíti ezt az igényt”
– mondta Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Pozitív visszajelzések érkeznek a lakosság részéről
Viktória Kajanovičová, a 2muse marketingtanácsadója elmondta, a visszajelzések alapján a rendszer működése évről évre javul, hiszen egyre többen tudnak hozzáférni az automatákhoz, és a szolgáltatás minőségére is kevesebb panasz érkezik. Az adatok azt mutatják, hogy 2025-ben a lakosság több mint kétharmada képes 15 percen belül eljutni a legközelebbi visszaváltóhoz, a túlnyomó többsége (83–99 százalék) pedig 20 percen belül, a község nagyságától függően
Ami a panaszokat illeti, Kajanovičová szerint az emberek továbbra is a hosszú sorban állást, a személyzetre való várakozást vagy az automaták átmeneti meghibásodását kifogásolják, de mint mondta, az adatok alapján ezeken a területeken is javulás tapasztalható.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Dunaszerdahely |
Pár nappal ezelőtt a fővárosban elhelyeztek egy nagykapacitású palackvisszaváltót, melynek gyártói azt ígérték, egy perc alatt akár száz flakont is feldolgoz. Ellátogattunk a helyszínre, és leteszteltük, valóban beváltja-e a hozzá fűzött ígéreteket, majd összehasonlítottuk egy másik, Dunaszerdahelyen már évek óta működő visszaváltóval. Utóbbinál azt is megtudtuk, hogy akadnak olyan vásárlók, akik már óvszert is próbáltak visszaváltani.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a TOMRA nevű norvég vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a fővárosban található Bajkál utcai (Bajkalská) Billa szupermarketben. A cég azt ígérte, hogy a berendezés jelentősen megkönnyíti majd a palackvisszaváltás folyamatát.
A Szlovákiában használt automaták többsége még a „pepecselős módszerrel” működik, tehát a csomagolásokat egyenként kell bedobni a gépbe.
Ez a kisebb mennyiségű palackok és fémdobozok esetében nem is jelent akkora problémát, viszont ha valaki nagyobb mennyiséggel érkezik a boltba, akkor a folyamat hosszú perceket vehet igénybe.
A TOMRA új, modern technológiájának segítségével azonban az automata 1 perc alatt akár 100 palackot is képes feldolgozni, ami nagy mennyiségek esetén lényegesen lerövidíti a visszaváltást. Legalábbis ezt ígérte a vállalat, mi pedig a gyakorlatban is leteszteltük, vajon tényleg olyan gyorsan működik-e a nagykapacitású visszaváltó.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Elege van a hosszú sorokból és a várakozásból a palackvisszaváltó automaták előtt? A fővárosban már üzembe helyzetek egy olyan visszaváltót, amely egy perc alatt akár 100 műanyag flakont és fémdobozt is képes feldolgozni, elég beleönteni a palackokat.
A TOMRA vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a pozsonyi Bajkál utcában (Bajkálska) található Billa szupermarketben. Ez a cég első ilyen berendezése Szlovákiában.
A vállalat a sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a hagyományos automatákkal összevetve az új visszaváltók rengeteg időt spórolhatnak a vásárlóknak, egyúttal ösztönözhetik a visszaváltást egyelőre kerülő lakosokat is.
Hogyan működik?
Bár Szlovákiában a palackok és fémdobozok visszaváltása kifejezetten sikerprojektnek számít, az automaták kapcsán gyakran érkeznek panaszok. Mivel az eddigi berendezések csak egyenként tudták „átvenni” a palackokat, ezért nagyobb mennyiség esetén a visszaváltás kifejezetten elhúzódik. Ráadásul egyes automatáknál gyakran szükség van a bolt személyzetének beavatkozására is. Az új visszaváltók azonban véget vethetnek ennek.
