Több ezer svéd rendőr fordult nyílt levében Svédország belügyminiszteréhez, azt kérve, hogy a kormány tegyen valamit a rendőrök nagyobb védelme érdekében, tekintettel a veszélyes zónák kockázataira. A levelet több mint háromezren írták alá, kezdeméynezője pedig Hannah Bergelin göteborgi rendőr, akinek társát szó szerint kivégezték a bűnözők Biskopsgarden városrészben. Biskopsgardent a sajtóban “sérülékeny területként” emlegetik, ami a politikai szótár szerint a no-go zónák megfelelője.
Bergelin a sajtónak azt nyilatkozta, hogy reméli, a politikusok hajlandók lesznek odafigyelni arra, milyen nehézségekkel kell a rendőröknek nap mint nap megküzdenie a frontvonalban. A levélbe belefogalmazott konkrét javaslatok között szerepel a bandatagok büntetésének szigorítása és a rendőrök hatáskörének kiszélesítése.
A belügyminiszter a nyílt levél hírére Göteborgba látogatott, ahol nyilvánosan elismerte, hogy a közbiztonság az utóbbi években valóban romlott, és kijelentette, “fontos számára, hogy a rendőrség érezze a közösség támogatását”. Ugyanakkor kifejezetten kerülte a konkrét állásfoglalást, a no-go zónák körüli vitát például “konstruktívnak” nevezte, és csak a rendőri állomány növelését emelte ki.
Svédország, amelyet korábban az európai jóléti állam éllovasaként tartottak számon, most más statisztika miatt került be a hírekbe. Kiderült, hogy lakosságarányosan a skandináv országban halnak meg legtöbben lőfegyvertől az európai országok közül. Bár a bűnügyi statisztikák összeírásánál szabályos cenzúrát alkalmaznak, hogy eltüntessék az elkövetők származási adatait, ma már nem lehet kétségbe vonni a bűnözés és a migráció közti szemmel látható kapcsolatot.
Két évvel ezelőtt például a Sveriges Rádió arról számolt be, hogy a kocsilopások 90 százalékát külföldi bevándorlókból álló bandák követik el Svédországban. A házakat érintő betörések fele szintén külföldi származású csoportok számlájára írható. A erőszak, vagy erőszak kísérletének elkövetői közül 58 százalék szintén migrációs hátterű.
Elképesztő statisztikákból nincs hiány. A 2018-as évben például Svédországban átlagban minden második napra jutott egy bombamerénylet, 162 detonációt dokumentáltak a hatóságok – miközben egy évvel korábban a bombatámadás még nem is szerepelt a bűncselekmények kategóriái között, mivel nem volt rá példa.
Ezeknek a támadásoknak a nagy része azonban vallási vagy ideológiai hátterű, sokkal inkább a külföldről érkező migránsokból álló bandák közti leszámolásokról van szó. A stockholmi bandatagok 94,5 százaléka migrációs hátterű.
DennikStandard.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
