Több információt, újszerű programkínálatot igényel a közönség a Csemadoktól Vataščin Péter2025. 08. 25., h – 13:31
Az egyik országos elnökjelölt által kezdeményezett „Békés korszakváltás 2025“ felmérés második, „Csemadok és közösség“ című része a potenciális szervezeti tagok és a közönség igényeit igyekezett feltérképezni.
A nyár elején vált nyilvánossá, hogy a Csemadok országos elnöki tisztségéért induló Petheő Attila (aki jelenleg a szervezet Komáromi Területi Választmányát vezeti) két részből álló felmérést indított el társaival. A kérdőívekkel a Csemadokon belüli és körüli viszonyokat, igényeket szerették volna pontosabban látni. A „Békés korszakváltás 2025“ lebonyolítása nem ment minden bonyodalom nélkül, ugyanis a Csemadokon belül felmerültek olyan hangok is, hogy ezzel csak Petheő próbálja tematizálni a szervezetre vonatkozó közbeszédet.
A felmérés első részét augusztus elejére értékelték ki. Ez azt mutatta, hogy a helyi szervezetekben levő potenciál adott, ám ezzel együtt hangsúlyosnak bizonyult az országos vezetéstől való elidegenedés. Emellett utánpótlási és működési nehézségeket mutattak az adatok.
Kapcsolódó cikkünk
„Békés korszakváltás 2025“ címmel készített belső felmérést a Csemadok helyzetéről Petheő Attila, a szervezet országos elnökjelöltje. Az eredmények többek között az országos vezetéstől való elidegenedést, utánpótlási és működési nehézségeket mutatnak.
Ahogy arról a nagycétényi 23. Generációk Találkozásán tartott, Kiss Beáta és Petheő Attila közti „elnökjelölti vita” kapcsán az Új Szó is beszámolt, Petheő az elmúlt hónapokban egyfajta belső felmérést végzett el a szervezeten belül. A „Békés korszakváltás 2025“ névre hallgató kezdeményezés azonban nem mindenhol talált kedvező visszhangra a Csemadok hálózatában. Petheő személye és érintettsége miatt egyesek arra biztatták a potenciális válaszadókat, hogy ne válaszoljanak a kérdéssorra.
A felmérésnek egyébként két része volt: az egyikkel a meglevő alapszervezeteket, a másikkal pedig a potenciális tagokat szólították meg. Petheő hétfőn az előbbi eredményeit, illetve ennek kiértékelését küldte szét a sajtónak – míg az utóbbi feldolgozása még folyamatban van.
Kapcsolódó cikkünk Nagycétény |
Kiss Beáta és Petheő Attila elnökjelöltek meglehetősen problémaközpontú beszélgetésen fejtették ki véleményüket Nagycétényben, a 23. Generációk Találkozásán. A terveik mellett terítékre került a Csemadok jelene és több működési probléma is.
A Csemadok szeptemberben új országos elnököt választ, miután Bárdos Gyula leköszön a tisztségről. A lehetséges utódok régóta aktív csemadokosoknak számítanak: Kiss Beáta a Lévai Területi Választmány alelnöke, Petheő Attila pedig a Komáromi Területi Választmány elnöke volt az elmúlt mintegy két évtizedben. Kettejüket Ürge Tamás, a Pátria Rádió vezető szerkesztője faggatta.
Beszédes jelölések
Kiss és Petheő részint sejtelmes válaszokat adtak az elnökjelölti indulásukat firtató kérdésre. Kiss Beáta elmondta, a Lévai és az Érsekújvári járásból magánemberek, valamint alapszervezeti vezetők és tagok keresték meg őt több mint egy évvel ezelőtt. Sokáig ellenállt, ugyanis egyrészt a szakmai életének „van egy most formálódó új szakasza“, másrészt pedig – mint fogalmazott, nagyon kedveli Bárdost, tiszteli és lojális is hozzá.
Noha szerinte a Csemadok „jelenlegi állapotát” sok bírálat éri, szerinte „csak megsüvegelni lehet” azt a munkát, amit Bárdos Gyula az elmúlt évtizedekben a felvidéki magyar közösségért az asztalra tett.
Végül Kiss úgy döntött – köszönhetően az országos elnök visszalépésének is –, hogy indul a tisztségért.
Petheő Attila a Komáromi járás alapszervezeteiből kapta az „impulzust”:
Hogy meg kellene próbálnom, mert tulajdonképpen azt sem tudják, hogy létezik a Csemadok országos elnöksége, és úgy gondolták – ami rendkívül jól esett nekem –, hogy talán ez az impulzus és ez a veterán hozzáállás, amit én képviselek, ez segítheti a szervezetet.