Az egyesével történő adagolás helyett a vásárlók akár a teljes táska vagy zsák tartalmát is beleönthetik a gépbe;A készülék egy percen belül akár száz flakont és fémdobozt is képes felismerni, amivel jelentősen lerövidítheti a várakozási időt;A visszaváltó felismerő rendszere úgy lett kialakítva, hogy nem kell külön válogatni a PET-palackokat és a fémdobozokat, egyszerre is beleönthetjük a gépbe;Ennek köszönhetően nem kell egyesével megfogni a ragadós vagy más módon szennyezett csomagolóeszközöket;A gép működése egyszerű, akár gyermekek vagy idősek is könnyedén igénybe vehetik;A betétdíj kiváltása a megszokott módon zajlik: a palackok és dobozok azonosítása után kézhez kapunk egy bizonylatot, amelyet a vásárlás során felhasználhatunk.
Egy „beöntős” automata működés közben Svédországban
Még több palack visszaváltását remélik
Szlovákiában a betétdíjas rendszer bevezetése óta a palackok és fémdobozok újrahasznosítási aránya jelentősen megemelkedett. Az eredeti terveket – melyek 2025-re 90 százalékos visszaváltási aránnyal számoltak – már két évvel korábban, 2023-ra sikerült teljesíteni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltási aránya 2023 első félévében elérte a 88 százalékot – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium. Katarína Butkovská, a tárca államtitkára úgy véli, ezek a számok is alátámasztják, hogy a tavaly bevezetett betétdíjas rendszer jól működik.
A 88 százalékos arány azt jelenti, hogy az idén piacra bocsátott 550 millió műanyag palack és fémdoboz közül a lakosság több mint 490 milliót visszaváltott.
Ha a betétdíjas rendszer bevezetésének kezdetét, vagyis 2022. január elsejét vesszük alapul, akkor a visszaváltási arány 77 százalék körül mozog, ami 1,3 milliárd visszaváltott italcsomagolásnak felel meg. Butkovská kiemelte, az ország jó úton halad a 2023-ra kitűzött cél teljesítése felé, vagyis a 80 százalékos arány eléréséhez.
„A visszaváltási arány már tavaly is 10 százalékkal meghaladta az előzetes várakozásokat, az idei év első félében pedig további 20 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény is bizonyítja, hogy az emberek hozzászoktak a betétdíjas rendszerhez, a mindennapi életük részének tekintik. Ezúton szeretném megköszönni minden állampolgárnak, akik segítenek a környezet védelmében, és bízom benne, hogy a jövőben tovább folytatódik a pozitív eredmények elérése”
– fogalmazott a zöldtárca államtitkára.
A legtöbb csomagolást idén Pozsony, Nyitra és Kassa megyében váltották vissza, a legkevesebbet Trencsén megyében. Butkovská azonban hangsúlyozta, a megyei eredmények között nincsenek drámai különbségek, vagyis a visszaváltás az egész ország területén jól működik.
A minisztérium június 30-ig összesen 3147 visszaváltási pontot jegyzett. Ennek 37 százalékát azok a boltok adják, amelyeknek az alapterülete meghaladja a 300 négyzetmétert – a törvény alapján nekik kötelezően be kellett szállniuk a rendszerbe. A fennmaradó 63 százalék, vagyis a kisboltok önként vezették be a visszaváltást.
„Nagyon örülünk a magas érdeklődésnek, amelyet az önkéntesen bekapcsolódó eladók részéről tapasztalunk. Ezen boltoknak is köszönhető, hogy a visszaváltás ilyen sikeres lehet Szlovákiában”
– jegyezte meg Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Végleg lekerültek a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok. Június végén lejárt a féléves átmeneti időszak, mellyel a betétdíjas rendszerre való zökkenőmentes átállást igyekeztek garantálni. Magyarországi környezetvédők Szlovákia példájával érvelve sürgetik a visszaváltható palackok újonnani bevezetését.
A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022. januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte – a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” – betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvai, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghosszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” – magyarázta Morvai.
Kevesebb hulladék
A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás – így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) által készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni. „A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” – figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését.
Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” – jelentette ki. Mária Trčková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába – társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” – tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat.
Követendő példa
Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.
Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás.
Hozzátette, a jövőben a logisztikai rendszerek fejlesztésén szeretnének dolgozni, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok oktatására is. Továbbá elmondta, két héttel ezelőtt a Tátrai Nemzeti Park területén elhelyeztek egy gyűjtőpontot, és a közeljövőben a többi nemzeti parkban is hasonlóképpen járnának el.
