Több fontos pontban is változhat a koalíció civil törvénye Tokár Géza2025. 04. 15., k – 17:46 Pozsony |
Csak holnap fognak szavazni a parlamentben a civil törvényről. A kormánykoalíció tervezete ismét kulcsfontosságú pontokban változhatott meg. A lobbizással és az önkényes feloszlatással kapcsolatos szabályok is módosulhatnak.
A civil szervezetekre vonatkozó szabályozások változásáról szóló törvény tárgyalását több alkalommal is elhalasztották. Az eredetileg az SNS képviselőitől származó javaslat az elmúlt háromnegyed évben többször is megváltozott. A koalíció eredetileg kötelezően külföldről támogatott szervezetekre változtatta volna a határon túlról érkező, nagyobb összegű támogatásokat kapó civil intézmények hivatalos megnevezését, majd letett erről a tervéről.
Később a lobbitevékenység szabályozása, a részletesebb pénzügyi beszámolók és az elszámoltathatóság került az előtérbe, emellett a belügyminisztérium is feloszlathatta volna a szabályozásokat nem betartó szervezeteket.
A legújabb hírek szerint az SNS és a Hlas közös törvénymódosító javaslata – melyet a szavazás előtti napon nyújtottak be – néhány pontban enyhítheti a lobbizással kapcsolatos előírásokat és a belügynek sem tenné lehetővé, hogy adminisztrációs hibák miatt megszüntessenek egy civil szervezetet.
Richard Glück (Smer) szerint a lobbizási szabályok szigorítása – melyek kapcsán a szervezeteknek negyedévente önbevallásos alapon kellett volna feltüntetniük, milyen módon próbáltak kapcsolatba lépni a döntéshozókkal – a koalíció belső nézeteltérései miatt nem kerül be a végleges tervezetbe. Ján Ferenčák (Hlas) mindettől függetlenül jelezte, hogy a maga részéről nem fogja támogatni a javaslatot.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A tüntető tömeg a pozsonyi Szabadság térről indult el 18 órakor. A szónokok a parlament előtt szóltak a demonstrálókhoz.
A demonstrációt szervező Békét Ukrajnának (Mier Ukrajine) kezdeményezés azt írta, hogy a civil szervezetekre vonatkozó törvény „veszélyes, Oroszországot másolja, alkotmányellenes és Putyin szabályai inspirálták, amelyek a szabadság elnyomását szoglálják“. A törvény emellett szerintük az autokráciához vezető út kezdete.
A tüntetést szerdán éles bírálattal illette a kormányfő. Robert Fico többek között elmondta: ő ugyan támogatja a gyülekezésre való jogot, ám a tüntetés szervezői szerinte hazudtak, amikor azt állították, hogy a kormány az Európai Unióból való kilépést készíti elő.
A szlovák parlament előtt elsőként Martin Bútora szociológus, író, diplomata szólt a tüntetőkhöz. Történeti visszatekintésében felvázolta, hogy 35 éve a már demokratikus keretek között működő parlament több, a civil szervezetek működésének alapjaihoz szükséges törvényt is elfogadott. Az ezt követő években aztán tömegével jöttek létre a civil szervezetek. Ugyanakkor miután Vladimír Mečiar került hatalomra, az állam elkezdett nyomást gyakorolni rájuk. Mečiar hatalmát az 1998-ban megnövekedett civil aktivitás döntötte meg. Ám Bútora szerint
még Mečiar sem tudott olyan „borzasztó“ törvényt kiötleni, mint amilyet a mostani kormány készít elő, amely „kontrollálni és zaklatni“ szeretné a szervezeteket – és valójában az 1989 előtti állapotokhoz tér vissza a civil szervezetek támogatóinak listázásával.
Zuzana Janíčková, a Nem a mi városunkban (Nie v našom meste) platform részéről többek között arról beszélt, hogy a sokrétű tevékenységet végző civil szervezetek gyakran az állam feladatait végzik el – egész egyszerűen azért, mert annak nincs pénze ezekre a tevékenységekre.
A civil szervezetek szerinte az ország „vérkeringését és gerincét” jelentik.
Utolsóként Eva Kovačechová szólalt fel a Via Iuris szervezet képviseletében. Tételesen bírálta a civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítás rendelkezéseit. A támogatók listázását szerinte nem az átláthatóság érdekében csinálják – mert ha ezt tennék, akkor szerint azt is tudhatnánk, hogy „ki finanszírozza őket, beleértve a házaikat, villáikat és faházaikat“, valamint azt is tudnánk, „miért jár Norbert Bödör a kormányhivatalba“.
A törvénymódosítás valódi oka szerinte azt, hogy „zaklassák és stigmatizálják” a szervezeteket, amelyeket viszont „az egészséges polgári társadalom megnyilvánulásainak” nevezett, mivel nélkülük csak egyének vannak.
Pozsonyon kívül Kassán, Liptószentmiklóson, Vágújhelyen, Homonnán és Sztropkón is demonstrációkat zajlottak az este folyamán. Pozsonyban április 24-én lesz a következő tüntetés.
A törvényjavaslat tárgyalása jelenleg is zajlik, a vitát tizenkét órásra rövidítették. Összesen 58 képviselő jelezte írásban, hogy felszólal a vitában.
A civil szervezetekről szóló törvénymódosítást az ellenzék és maguk az érintett társulások is bírálják, a legutóbbi kormányellenes tüntetések fő motívumát is a tiltakozók szerint orosz mintára készült tervezet elleni fellépés adta.
Kapcsolódó cikkünk
Csütörtökön a parlament alkotmányjogi bizottságába is beterjesztették a civil szervezetekről szóló törvénymódosítást – jelentős szigorításokkal. A lobbizásra vonatkozó szabályok bevezetése mellett szigorodna a szervezetek gazdálkodásának vagy a tagságának ellenőrzése.
