A bizottság azt állítja, a problémát Szlovákia esetében a kis vízerőművek környezetre gyakorolt hatásának nem megfelelő felmérése, az árvízkockázati térképek hiánya, az invazívan terjedő, idegenhonos fák vagy az élőhelyvédelmi irányelv be nem tartása okozza.
Szlovákia a 37 kisméretű vízerőműve közül csak négyet vett fel a vízenergia-potenciálja felhasználási tervének kötelező környezeti vizsgálatába. Az erőművek túlnyomó többségének a kihagyása azt jelenti, hogy a hatóságok nem tudtak olyan lehetőségeket beazonosítani, amelyek akár a lehető legkisebb mértékben is károsítanák a környezetet – állítja az Európai Bizottság az euractiv.sk portál szerint.
Ezenkívül a szlovák hatóságok nem végeztek megfelelő környezeti vizsgálatot több már megépült kis vízerőmű esetében, amint azt a környezeti hatásvizsgálati irányelv, a vízügyi keretirányelv és az élőhelyvédelmi irányelv előírja – jegyzi meg a Bizottság.
A vízierőművet a Legfelsőbb Bíróság állította le
A szlovák hatóságok helytelen intézkedésének egyik példája a garamszentbenedeki kis vízierőmű. 2021 júniusában a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az erőmű esetében nem végezték el a megfelelő környezeti hatásvizsgálatot. Ezzel a határozatával a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a Besztercebányai Kerületi Bíróság két évvel azelőtti döntését, miszerint az erőmű jóváhagyásakor a beruházók nem mérték fel annak az európai jelentőségű védett területre és a védett fajokra gyakorolt hatásait.
Hosszú éveken át főleg a helyiek és az ökológusok védték a Garam folyót, akik a halászokkal és a vízisportkedvelőkkel együtt gyakran a rövidebbet húzták.
Fokozatosan aztán csatlakoztak az önkormányzatok is, és úgy tűnik, eljött az ideje annak is, hogy az állam is csatlakozzon hozzájuk. Remélem, hogy az áramtermelés miatt újabb gátak már nem épülnek a Garamon, s hogy az állami hivatalnokok az országban mindenütt becsülettel foglalkozni majd a hasonló építmények környezetre kifejtett hatásával, különös tekintettel a víztestekre” – fogalmazott a vízerőművek ellen tiltakozó Slatinka Társulás egyik tagja, Martina Paulíková a Legfelsőbb Bíróság döntése után.
A garamszentbenedeki gát körüli vita egyike a Garamon épült kis erőművek okán folytatott vitáknak. A felperesek a helyi lakosok voltak, akik a természetvédőkkel együtt megtámadták a környezeti hatásvizsgálati eljárást.
A Garamon összesen 40 kis vízerőművet terveztek megépíteni. A természetvédők szerint a meglévő 19 építmény egy része nem okoz gondot, jelentős negatív hatások főleg a Garam középső és alsó folyásánál lévő gátak megépítése után mutatkoztak. A környezetvédők és a Bizottság szerint is a hatóságok nem végeztek kellő környezeti hatástanulmányt az egyes építmények esetében, és nem vették figyelembe a gátak halmozott hatását sem a folyóra, valamint a vándorló halfajokra és a folyó körül élő egyéb fajokra.
„A Garamon lévő számos kisebb vízerőmű-projekt környezeti hatásainak nem megfelelő felmérése miatt az Európai Bizottság is vizsgálja a szabálysértést.
Úgy véljük, hogy idővel a mi folyóinkról is eltávolítják azokat a kis vízerőműveket, amelyek környezetre gyakorolt negatív hatásai messze meghaladják az energiatermelés előnyeit”
– fogalmazott Miroslava Plassmann, a Szlovákiai Természetvédelmi Világalap (WWF Slovakia) korábbi igazgatója. A probléma azonban nemcsak a garamszetbenedeki kis vízerőművet érinti. A szlovák hatóságok a kis vízerőművek túlnyomó többségénél nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot – állítja az Európai Bizottság, amely szerint Szlovákiának két hónap áll rendelkezésére arra, hogy válaszoljon a Bizottság levelére, és orvosolja az általa feltárt hiányosságokat.
Hiányzik a védett területek teljes listája
A Bizottság arra is felszólította Szlovákiát, hogy tegyen eleget az élőhelyvédelmi irányelvből eredő kötelezettségeinek. Eszerint az egyes tagállamoknak az európai jelentőségű, úgynevezett Natura 2000-es területeiket fel kell vetetniük a ritka biogeográfiai területek európai listájára. A jegyzékbe vételtől számított hat éven belül a tagállamoknak védelmi célokat kell kitűzniük ezekre a területekre, valamint intézkedéseket hozniuk a helyi védett fajok és élőhelyek megőrzésére vagy helyreállítására, hogy biztosítsák azok megfelelő védelmét.
Az Európai Bizottság szerint kulcsfontosságú követelmények ezek a biológiai sokféleség védelmében az egész Unióban.
Az Európai Zöld Megállapodás és az EU 2030-ig tartó biodiverzitás-stratégiája arra irányul, hogy az Unió megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését
a természetes élőhelyek megőrzésével és a károsodott ökoszisztémák kedvező természetvédelmi állapotának helyreállításával – áll a Bizottság közleményében.
Szlovákia ebből a 473 lelőhelyből mindössze 27-et azonosított. Letelt az a hatéves határidő is, amíg ezt meg kellett tennie. Az Európai Bizottság szerint Szlovákia továbbra sem határoz meg részletes védelmi célokat a konkrét helyszínekre, amelyek 473 terület hatékony védelmét és helyreállítását biztosítanák.
A Bizottság még 2019 júliusában hivatalos felszólító levelet küldött Szlovákiának ezzel kapcsolatban, de nem kapott kielégítő választ.
A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki. Szlovákiának most két hónapja van a reagálásra és a szükséges intézkedések megtételére. Ellenkező esetben a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja, írja az euractív.sk portál.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