Emellett a meglévő gyűjtőautomaták felújítását tervezik, amelyek sok esetben nehezen használhatók a mozgássérültek számára.
Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a természetbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. A rendszer elindítása óta mintegy 3,75 milliárd forgalomba bocsátott csomagolóeszköz került újrahasznosításra.
„Hosszú távon több mint 90%-os visszaszállítási arányt tartunk fenn a palackok és fémdobozok esetében. Minden olyan megoldás, amely növeli a fogyasztók kényelmét és motiválja őket a visszaváltására, egy újabb lépés a betétrendszer fejlesztése felé. Az emberek régóta igénylik, hogy egyszerre több csomagolást is visszaválthassanak, és örülünk, hogy Szlovákiában egyre több olyan berendezés jelenik meg, amely kielégíti ezt az igényt”
– mondta Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Gyors és egyszerű
A Bajkál utcai Billába szerdán dél körül érkeztünk meg, és bár a boltban meglehetősen sokan vásároltak, az automata előtt nem volt sor. Egyetlen vásárló ürítette ki előttünk a palackokat tartalmazó zsákját, de néhány pillanaton belül ő is távozott.
A visszaváltó alapvetően érintőképernyővel működik, itt olvashatjuk az eligazító információkat és azt is, hol tart a feldolgozás folyamata. Különösebb digitális készségekre ennek ellenére sincs szükség, hiszen egyetlen érintéssel kinyithatjuk a biztonsági zárat, és azonnal önthetjük a zsákunk tartalmát a gépbe. Jó hír, hogy nincs szükség a PET-palackok és a fémdobozok különválogatására, ezt a gép elvégzi helyettünk.
De vajon tényleg annyira gyors, ahogy azt a vállalat ígéri?
A válasz igen, az automatának kevesebb mint egy percre volt szüksége ahhoz, hogy az általunk beszórt 43 csomagolóeszközt felismerje és feldolgozza. Akadt néhány olyan palack is, amelyet a gép visszaadott – mint kiderült, ezek külföldön vásárolt palackok voltak, amelyeket nem láttak el a „Z” jelöléssel, tehát nem alkalmasak a visszaváltásra.
A csomagolások után járó betétdíj a megszokott módon működik: a vásárló kap egy kupont, amelyet kizárólag az adott szupermarketben használhat fel, és a visszaváltott csomagolások után járó betétdíjat levonják a vásárlás összegéből.
A dunaszerdahelyi is jól működik?
A korábbi cikkünk publikálása után több olvasónk is jelezte, hogy Dunaszerdahelyen már működik egy hasonló automata, igaz, azt nem a TOMRA vállalat üzemelteti. Volt olyan hozzászóló, aki arra panaszkodott, hogy az említett berendezés lassú és sokat kell várakozni, ezért úgy döntöttünk, személyesen is meggyőződünk az automata működéséről.
A pozsonyi visszaváltóhoz hasonlóan Dunaszerdahelyen sem kellett sokat várakozni, mindössze két vásárló tartózkodott előttünk. Az első látványos különbség, hogy ennél a berendezésnél nincs olyan biztonsági zár, mint a pozsonyinál, gyakorlatilag azonnal szórhatjuk a csomagolásokat.
A feldolgozásnál kisebb problémákba ütköztünk, hiszen a gép nem volt képes egyszerre elnyelni a flakonokat, viszont némi kézi „rásegítés” után már beindult a folyamat. Itt meg kell jegyezni, hogy a dunaszerdahelyi visszaváltóba 66 csomagolást szórtunk be, vagyis 23-al többet, mint a fővárosban.
Mindent figyelembe véve a teljes folyamat nagyjából 3-4 percig tartott, majd kézhez kaptuk a kupont, amit a helyi Jednotában lehet beváltani.
Érdemes még megemlíteni, hogy az utánunk érkező vásárlóknál éppen betelt a gép egyik konténere, amely a feldolgozott csomagolóeszközöket tartalmazza, ezért a bolt egyik dolgozójához kellett fordulni. Ő azonban 1-2 percen belül meg is érkezett és kifejezetten segítőkész volt, így a vásárlók legfeljebb 10 perc után távozhattak.