Később a Dunaszerdahelyi járásból kapott pozitív jelzéseket, ahogy a központi irodából is, noha ott a Kisst támogató munkatársak szerinte „démonként” hivatkoztak rá. Ironikusan megjegyezte: „elismerés” számára, ha a tapasztaltabb kollégák beszélnek róla.
Milyen felmérés?
Szóba került, hogy Petheő kezdeményezésére elindult a szervezeten belül egy felmérés „Békés korszakváltás 2025“ címen – egy a meglevő, egy pedig a potenciális tagok számára. Ő maga elmondta, 34 kérdésre szűkítette le a kérdőívet, amit „állapotfelmérésnek“ nevezett. Megemlítette, a szervezeten belül voltak, akik másokat arra biztattak, hogy ne válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mert „populista dolog ezt megcsinálni“.
Én örültem volna ilyen populizmusnak az elmúlt 30 évben a Csemadokon belül, ha valaki megkérdezi az alapszervezeteket, hogy mégis mit szeretnének
– fogalmazott Petheő.
Végül több mint 160 alapszervezeti vezetőségéből jött válasz a kérdésekre. Július közepén várható a kiértékelés. A másik kérdőívvel, amellyel a Csemadok külső ismertségét és tagság bővítési lehetőségeit mérik fel, többek között komáromi középiskolásokat is megkerestek. Ezt majd augusztusban értékelik ki.
Kérdéses pénzügyek
A beszélgetés során viszonylag sok szó esett a szervezet pénzügyeiről – pontosabban azok homályosságairól, hiszen egyik jelölt sem tudott pontos számokat mondani, s egy-egy megjegyzésük inkább csak még több kérdést vetett fel megnyugtató válaszok helyett.
Kiss Beáta például egy ponton gyakorlatilag arról beszélt, hogy a Csemadok költségvetését csupán „meghallgatta“, az Ellenőrző Bizottság pedig nem emelt ellene kifogásokat. Ürge Tamás ekkor közbevágott, kijelentve, hogy „ezt nem mondja komolyan“, vagyis hogy a büdzsét volatéppen nem ismerte a tanács.
Kiss mindenesetre elmondta: a költségvetési beszámoló alapján 300 ezer eurót kapnak a szlovák államtól (a „Gyimesi-féle“ törvény alapján), és azon túl még 3-400 ezer euró jön a Bethlen Gábor Alaptól és a Nemzetpolitikai Államtitkársáktól.
Én erről tudok, ez az, amit az Országos Tanács (OT) látott, illetve hallott, mert látni nem látott, de hallotta a gazdasági beszámolókat és ennek felhasználását
– fogalmazott.
Petheő aztán arról beszélt, hogy az OT-ban ő tavaly ősszel hallott egy beszámolót. Eszerint 420 ezer euró az, amit a Csemadok működésre kap Magyarországról. Onnan szerinte 2022 óta „stabilan érkezik a pénz, legalábbis a látható pénz“. Hozzátette,
volt időszak – mégpedig egészen a közelmúltban –, amikor nem csak átutalással érkeztek pénzek, de erről „nem nagyon szeretne beszélni“, mert „ki tudja, hogy mi történik hazafelé az úton“.
Megemlítette még, hogy a Kisebbségi Kulturális Alaptól „olyan 170 ezer euró érkezik“ még.
A működés dinamikája
Már az esetleg átalakítási terveikről szólva mindkét elnökjelölt egyetértett abban, hogy valamit kezdeni kell a Csemadok tagságának nemzedéki összetételével – illetve a különböző generációk egymáshoz való viszonyával.
Kiss Beáta például komoly szerepet szánna a gyerek- és ifjúsági programoknak – bevonva őket a szervezési feladatokba is azért, hogy „ne nyugdíjas klubnak“, hanem „egy élő, fiatal, pezsgő közegnek“ lássák a szervezetet. Ehhez az is kell, hogy azok, akik „30-40-50 éve dolgoznak, és minden energiájukat, szeretetüket beletették a Csemadokba, merjenek nyitni a fiatalabb generációk felé“.
Petheő több csoport irányába nyitna: a pedagógusok mellett a családok felé is. Harmadrészt pedig létrehozna egy koordinátori hálózatot, amely az elnökség és az alapszervezetek „között“ létezne.
