Európai polgári kezdeményezést indít a Jobbik azért, hogy a bérkiegyenlítés megjelenjen az uniós alapelvek között – jelentette be tegnap Vona Gábor pártelnök. Véleménye szerint az „európai bérunió” erkölcsileg igazságos, jogilag megvalósítható és gazdaságilag hasznos lenne. Vona Gábor kifejtette, hogy kezdeményezésükhöz – amelyre európai népszavazásként hivatkozott – hét tagállamban egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést. Ehhez elsősorban a közép- és kelet-európai régióban keresnek szövetségeseket.
– Fontos lenne a bérfelzárkóztatás, de ehhez először a termelékenységet kell javítani – reagált lapunk érdeklődésére Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László ugyanakkor nagyon is aktuálisnak nevezte a Magyar Nemzetnek a bérfelzárkóztatás kérdését.
A Jobbik elnöke az európai bérunióról szóló kezdeményezést azzal indokolta, hogy a magyar emberek a bérszínvonal emelkedését várták a 2004-es európai uniós csatlakozástól, nyugati részről pedig gazdasági érdekek munkáltak a keleti bővítésben. – Eltelt tizenkét év, de a szakadék megmaradt, miközben az árak közötti különbségek megszűntek – fogalmazott, bírálva azt is, hogy ezt miniszterelnökként sem Gyurcsány Ferenc, sem Orbán Viktor nem tette szóvá Brüsszelben. Vona Gábor akarat kérdésének tartotta a jogi megvalósítást, ugyanakkor szerinte az EU integrációs politikájának képviselői „fordítva ülnek a lovon”. Ma ugyanis Európában politikai uniót építenek elképesztő gazdasági-szociális különbségekkel, miközben gazdasági-szociális uniót kellene építeni a politikai szuverenitás tiszteletben tartásával.
Kitért a Jobbik elnöke arra is, hogy egyik napról a másikra valóban nem lehet felzárkóztatni a béreket, azonban ha ki sem tűzik célként, akkor soha nem fog megvalósulni. Vona Gábor három súlyos hazai problémára is megoldásnak tartotta a béruniót. A lépés orvosolná az elvándorlást, a magasabb bérek magasabb adóbevételeket jelentenének, hozzájárulnának a nagy alrendszerek fenntarthatóságához, és fel lehetne zárkóztatni a nyugdíjakat is a nyugat-európai szintre. Utalt Orbán Viktor kormányfő napokban tett nyilatkozatára is, amelyben úgy fogalmaz: 2017 a lázadás éve lesz. Ebben egyetértenek – mondta –, azonban szerinte a dolgozói szegénység és az uniós bérek közötti szakadék ellen kell lázadni.
– Valóban szükséges a magyar bérek felzárkóztatása az európai szinthez, de ez az elképzelés a jelenlegi környezetben inkább a vágyak szintjén mozog – fogalmazott ezzel kapcsolatban Mellár Tamás. A közgazdász, egyetemi tanár kifejtette, olyan kormányzati gazdaságpolitikára lenne szükség, ami a jelenleginél jobban támogatja a kis- és középvállalkozások piacra lépését, az innovációt, a kutatás-fejlesztést (amire jelenleg a GDP alig 1,5 százaléka jut), illetve mindehhez az oktatási rendszert kellene szakmai reformok mentén átalakítani. Ha megfelelő versenyképesség, illetve a termelési láncok hozzáadottérték-tartalmának növekedése nélkül emelnek, akkor egy sor vállalkozás bezárhat.
Mellár Tamás emlékeztetett arra, korábban a szocialista kormányok követték el azt a hibát, hogy a külföldi tőkének adtak óriási támogatásokat, és ezt az Orbán-kormányok is folytatták. A többi között autógyáraknak juttattak sokmilliárdos állami pénzeket annak fejében, hogy néhány ezer fővel javuljon a foglalkoztatás. Ezek a cégek viszont nem kényszerülnek arra, hogy a dolgozóiknak európai béreket adjanak, hiszen a körülöttük lévő hazai cégek is alacsony bérszínvonallal foglalkoztatnak. Jelentős béremelés esetén pedig a tőke gyorsan más országokba menne. Az államnak inkább a magasabb hozzáadott értékű termelést, illetve a képzésen keresztül a magasan kvalifikált munkaerő piacra lépését kellene támogatnia, ami a magasabb bért is elhozná. – Ez nyűgös, nehéz feladat, de enélkül az európai bérek elérésének nincs reális alapja – fogalmazott a közgazdász.
Más érveket hozott elő a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az átlagbéreket tekintve csaknem 30 százalékos lemaradásban van a V3-akhoz képest (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), míg Ausztriában az átlagkeresetek 3,2-szer magasabbak jelenleg, mint a magyarországiak. Így szerinte már 2017-től el kellene kezdeni a bérfelzárkóztatást, évi 10-15 százalékos emeléssel. Kedvezőnek nevezte ugyan, hogy jövőre és 2018-ra megállapodtak a kormánnyal és a munkáltatókkal a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséről, de ő úgy látja, az átlagbér növelése is kell ahhoz, hogy az ország ne csak az árak, hanem a bérek oldalán is közeledhessen a nyugati színvonalhoz.
A Jobbik felvetésére közleményben reagált a Fidesz. Mint írták, „ha a Jobbik tehetné, akkor a baloldalhoz hasonlóan felszámolnák a polgári kormány bérfejlesztéseit”.
A második vállalásVona Gábor novemberben jelentette be, hogy a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, amelyeket minden hónap 18. napján ismertet, és amelyek pártja győzelme esetén a kormányzás pilléreit adják. A Jobbik elnöke a múlt hónapban azt vállalta, hogy a betelepítés minden formáját elutasítják, és nem fogadják el sem szegény, sem gazdag migráns befogadását. (MN)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 19.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