Tapasztalatok és tanulságok
A személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy összességében mindkét visszaváltó elvégzi a feladatát. A pozsonyi berendezés jóval modernebbnek tűnik – nyilván azért, mert a dunaszerdahelyit már régebben üzembe helyezték –, és alapvetően gyorsabban is dolgozik, mint Jednotánál található visszaváltó. Ugyanakkor a dunaszerdahelyi gépnél sem kellett sokat várakozunk – még azoknak sem, akik az alkalmazott segítségére szorultak. Ha ugyanezen mennyiségű csomagolóeszközt a hagyományos módon, egyesével kellett volna bepakolni a gépbe, jóval tovább tartott volna a visszaváltás.
A dunaszerdahelyi automatánál szóba elegyedtünk néhány vásárlóval is. Úgy nyilatkoztak, kedvelik a gépet, mert minden hibája ellenére is sokkal gyorsabb mint a „pepecselős” berendezések.
Az egyik hölgy azt mondta lapunknak, azért is kényelmesebb, mert nem kell hozzáérni a piszkos, szennyezett flakonokhoz, ezért ő és a családja már csak ezt használják.
Mi mindent dobnak a gépbe?
A bolt dolgozója, aki a gép karbantartásáért felel, lapunknak elmondta, a „beakadásokért” sokszor maguk a vásárlók tehetők felelőssé, hiszen olyan termékeket dobnak be a gépbe, amelyeknek ott semmi keresnivalója.
Elmondása szerint talált már használt pelenkát, óvszert, felnőtteknek való „játékot” és egyéb tárgyakat is, amelyek nyilvánvalóan fennakadást okoznak a berendezés működésében.
Megjegyezte, ha mindenki rendeltetésszerűen használná az eszközt, jóval kevesebb lenne a fennakadás és a várakozás.
Még mindig keringenek tévhitek a visszaváltásról
Áč arról is tájékoztatott, hogy az idei felmérés részét képzeték a csoportos interjúk is, amelyek még árnyaltabb képet festenek a lakosság visszaváltással kapcsolatos hozzáállásáról. Mint mondta, az interjúk segítettek rámutatni, hogy még mindig sok téves információ terjed a betétdíjas rendszer működéséről.
„Még mindig vannak, akik azt hiszik, hogy a begyűjtött hulladék – legyen az műanyag vagy alumínium – végül a szemétégetőkben köt ki”
– mutatott rá a vezérigazgató.
Hozzátette: a hazai betétdíjas rendszerben a begyűjtött műanyag palackok több mint 80 százaléka ugyanabba a típusú termékbe kerül vissza. Az alumíniumcsomagolások esetében ez az arány csaknem 70 százalék.
A jövőbeli kihívások
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a Betétdíjrendszer-kezelő társaságnak a rendszer mely aspektusainak javítására kellene fókuszálnia.
A lehetséges területek között felmerült:
az automaták minőségének és elérhetőségének javítása;a fiatalok oktatása a betétdíjas rendszerről és az újrahasznosításról;új eszközök keresése azon lakosok ösztönzésére, akik jelenleg csak ritkán vagy egyáltalán nem váltják vissza a csomagolásokat;végül, de nem utolsósorban pedig a betétdíjas rendszer ismertségének növelése, illetve a vállalat nyílt és átlátható kommunikációjának biztosítása.
„2026-ban újra sok munka vár ránk”
– jegyezte meg Áč, majd a sajtó munkatársainak is megköszönte, hogy korrekt módon beszámolnak a betétdíjas rendszer működéséről és előnyeiről.
Hogy állnak a magyarok a visszaváltással?
