Több információt kérnek a mélységi atomhulladék-tárolóról a gömöri és nógrádi polgármesterek Vataščin Péter2025. 01. 22., sze – 16:32 Balogfala |
Az atomtemető kapcsán a polgármesterek egyetértenek abban, hogy mindeddig kevés vagy semmilyen információ nem jutott el hozzájuk. Elképzelhető, hogy Magyarország bevonásával nemzetközi hatástanulmány is készülhet a beruházásról.
Ahogyan arról lapunk az elmúlt napokban már kétszer is beszámolt, Közép-Szlovákia déli régiói egyikében épülhet meg az orzság mélységi atomhulladék-tárolója. A folyamattal kapcsolatban már tiltakozását fejezte ki Besztercebánya megye – míg a környezetvédelmi és a gazdasági tárca más és más szemszögből, de azt közölte az Új Szóval, hogy eddig minden rendben zajlott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Gömöri és nógrádi magyar falvakat is érinthet a mélységi radioaktívhulladék-tároló megépítése, de a gazdasági minisztérium szerint a településeket csak a lehetséges építkezési helyszín kiválasztása kapcsán értesítik, ezt követően fognak intenzívebben kommunikálni velük. Az adott helyszíneken érvényes területrendezési tervet ekkor külön környezeti vizsgálatnak fogják alávetni, ill. geológiai felmérést is terveznek.
Ahogy arról múlt héten hírt adtunk, a szlovák államnak néhány éven belül mélységi rádioaktívhulladék-tárolót kellene megépítenie. A lehetséges helyszínek között gömöri és nógrádi helyszínek is felmerültek. Mind az öt potenciális lokáció Szlovákia középső részén található.
Besztercebánya megye képviselő-testülete legutóbbi ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. Azt állítják ugyanis, hogy az eddigi előkészületekbe nem vonták be az önkormányzatokat. A megye vezetése külön sajtótájékoztatót is tartott a témában.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |
Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.
Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.
A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.
Több magyar település is érintett
Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.
Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.
Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.
Kihagyták az önkormányzatokat?
Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat.
„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“
– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.
A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.
Minden rendben?
Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.
„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“
– olvasható a tárca válaszában.
A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.
‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“
– közölte az Új Szóval a minisztérium.
Most lehet hozzászólni
Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.
„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?«
– fogalmazott Agócs.
Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.
„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.
„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“
– mondta Agócs.
A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.
A helyszínről még nem döntöttek
„Meg kell különböztetni a mélységi tároló (hlbinné úložisko, HÚ) építéséhez szükséges helyszín kiválasztásának, valamint a jelenleg is zajló Kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok szlovákiai kezelésére vonatkozó belföldi program (röviden: Program) frissítésének folyamatait”
– szögezte le a tárca lapunknak küldött válaszában Mária Pavlusík szóvivő. Utóbbi keretében a mélységi tároló javaslatának, ill. a megépítéséhez szükséges lépések időtervét határozzák meg –, de nem a konkrét építkezési helyszínt.
2023 májusa óta zajlik a Program Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SEA). Ezzel kapcsolatban Besztercebánya és Zsolna megyét szólították meg. Előbbi képviselői múlt év október 23-án részt vettek a program nyilvános megvitatásán is.
A településekkel csak később egyeztetnek
„Amennyiben a választott paraméterek alapján a jövőben döntés születik valamelyik helyszín alkalmasságáról, az engedélyeztetési folyamatba standard módon be lesznek vonva az érintett községek is”
– állítja Pavlusík.
A gazdasági minisztérium szerint a környezetvédelmi minisztérium a program nyilvános megvitatásán megerősítette:
ha a mélységi tárolóval kapcsolatban hozzá kell nyúlni a területrendezési tervhez, akkor azzal kapcsolatban helyi szinten külön SEA eljárást folytatnak majd le.
A mélységi tároló előkészítésének időtervében – amelyet az említett Program frissített változata tartalmaz – a 2025 és 2030 időszakban az is szerepel, hogy nyilvános kommunikációt folytatnak majd a kiválasztott helyszíneken. Emellett a környék geológiai felmérését is elvégzik majd, amelynek keretében értékelni fogják, hogy a tervezett lépések (vagyis az atomtemető megépítése) milyen hatással lesznek a természeti környezetre.
A Magyar Szövetség (MSZ) képviselői és a környék polgármesterei szerda délután Balogfala vasútállomásán közös sajtótájékoztatón fogalmazták meg a kifogásaikat. Ezek nagyjából ugyanarra vonatkoznak, amelyet már Besztercebánya vezetése is előadott a múlt héten.
Kapcsolódó cikkünk Besztercebánya/Fülek |
Besztercebánya megye vezetése sérelmezi, hogy a lehetséges atomhulladék temető helyszíneinek felméréséből kihagyták az önkormányzatokat. A környezetvédelmi minisztérium szerint ugyanakkor átlátható folyamatról volt és van szó.
Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.
A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.
Több magyar település is érintett
Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.
Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.
Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.
Kihagyták az önkormányzatokat?
Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat.
„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“
– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.
A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.
Minden rendben?
Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.
„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“
– olvasható a tárca válaszában.
A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.
‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“
– közölte az Új Szóval a minisztérium.
Most lehet hozzászólni
Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.
„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?«
– fogalmazott Agócs.
Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.
„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.
„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“
– mondta Agócs.
A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.
Cziprusz Zoltán a MSZ vezetőségének nevében elmondta, a sajtótájékoztató előtt összesen 25 településvezetővel egyeztettek. Mindannyiukat nyugtalanítja a jelenlegi helyzet, ill. egy ilyen atomtemetőhöz hasonló beruházást csak akkor tartanak elképzelhetőnek, hogy azzal egyetértenek az érintett települések és lakosaik. Egyúttal elmondta,
beszélt Miklós László volt környezetvédelmi miniszterrel is, aki szerint a belföldi Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SEA) mellett nemzetközi hatástanulmányt is le kéne folytatni az építkezési terület kiválasztásánál, mégpedig Magyarország bevonásával.
Agócs Attila füleki polgármester többek között arról beszélt, az eddigi információk inkább tudományos-kutatói jellegűek. A környezeti hatásokat vizsgáló SEA (Strategic Environmental Assessement) felmérés ugyan nem ért még véget, de a véleményezés már lezárult. Ennek ellenére ez az a pillanat, amikor ki kell fejteni a lakosok és a polgármesterek véleményét, valamint több információt kérnek az állam képviselőitől arról, hogy miért éppen ezekben a régiókban kell megvalósulnia az atomtemetőnek.
Juhász Péter Besztercebánya megye alelnöke arra emlékeztetett, az állam már két éve keresi a beruházás lehetséges helyszíneit, miközben „az itt állók közül“ senkit sem értesítettek erről. A törvény szerint viszont a kezdetek óta nyilvánosnak kéne lennie a folyamatnak. Ezért úgy látják, valójában még nem ért véget a véleményezési folyamat.
Ivan Poprocký ajnácskői és Mihályi Gábor feledi polgármesterek pedig a helyi szempontoknak adtak hangot. Mindketten a természeti érték védelmének fontosságát hangsúlyozták.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