Ezt követően rátértek a különböző szervezeti részek közti együttműködésre is. Kiss arról beszélt, hogy a döntéshozó testületek (elnökség, tanács) folytassanak „valódi, őszinte kommunikációt egymással, illetve a területi választmányokkal“.
Sokéves tapasztalatom az, hogy elmentünk OT-ra, vagy országos elnökségre, és hazafelé az autóban megkérdeztem a kollégát, hogy amúgy minek voltam?
– fejtegette, majd Bárdos Gyuláról szólva elmondta, hogy ő „utazó nagykövetként nagyon-nagyon sok helyen megfordult, folyamatosan reprezentálta nagyon jól a szövetséget, de ebből kifolyólag gyakorlatilag maga az intézmény, a szervezet önjáróvá vált“. Emellett a Csemadok „mozgalmi érzetét“ hozná vissza.
Petheő élesen fogalmazva kifejtette:
olyan mintha „egy láthatatlan kéz“, egy „ilyen kultúrmaffia“ működne a csemadokban – de szerinte „ezt még kimondani is veszélyes lehet“, és „nem is gondoljuk ezt, hogy esetleg így működik az egész társaság“.
Ő egyébként az alapszervezeti hálót rendkívül jónak tartja. Hivatalosan ilyen téren 434 egységről van szó, de szerinte a központi irodából csak 280-at tudnak megszólítani, vagyis ennyi működhet ténylegesen.
Kiss és Petheő ezeken kívül még más témákat is érintettek – akár a Csemadokon belüli előéletükről, a szórványprogramokról, akár a Nyitrai Területi Választmányt érintő meglátásaikról volt szó. Utóbbiról, a gondolataikat is felhasználva, külön cikkben számolunk majd be.
Kiss és Petheő beszélgetése két részletben megtekinthető a Youtube-on is:
Stratégiát szeretne az elnökjelölt
A Csemadok országos elnökjelöltje a kérdőív kiértékelésének szövegében úgy fogalmaz, „itt az ideje annak, hogy valamiféle cselekvési tervet, stratégiát állítsunk magunk elé“. Petheő szerint ennek híján „tovább folytatódik az elmúlt évtized tendenciája és a Csemadok lényege, az alapszervezeteink, egyre inkább eltávolodnak a felső vezetésétől“.
Végül a helyi szervezetek vezetőségében dolgozó 154 Csemadok-tag válaszolt a kérdésekre, összességében pedig 202 válasz érkezett be. Petheő információi szerint a belügy nyilvántartása apaján 434 bejegyzett tagszervezete van a Csemadoknak. A szervezet Országos Irodája által kiküldött levelek címzettlistájából következtetve pedig megközelítőleg 290 alapszervezet működik. Az elnökjelölt a számok és arányok alapján azt állítja, a kérdőív reprezentatív a „közel 50%-os alapszervezeti lefedettség“ miatt.
A központból nem kapnak elég pénzt
Már a nagycétényi vita során is látszott, hogy a Csemadok pénzügyeit kérdőjelek övezik. A központba beérkező – szlovákiai és magyarországi – pénzek sorsa ugyanis nem pontosan átlátható.
A Petheő-féle felmérés „alulnézetből” azt mutatja, hogy az alapszervezetek legfőbb bevételei a tagságtól és a helyi önkormányzatoktól érkeznek. Mindeközben a válaszadók 86,1%-ka válaszolta azt, hogy a szervezet központjából nem érkezik hozzájuk anyagi támogatás.
„A Csemadok-alapszervezetek többsége semmit nem lát a központba beérkező eurószázezrekre rúgó támogatásokból”
– áll a szövegben.
A felmérés szerint ezentúl a rendszeres kapcsolattartás terén is gondok lehetnek. Sajnálatos tendenciára mutat rá a válaszadók véleménye, amelyből az tűnik ki, hogy a 2/3-uk bizonytalannak látja, vagy negatívan vélekedik a Csemadok jövőjéről. Ehhez a következtetés szerint az is hozzájárulhat, hogy „a megkérdezettek közel 90%-kának ritkán vagy egyáltalán nincs kapcsolata a Csemadok felső vezetésével. Biztató azonban, hogy a területi választmányokkal 65,3%-nak rendszeres a kapcsolata.”
Több támogatást kérnek
A válaszok alapján úgy tűnik, az alapszervezetek a jelenleginél sokkal több segítséget igényelnének. A válaszadók 85,1%-ka például örömmel fogadna egy, az alapszervezeteknek elkülönített pályázati alapot.