A vállalat vezérigazgatójánál arra is rákérdeztünk, hogyan teljesítenek a visszaváltás terén a déli régiók lakosai. Áč elmondta, ugyan végezték regionális összehasonlítást, de egyik országrészben sem tapasztaltak kiugró tendenciákat, akár pozitív, akár negatív értelemben, tehát összességében elmondható, hogy a visszaváltás többé-kevésbé az ország teljes területén működik. Hozzátette, az időjárási tényezők okozhatnak némi statisztikai eltéréseket abban, hogy milyen a visszaváltási arány például Árva vidékén vagy Komárom környékén, de ezek elhanyagolható különbségek.
az átvételi pontok elérhetősége évről évre növekszik – 85% 2025-ben, szemben a 2024-es 80%-kal;a felmérés javulást mutatott az átvételi pontok minőségében is, és egyre ritkábban fordulnak elő hiányosságok;évközi viszonylatban nem változtak a szokások az automaták látogatásának gyakorisága kapcsán;a fogyasztók több mint kétharmada (68%) 15 percen belül eljut a legközelebbi berendezéshez, a túlnyomó többség (83–99 százalék, a település méretétől függően) pedig 20 percen belül;a hazai lakosság körében a visszaváltás fő motivációja továbbra is az ökológiai szempont;a betétdíjas rendszer működésével kapcsolatos tájékozottság hozzájárulhat a rendszer pozitívabb megítéléséhez.
Az újságírói kérdések kapcsán felmerült az is, hogy a visszaváltott csomagolások után járó összeget közvetlenül a fogyasztók számlájára lehessen utalni. Áč úgy fogalmazott, érzékelik, hogy a nyilvánosság egy része igényt tartana erre a megoldásra, de ez nem rajtuk múlik. A jogszabály ugyanis csak azt írja elő a visszaváltók üzemeltetőinek, hogy a betétdíjat vagy készpénzben fizessék ki, vagy vásárlási kedvezményt biztosítsanak a fogyasztóknak. Egy utalásos rendszer bevezetése tehát az üzemeltetők számára nem kötelező, viszont az SZS érdekelt abban, hogy ehhez hasonló fejlesztések megvalósuljanak.
Mit ígérnek még 2026-ra?
A társaság idén egy informatikai rendszer bevezetését tűzte ki célul, melynek célja, hogy átláthatóvá tegye az egyes visszaváltók működését és hatékonyságát. Áč kiemelte: a visszaváltók nem az SZS tulajdonában vannak, így csakis az üzemeltetőkkel szorosan együttműködve képesek bebiztosítani a rendszer működését.
A szervezet emellett folytatni kívánja az együttműködést az oktatási intézményekkel és más szervezetekkel is.
„Nagyra értékeljük a közös munkát, különösen az oktatás területén, ahol a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása együtt dolgozik velünk a diákok – legyen szó akár az óvodások, akár az általános iskolások – szemléletformálásán”
– mondta a vezérigazgató. Megjegyezte, a legfrissebb felmérések szerint a lakosság mintegy nyolc százaléka nem bízik a betétdíjas rendszerben, őket is igyekeznek megszólítani.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony/Dunaszerdahely |
Pár nappal ezelőtt a fővárosban elhelyeztek egy nagykapacitású palackvisszaváltót, melynek gyártói azt ígérték, egy perc alatt akár száz flakont is feldolgoz. Ellátogattunk a helyszínre, és leteszteltük, valóban beváltja-e a hozzá fűzött ígéreteket, majd összehasonlítottuk egy másik, Dunaszerdahelyen már évek óta működő visszaváltóval. Utóbbinál azt is megtudtuk, hogy akadnak olyan vásárlók, akik már óvszert is próbáltak visszaváltani.
Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a TOMRA nevű norvég vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a fővárosban található Bajkál utcai (Bajkalská) Billa szupermarketben. A cég azt ígérte, hogy a berendezés jelentősen megkönnyíti majd a palackvisszaváltás folyamatát.
A Szlovákiában használt automaták többsége még a „pepecselős módszerrel” működik, tehát a csomagolásokat egyenként kell bedobni a gépbe.
Ez a kisebb mennyiségű palackok és fémdobozok esetében nem is jelent akkora problémát, viszont ha valaki nagyobb mennyiséggel érkezik a boltba, akkor a folyamat hosszú perceket vehet igénybe.