Az SNS eredeti törvényjavaslata kalandos utat járt be: eredetileg még tavaly kora nyáron mutatták be a tervezet első verzióját, melyben a transzparencia címszava alatt elsősorban a külföldi donorok listázására és adatainak feltüntetésére kötelezte volna a civil szervezeteket. November végén már egy új verziót mutattak be: eszerint enyhén lazultak volna a dokumentációra vonatkozó szabályok és önkényesen a külföldi támogatáshoz jutó szervezetek nevét sem változtatták volna meg a jegyzékben, ugyanakkor a tervezet bevezette a lobbizás fogalmát. Az „átláthatóság” jegyében a szervezeteknek pontos dokumentációt kellett volna vezetniük arról, hogy milyen módon és tevékenységekkel próbálták meg befolyásolni a köztisztviselőket az előző negyed évben.
A Hlas mindkét alkalommal ellenezte a változtatásokat, ráadásul a kormányválság miatt más témák kerültek terítékre. Egészen csütörtökig: a parlament alkotmányjogi bizottságának ülésén ugyanis bemutattak egy olyan módosító javaslatot, amely ismét alapjaiban rendezheti át a törvény célját és eszköztárát – miközben könnyen elképzelhető az is, hogy ezúttal már a Hlas sem fogja blokkolni az SNS törekvéseit.
Radikális szigorítás
A törvénytervezet legújabb verziójának értelmében megmarad a furcsa kettősség a lobbizás területén: míg a magánvállalatok, magánszemélyek lobbizását egyáltalán nem oldaná az állam, a civil szervezeteket köteleznék a regiszter vezetésére.
Egy újabb szigorítás azonban gyakorlatilag a tagok „listázását” jelentené: erősödik az állami hatóságok ellenőrző hatásköre, a civil szervezetek vezetőin és hivatalos képviselőin túl az egyes tagokról is elkezdhetnének adatokat gyűjteni, konkrétabban – közelebbről nem meghatározott módon – a civil szervezetek irányításában részt vevő személyek adatairól van szó. Amennyiben egy szervezet egy közgyűlésen hoz döntéseket, érintheti ez akár a teljes, vagy a megjelent tagságát is.
Nem veszett el teljesen az SNS eredeti javaslatának lényege sem: a szervezetek pénzügyi beszámolóiban fel kell tüntetni a legalább ötezer eurót adományozó magánszemélykre és vállalatokra vonatkozó adatokat, beleértve az azonosítószámaikat, lakhelyüket – mindössze a szociális szolgáltatásokért fizető magánszemélyek és az egészségkárosodottak jelentenek kivételt. A gyakorlatban ugyanis több szociális szolgáltatást is civil szervezet végez. A gazdasági beszámolókat azoknak a polgári társulásoknak kell elkészíteni, amelyek 35 ezer eurót meghaladó éves bevétellel rendelkeznek.
Bent maradt a törvényben az egyik előzetesen is problémásnak minősített rész: amennyiben egy szervezet elmulasztja a bejelentési kötelezettségeit, ezer euróig terjedő pénzbüntetésre, folyamatos mulasztás esetén tízezer euróra is megbüntethetik. Amennyiben továbbra sem működik együtt – a hatóságok megítélése szerint – akkor a belügyminisztérium a saját hatáskörében feloszlathatja a civil szervezetet.
Figyelő tekintetek
A törvényben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak azokra a jogi személyekre és szervezetekre is, amelyek Szlovákiában ténykednek ugyan, de a székhelyük külföldön található. Amennyiben nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, akkor nem fejthetnek ki aktivitásokat az ország területén.
Az állami forrásokhoz jutó civil szervezeteknek az állami hatóságok mintájára külső kérésre kötelességük lesz nyilvánosságra hozni azokat az információkat, amelyek a nyilvános forrásokból finanszírozott programokkal kapcsolatosak – ez elsősorban a kis szervezetek számára okozhat komolyabb problémákat.
Az állam erőteljesen ellenőrizné a civilek lobbizási tevékenységét is – a szervezeteknek önbevallásos alapon kell feltüntetniük azokat a tevékenységeket, amelyek közvetett vagy közvetlen módon befolyásolhatják az állami tisztviselőket és alkalmazottakat. A szakszervezetek és vállalkozói szervezetek, valamint a sportszervezetek kivételt kaptak a kötelezettségek alól. A negyedévente elkészített jelentés közzététele szintén kötelező, ha egy évben legalább háromszor egy szervezet elmulasztja, a belügyminisztérium megszüntetheti.
A kritikák is visszatértek
A civil szervezetek és az ellenzéki képvisleők huzamosabb ideje tiltakoznak a kormány által szorgalmazott változtatások ellen. Ondrej Dostál (SaS) szerint a koalíciós válság végének első áldozatai a média és a civil szervezetek. Dostál – aki az alkotmányjogi bizottság tagja is – felhívta a figyelmet arra, hogy a terjedelmes módosító javaslat, amit csak órákkal az ülés előtt kézbesítettek, a civil szervezetek ellen irányult.
A civil szervezeteket tömörítő Platform a demokráciáért szintén tiltakozik, orosz mintára született törvénynek tartja a kezdeményezést és a véleménye szerint a radikálisan szigorított szabályozás nehézségeket fog okozni a civil szervezeteknek. A platform szintén felhívta a figyelmet arra, hogy míg a nagyvállalkozók lobbitevékenységét semmi sem szabályozza, a civil kezdeményezésekre szigorú megkötések vonatkoznának a kormány szándékai szerint. A szerveződés szerint a javaslat diszkriminációs és alkotmányellenes.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