„A pályázati lehetőségek felkutatásában is elfogadná a segítséget a válaszadók 75,7%-ka, sőt közel háromnegyedük indokoltnak tartaná erre a célra egy pályázatíró iroda létrehozását. Annak is örülne a válaszadók 83,2%-ka, ha az országos Csemadok a költségvetéséből biztosítana az alapszervezeteknek közéleti előadásokat, koncerteket, vagy egyéb művészeti produkciót. Az ebben adott segítségnek a válaszadók 63,9%-ka örülne, ahogy a többség örömmel fogadná, ha a helyi rendezvények megjelentetésében segítene médiafelülethez jutni az országos Csemadok“ – sorolja a szöveg az elvárásokat.
A válaszadók 86,1%-a nem tud arról, hogy a Csemadok rendelkezik-e hosszú távú kulturális stratégiával.
Súlyos kérdések az utánpótlás kapcsán
Az alapszervezeti tagság a válaszadók 43,6%-ánál csökken. A toborzással kapcsolatban 76,7%-ban tapasztalják az érdeklődés hiányát a fiatalok részéről. A második legnagyobb kihívásként (67,8%-ban) az elöregedő tagság, 26,7%-os arányban pedig a korlátozott anyagi lehetőségek merültek fel.
„A válaszadók nagy többsége az ifjúság bevonásában, a rendezvények modernizálásában, a digitális jelenlét erősítésében és az infrastruktúra fejlesztésében látja a fejlődés lehetőségét. A döntő többség modern kulturális és zenei eseményeket, ifjúsági rendezvényeket, hagyományőrző programokat, közéleti előadásokat és képzéseket, illetve szakmai előadásokat lát szívesen”
– állapítja meg a kiértékelés.
Nagyarányú, 82,7%-os a támogatottsága annak, hogy a fiatal Csemadok-tagok számára végzettséget biztosító képzéseket indítson el a szervezet, ahogy szinte ugyanennyien örülnének a művelődési táboroknak vagy annak, ha a Felvidék történelmi helyeire szerveznének kirándulásokat.
Politikával vagy nélküle?
A kérdőívben a társadalmi felelősségvállalásra és a hatalomhoz való viszonyra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Előbbi kapcsán kiderült: a válaszadók 73,3%-ka támogatja, hogy a Csemadok a felvidéki magyarságot érintő társadalmi kérdésekben továbbra is megnyilvánuljon.
Ugyanakkor érdekes kettőség mutatkozik a politikához fűződő viszony kapcsán.
A megkérdezettek 56,4%-a ugyanis azt válaszolta: „a Csemadoknak támogatnia kell a felvidéki magyar politikumot, hogy a nemzetrésznek magyar érdekképviselete legyen a parlamentben“. Ezzel szemben a megkérdezettek 40,6%-a ellenzi, hogy a Csemadok „pártpolitikai kérdésekben állást foglaljon“.
„Ez a válasz azt a tendenciát is erősíti, miszerint pártpolitikusokat nem látnak szívesen a Csemadok országos vezetői között. Ennek tudatában rossz iránynak tűnik, ha a Csemadok politikai pártokat szolgál. Itt tartjuk fontosnak kifejezni a válaszadók óhaját, miszerint szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot az itthoni magyar szakmai szervezetekkel bizonyos témakörök mentén, amilyen például a magyar iskolaválasztás kérdése“ – hangzik a szöveg egyik következtetése.
Hiánypótlónak nevezik
A felmérés második részének kiértékelését augusztus 25-én küldte szét a sajtónak Petheő Attila. A munkát ő, valamint Bugár S. Veronika és Keresztesi Ildikó végezték. A kezdeményezés beharangozása óta egyfajta hiánypótló lépésként hivatkozik a „Békés korszakváltás 2025“-re Petheő. Állítása szerint ez az első átfogó közösségi visszajelzés a szervezet történetében. A legújabb anyagban pedig az áll, hogy a visszajelzések alapján szeretnék tervezni a jövőbeli programokat, valamint fejleszteni a kommunikációt. Feltett céljuk, hogy a Csemadok „az egész országban, minden nemzedék számára vonzó legyen“.
A felmérés második részében 461 főt tudtak megszólítani, akik életkora 14-től és több mint 65 éves korig terjedt. A 14 és 35 év közti, tehát a fiatalnak minősíthető korcsoport képezi a válaszadók 39,7%-át, vagyis több mint harmadát.