A TOMRA új, modern technológiájának segítségével azonban az automata 1 perc alatt akár 100 palackot is képes feldolgozni, ami nagy mennyiségek esetén lényegesen lerövidíti a visszaváltást. Legalábbis ezt ígérte a vállalat, mi pedig a gyakorlatban is leteszteltük, vajon tényleg olyan gyorsan működik-e a nagykapacitású visszaváltó.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Elege van a hosszú sorokból és a várakozásból a palackvisszaváltó automaták előtt? A fővárosban már üzembe helyzetek egy olyan visszaváltót, amely egy perc alatt akár 100 műanyag flakont és fémdobozt is képes feldolgozni, elég beleönteni a palackokat.
A TOMRA vállalat augusztus végén üzembe helyezte az első nagykapacitású visszaváltó automatáját a pozsonyi Bajkál utcában (Bajkálska) található Billa szupermarketben. Ez a cég első ilyen berendezése Szlovákiában.
A vállalat a sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a hagyományos automatákkal összevetve az új visszaváltók rengeteg időt spórolhatnak a vásárlóknak, egyúttal ösztönözhetik a visszaváltást egyelőre kerülő lakosokat is.
Hogyan működik?
Bár Szlovákiában a palackok és fémdobozok visszaváltása kifejezetten sikerprojektnek számít, az automaták kapcsán gyakran érkeznek panaszok. Mivel az eddigi berendezések csak egyenként tudták „átvenni” a palackokat, ezért nagyobb mennyiség esetén a visszaváltás kifejezetten elhúzódik. Ráadásul egyes automatáknál gyakran szükség van a bolt személyzetének beavatkozására is. Az új visszaváltók azonban véget vethetnek ennek.
Az egyesével történő adagolás helyett a vásárlók akár a teljes táska vagy zsák tartalmát is beleönthetik a gépbe;A készülék egy percen belül akár száz flakont és fémdobozt is képes felismerni, amivel jelentősen lerövidítheti a várakozási időt;A visszaváltó felismerő rendszere úgy lett kialakítva, hogy nem kell külön válogatni a PET-palackokat és a fémdobozokat, egyszerre is beleönthetjük a gépbe;Ennek köszönhetően nem kell egyesével megfogni a ragadós vagy más módon szennyezett csomagolóeszközöket;A gép működése egyszerű, akár gyermekek vagy idősek is könnyedén igénybe vehetik;A betétdíj kiváltása a megszokott módon zajlik: a palackok és dobozok azonosítása után kézhez kapunk egy bizonylatot, amelyet a vásárlás során felhasználhatunk.
Egy „beöntős” automata működés közben Svédországban
Még több palack visszaváltását remélik
Szlovákiában a betétdíjas rendszer bevezetése óta a palackok és fémdobozok újrahasznosítási aránya jelentősen megemelkedett. Az eredeti terveket – melyek 2025-re 90 százalékos visszaváltási aránnyal számoltak – már két évvel korábban, 2023-ra sikerült teljesíteni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A műanyag palackok és a fémdobozok visszaváltási aránya 2023 első félévében elérte a 88 százalékot – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium. Katarína Butkovská, a tárca államtitkára úgy véli, ezek a számok is alátámasztják, hogy a tavaly bevezetett betétdíjas rendszer jól működik.
A 88 százalékos arány azt jelenti, hogy az idén piacra bocsátott 550 millió műanyag palack és fémdoboz közül a lakosság több mint 490 milliót visszaváltott.
Ha a betétdíjas rendszer bevezetésének kezdetét, vagyis 2022. január elsejét vesszük alapul, akkor a visszaváltási arány 77 százalék körül mozog, ami 1,3 milliárd visszaváltott italcsomagolásnak felel meg. Butkovská kiemelte, az ország jó úton halad a 2023-ra kitűzött cél teljesítése felé, vagyis a 80 százalékos arány eléréséhez.
„A visszaváltási arány már tavaly is 10 százalékkal meghaladta az előzetes várakozásokat, az idei év első félében pedig további 20 százalékkal emelkedett. Ez az eredmény is bizonyítja, hogy az emberek hozzászoktak a betétdíjas rendszerhez, a mindennapi életük részének tekintik. Ezúton szeretném megköszönni minden állampolgárnak, akik segítenek a környezet védelmében, és bízom benne, hogy a jövőben tovább folytatódik a pozitív eredmények elérése”
– fogalmazott a zöldtárca államtitkára.
A legtöbb csomagolást idén Pozsony, Nyitra és Kassa megyében váltották vissza, a legkevesebbet Trencsén megyében. Butkovská azonban hangsúlyozta, a megyei eredmények között nincsenek drámai különbségek, vagyis a visszaváltás az egész ország területén jól működik.
A minisztérium június 30-ig összesen 3147 visszaváltási pontot jegyzett. Ennek 37 százalékát azok a boltok adják, amelyeknek az alapterülete meghaladja a 300 négyzetmétert – a törvény alapján nekik kötelezően be kellett szállniuk a rendszerbe. A fennmaradó 63 százalék, vagyis a kisboltok önként vezették be a visszaváltást.
„Nagyon örülünk a magas érdeklődésnek, amelyet az önkéntesen bekapcsolódó eladók részéről tapasztalunk. Ezen boltoknak is köszönhető, hogy a visszaváltás ilyen sikeres lehet Szlovákiában”
– jegyezte meg Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Végleg lekerültek a polcokról a nem visszaváltható műanyag palackok és fémdobozok. Június végén lejárt a féléves átmeneti időszak, mellyel a betétdíjas rendszerre való zökkenőmentes átállást igyekeztek garantálni. Magyarországi környezetvédők Szlovákia példájával érvelve sürgetik a visszaváltható palackok újonnani bevezetését.
A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022. januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte – a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” – betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvai, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghosszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” – magyarázta Morvai.
Kevesebb hulladék
A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás – így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) által készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni. „A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” – figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését.
Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” – jelentette ki. Mária Trčková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába – társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” – tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat.
Követendő példa
Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.
Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás.
Hozzátette, a jövőben a logisztikai rendszerek fejlesztésén szeretnének dolgozni, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok oktatására is. Továbbá elmondta, két héttel ezelőtt a Tátrai Nemzeti Park területén elhelyeztek egy gyűjtőpontot, és a közeljövőben a többi nemzeti parkban is hasonlóképpen járnának el.
Emellett a meglévő gyűjtőautomaták felújítását tervezik, amelyek sok esetben nehezen használhatók a mozgássérültek számára.
Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a természetbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége. A rendszer elindítása óta mintegy 3,75 milliárd forgalomba bocsátott csomagolóeszköz került újrahasznosításra.
„Hosszú távon több mint 90%-os visszaszállítási arányt tartunk fenn a palackok és fémdobozok esetében. Minden olyan megoldás, amely növeli a fogyasztók kényelmét és motiválja őket a visszaváltására, egy újabb lépés a betétrendszer fejlesztése felé. Az emberek régóta igénylik, hogy egyszerre több csomagolást is visszaválthassanak, és örülünk, hogy Szlovákiában egyre több olyan berendezés jelenik meg, amely kielégíti ezt az igényt”
– mondta Marián Áč, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság igazgatója.
Gyors és egyszerű
A Bajkál utcai Billába szerdán dél körül érkeztünk meg, és bár a boltban meglehetősen sokan vásároltak, az automata előtt nem volt sor. Egyetlen vásárló ürítette ki előttünk a palackokat tartalmazó zsákját, de néhány pillanaton belül ő is távozott.
A visszaváltó alapvetően érintőképernyővel működik, itt olvashatjuk az eligazító információkat és azt is, hol tart a feldolgozás folyamata. Különösebb digitális készségekre ennek ellenére sincs szükség, hiszen egyetlen érintéssel kinyithatjuk a biztonsági zárat, és azonnal önthetjük a zsákunk tartalmát a gépbe. Jó hír, hogy nincs szükség a PET-palackok és a fémdobozok különválogatására, ezt a gép elvégzi helyettünk.
De vajon tényleg annyira gyors, ahogy azt a vállalat ígéri?