Több középiskola, hallgatói szervezet és kulturális intézmény is továbbította tagjaiknak, szimpatizánsaiknak az egyébként online formában közrebocsájtott kérdőívet. A legtöbben a Dunaszerdahelyi, Komáromi és az Érsekújvári járásokból éltek a válaszadás lehetőségével.
Több ismertség – gyengébb tagság
Ami teljesen egyértelmű, hogy a Csemadokról tudnak a válaszadók. Legalábbis 99,6%-uk válaszolt igennel az ismertséget firtató kérdésre. Bizonyára pozitív hatással van e téren az is, hogy 79,3%-uknál a településükön is működik egy-egy alapszervezet.
A megszólítottak 38,6%-a minden évben fizet tagdíjat, 22,8%-uk viszont úgy nyilatkozott, hogy nem kíván a Csemadok tagja lenni. A válaszadók 10,8%-a viszont szívesen belépne a szervezetbe, 6,9 %-uk pedig aktívan részt vesz a szervezet munkájában – ezt viszont nem formális tagként teszi. Petheőék aggasztónak tartják, hogy a megkérdezettek 11%-a korábban tag volt, de távozott a Csemadokból.
Egyébként sokan szívesen részt vennének a szervezői munkában. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek, a legtöbben a családi programok (56,6%) szervezésében segítenének. Ezt követte az önkéntes munka (44,5%), versenyek és vetélkedők (30,6%) és a tanulási csoportok (19,7%) szervezése.
Előtérben a magyar kultúra – viszont modernizálni kellene
A Csemadok jelenlegi szerepét a válaszadók 74,8%-a a magyar kultúra megőrzésében látja legfontosabbnak. 43,8%-uk jó lehetőséget lát arra, hogy a közösséget építsük segítségével.
Viszont 41,2% tartja szükségesnek a modernizálást, és 21,3% elavultnak érzi a szervezet működését. Ez az adat annak tudatában lesz fontos, hogy a válaszadók 72%-a vett részt az elmúlt két évben Csemadok rendezvényen, így elmondható, hogy saját tapasztalata van a programjainkról
– áll a szövegben.
Bajok vannak a propagációval és a programkínálattal
A megkérdezettek 2/3-a azért nem vett részt a Csemadok rendezvényein, mert nem jutott kellő információhoz. 43,6%-uk egyáltalán nem tudott róluk, míg 24% nem találta meg a konkrét rendezvényről szóló információt.
„A rendezvényekről a megkérdezettek 86,1%-a értesül a Facebookon keresztül. 69,8%-uk barátokon és ismerősökön keresztül tájékozódik, 51,4% pedig plakátokról és szórólapokról. A válaszadók közel 20%-át már leginkább az Instagram, a TikTok és a YouTube felületein lehet megszólítani. Egy másik válaszadásból az is kiderül, hogy az online tartalmak közül a legtöbben a videós tartalmakat (52,7%), a közösségi média posztokat (46,6%), a podcasteket (32,8%) részesítik előnyben“ – áll a kiértékelésben.
A kiértékelők megállapították, hogy „a közösség igényeinek megfelelő rendezvényeket“ kell szervezni. Ezt arra alapozzák, hogy
a megkérdezettek a több válaszadási opció felajánlása után 54,9%-ban könnyűzenei koncerteket, 52,1%-ban családi, 51,2%-ban népzenei és néptáncos programokat szeretnének látni, hallani. Továbbá 48,8%-ot tett ki a táborok és kirándulások, 44,7%-ot pedig a különféle képzések és tanfolyamok iránti igény.
A kiértékelés szerint bevezettek egy újnak számító fogalmat is a Csemadok működése kapcsán, ami pedig a szolgáltatás: „A válaszadók kulturális ösztöndíjak kezdeményezésében, online közösségi platformok, nyelvtanfolyamok szervezésében, jogi segítségnyújtásban és karriertanácsadás elindításában is látnának lehetőséget, és ezekért, illetve a Csemadok által nyújtott szolgáltatásokért tagdíjat is hajlandók lennének fizetni, igaz, ez nagyban függ a szolgáltatás minőségétől is.“
Végül 64-en éltek az önálló vélemény megfogalmazásával is. Akadt köztük több kritikus megjegyzés is. Az egyik szerint például „sok helyen sajnos csak a koszorúzásokra korlátozódik a tevékenység“.
A fáklyát dobjuk már el végre!
– utalt egy másik válaszadó a szervezet logójára. Többségében azonban úgy látják a felmérés kiértékelői, hogy építő észrevételeket kaptak, ami szerintük azt jelenti, hogy „a közösségünk tagjai bíznak a Csemadok jövőjében”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