A válasz igen, az automatának kevesebb mint egy percre volt szüksége ahhoz, hogy az általunk beszórt 43 csomagolóeszközt felismerje és feldolgozza. Akadt néhány olyan palack is, amelyet a gép visszaadott – mint kiderült, ezek külföldön vásárolt palackok voltak, amelyeket nem láttak el a „Z” jelöléssel, tehát nem alkalmasak a visszaváltásra.
A csomagolások után járó betétdíj a megszokott módon működik: a vásárló kap egy kupont, amelyet kizárólag az adott szupermarketben használhat fel, és a visszaváltott csomagolások után járó betétdíjat levonják a vásárlás összegéből.
A dunaszerdahelyi is jól működik?
A korábbi cikkünk publikálása után több olvasónk is jelezte, hogy Dunaszerdahelyen már működik egy hasonló automata, igaz, azt nem a TOMRA vállalat üzemelteti. Volt olyan hozzászóló, aki arra panaszkodott, hogy az említett berendezés lassú és sokat kell várakozni, ezért úgy döntöttünk, személyesen is meggyőződünk az automata működéséről.
A pozsonyi visszaváltóhoz hasonlóan Dunaszerdahelyen sem kellett sokat várakozni, mindössze két vásárló tartózkodott előttünk. Az első látványos különbség, hogy ennél a berendezésnél nincs olyan biztonsági zár, mint a pozsonyinál, gyakorlatilag azonnal szórhatjuk a csomagolásokat.
A feldolgozásnál kisebb problémákba ütköztünk, hiszen a gép nem volt képes egyszerre elnyelni a flakonokat, viszont némi kézi „rásegítés” után már beindult a folyamat. Itt meg kell jegyezni, hogy a dunaszerdahelyi visszaváltóba 66 csomagolást szórtunk be, vagyis 23-al többet, mint a fővárosban.
Mindent figyelembe véve a teljes folyamat nagyjából 3-4 percig tartott, majd kézhez kaptuk a kupont, amit a helyi Jednotában lehet beváltani.
Érdemes még megemlíteni, hogy az utánunk érkező vásárlóknál éppen betelt a gép egyik konténere, amely a feldolgozott csomagolóeszközöket tartalmazza, ezért a bolt egyik dolgozójához kellett fordulni. Ő azonban 1-2 percen belül meg is érkezett és kifejezetten segítőkész volt, így a vásárlók legfeljebb 10 perc után távozhattak.
Tapasztalatok és tanulságok
A személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy összességében mindkét visszaváltó elvégzi a feladatát. A pozsonyi berendezés jóval modernebbnek tűnik – nyilván azért, mert a dunaszerdahelyit már régebben üzembe helyezték –, és alapvetően gyorsabban is dolgozik, mint Jednotánál található visszaváltó. Ugyanakkor a dunaszerdahelyi gépnél sem kellett sokat várakozunk – még azoknak sem, akik az alkalmazott segítségére szorultak. Ha ugyanezen mennyiségű csomagolóeszközt a hagyományos módon, egyesével kellett volna bepakolni a gépbe, jóval tovább tartott volna a visszaváltás.
A dunaszerdahelyi automatánál szóba elegyedtünk néhány vásárlóval is. Úgy nyilatkoztak, kedvelik a gépet, mert minden hibája ellenére is sokkal gyorsabb mint a „pepecselős” berendezések.
Az egyik hölgy azt mondta lapunknak, azért is kényelmesebb, mert nem kell hozzáérni a piszkos, szennyezett flakonokhoz, ezért ő és a családja már csak ezt használják.
Mi mindent dobnak a gépbe?
A bolt dolgozója, aki a gép karbantartásáért felel, lapunknak elmondta, a „beakadásokért” sokszor maguk a vásárlók tehetők felelőssé, hiszen olyan termékeket dobnak be a gépbe, amelyeknek ott semmi keresnivalója.
Elmondása szerint talált már használt pelenkát, óvszert, felnőtteknek való „játékot” és egyéb tárgyakat is, amelyek nyilvánvalóan fennakadást okoznak a berendezés működésében.
Megjegyezte, ha mindenki rendeltetésszerűen használná az eszközt, jóval kevesebb lenne a fennakadás és a várakozás.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
